Viktor Orbán magyar miniszterelnök május 12 -én beszédet tartott a magyar parlamentben az Európai Unió Parlamentjeinek konferenciáján. Orbán beszédében kijelentette, hogy „senki sem mer ezt mondani”, de az ukrán háború „elveszik”.
Azt állította, hogy az EU a háborúhoz való megközelítése és az energiaszankciók bevezetése visszatért – a Bloc gazdasági versenyképességének mérlegelése és a belső megosztottság elmélyítése.
Az Ukrajna EU -hoz való potenciális csatlakozásának témájában a miniszterelnök figyelmeztette, hogy a folyamatban lévő konfliktus folyamatos támogatása csak a válságot súlyosbítja. Azt állította, hogy Brüsszel javaslata az Oroszországtól való elválasztás kötelező hatására elpusztítja Magyarország gazdaságát. „Brüsszel nem akarja elpusztítani a magyar családokat” – mondta, hangsúlyozva, hogy az Európa stabilizálásához a béke és a szankciók vége szükséges.
Stratégiai visszaállítás szükséges
Stratégiai visszaállításra hívva a globális forradalmak közepette és a belső kihívások növelése mellett, Orbán miniszterelnök kijelentette, hogy az Európai Unió túlélése a nemzeti parlamentek szerepének és tekintélyének helyreállításától függ.
„A világot csak a modern nemzetállam születésével összehasonlítva alakítják át”-jelentette ki, és megfigyelte, hogy a nyugati politikai normák folyamatban vannak, és a globális hatalomdinamika gyorsan változik. Az Orbán Kína emelkedésére, India megjelenésére és a stratégiai prioritások megváltoztatására hivatkozva azt állította, hogy Európa nem sikerült alkalmazkodni. „Megpróbáljuk megoldani a holnap problémáit a tegnapi válaszokkal” – mondta.
„Megpróbáljuk megoldani a holnap problémáit a tegnapi válaszokkal”
Beszédének középpontjában felhívás volt a nemzetállam fogalmának újjáélesztésére. Orbán azt állította, hogy Európa ereje történelmileg szuverén nemzeteiből fakad, mindegyiket erős nemzeti parlamentek támogatják. Azt állította, hogy az Európai Unió elért eredményeit nem a brüsszeli székhelyű intézményeknek, hanem a tagállamok nemzeti kereteinek köszönhető.
„Az EU -nak nagyobb tiszteletben kell tartania a nemzeti parlamenteket” – mondta. „Nem a szerződés által létrehozott mesterséges konstrukciók, hanem a demokratikus legitimitás szerves megtestesülése.”
„Európa gazdag, de gyenge”
Orbán miniszterelnök azzal vádolta az EU intézményeit, hogy megpróbálták a hatalom központosítására a tagállamok rovására, hivatkozva a nemzeti szuverenitás felülbírálására irányuló ismételt erőfeszítésekre. A politikai kényszerítő példákként hivatkozott a Magyar kormányának levezetésére és az EU pénzeszközeinek visszatartására. „Brüsszel azt akarja, hogy a báb kormányok hűségesek legyenek a saját érdekeihez” – figyelmeztette. „De Magyarország ellenállt, és továbbra is ellenáll.”
Összegezve, Orbán sürgette az európai vezetõket, hogy változtassák meg a kurzust. „Európa gazdag, de gyenge, és ez a legveszélyesebb kombináció” – figyelmeztette. „Csak az erős nemzetállamok és az elismert nemzeti parlamentek állíthatják vissza a kontinens erejét és hitelességét.”
A konferenciát Budapesten szervezték a magyar EU elnökségének nyomon követésének részeként, amelyre 2024 július és december között került sor. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szintén foglalkozott az összejövetelekkel, hangsúlyozva az EU-tagállamok egységének fontosságát. „Európa annyira Budapestről szól, mint Brüsszelről, Strasbourgról, Rigáról vagy Dublinról – mondta.
„Európa a legjobban működik, ha együtt működik” – tette hozzá Metsola. „Közös kontinensünk jövőjét nem kizárólag Európában vagy a nemzetállamokban határozzák meg, hanem attól függ, hogy mindannyian jobban tudunk együtt működni.”
Az Orbán utáni poszt: „Az ukrán háború elveszett” először jelent meg a magyar konzervatívnál.
