A NATO tagállamának vezetői június 24–25 -én gyűlnek össze a hollandiai Hágaiban a Transatlanti Védelmi Szövetség éves csúcstalálkozójára. Az idei ülés azonban messze nem lesz rutin: Az utóbbi napokban a Közel -Kelet feszültsége a sok éven át nem látott szintre vált, amikor az Egyesült Államok közvetlenül az iráni nukleáris létesítményeket sztrájkolja, és csatlakozott az Izrael június 13 -án indult kampányához.
Az USA a védelmi kiadások növelésére törekszik
A hivatalos napirend szerint a NATO vezetõi a Szövetség számos kérdésével foglalkoznak. Az elrettentésre és a védelemre összpontosítanak, biztosítva, hogy a NATO rendelkezzen erőforrásokkal, erőkkel és képességeivel, hogy bármilyen fenyegetést szembesüljenek. ” A médiajelentések túlnyomórészt azt sugallják, hogy a fő hangsúly a védelmi kiadások növelésére irányul a GDP százalékában a tagállamok körében, és Washington célja, hogy a küszöböt 5 % -ra emelje – a jelenlegi 2 százalékból, amelyet a legtöbb európai tag nem teljesített.
Az 5 % -os referenciaérték különösen fontos a Trump adminisztráció számára. Számos magas rangú tisztviselő, köztük maga az elnök, úgy véli, hogy az európai tagok sokkal kevesebbet járnak hozzá, mint az Egyesült Államok, miközben továbbra is azt várják el, hogy Washington garantálja biztonságát. Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere, a Februárban tartott első találkozója során hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok már nem tolerálja a NATO egyenlőtlen védelmi terheit, amely szerint túlzott függőséget teremtett Washingtonban. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok saját határain jelentős kihívásokkal szembesül, és ezentúl prioritást élvezne azok kezelésével, ahelyett, hogy folytatná az Európa biztonsági igényeinek súlyát.
„Néhány tagállam, köztük Spanyolország és Szlovákia, már ellenzi az 5 % -os célt”
Néhány tagállam, köztük Spanyolország és Szlovákia, már ellenzi az 5 % -os célt, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök pedig az elsők, akik mentességet kérnek. Úgy tűnik azonban, hogy a Szövetség többsége támogatja a növekedést, amelyet nagyrészt a NATO területe elleni potenciális orosz támadás észlelt fenyegetése okoz. A keleti szárnyak, például a balti államok, Lengyelország és Románia, valamint a nyugati hatalmak, például az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország, Trump javaslata mögött gyűltek össze. Például Lengyelország már a GDP 4,7 % -át a védelemre költi. Viktor Orbán magyar miniszterelnök az 5 % -os célt az ország gazdaságának „lövöldözése” -nek írta le, de jelezte, hogy ha konszenzus érkezik, akkor Budapest alkalmazkodik és fokozatosan dolgozik a cél elérése érdekében.
A tagállamok már a múlt héten megállapodtak a javaslattervezetben, amely 2035-ig 3,5 % -ot és további 1,5 % -ot állított fel a kapcsolódó biztonsági és infrastruktúra ellenálló képességére. A kompromisszum elérése érdekében a NATO a nyelvet a „Szövetségesek elkötelezettségére”, a rugalmasságot engedélyezve-A Spapein Biztosította az opt-out cluse-t, amennyire a képességi célok megfelelnek. A végleges nyilatkozat azonban a hágai csúcstalálkozó során továbbra is megvétózható.
Ukrajna rossz kilátásai
Ha elfogadják, a megállapodás egyértelmű győzelmet jelentene Donald Trump amerikai elnök számára, aki 2019 óta először tér vissza a NATO asztalához. A hágai csúcstalálkozó Mark Rutte főtitkár elnöke, akit majdnem pontosan egy évvel ezelőtt választottak meg. Nevezetesen, ez lesz az első NATO -csúcstalálkozó 2022 óta, amely nem az Ukrajnára összpontosít.
Kijev támogatása az Oroszország elleni védekező háborúban már csökkent, mióta a második Trump adminisztráció hivatalba lépett – nem feltárhatatlanul, tekintettel arra, hogy Trump kampánya arra törekedett, hogy békét kössön, és a feltétel nélküli pénzügyi és katonai segélyt az Ukrajnához nyújtsa. Az adminisztráció szintén ellenzi Ukrajna NATO -hoz való csatlakozását.
Noha a békés tárgyalások februárban kezdődtek, eddig korlátozott eredményeket hoztak. Ugyanakkor Washington és Kyiv megállapodást kötöttek, amelyben további katonai segítséget kötöttek az ukrán energiaforrások és a kritikus ásványok közös kitermelésével. A Washington Posta korábbi katonai és pénzügyi támogatási csomagokkal – amelyeket a Biden adminisztrációja engedélyezett – lejár, Trump nem mutatott érdeklődést e kötelezettségvállalások megújításában.
Az ukrán elnök, Volodymyr Zelenskyy nem vesz részt a szerdán dolgozó ülésen, és az első alkalommal jelzi, hogy Oroszország teljes körű inváziója hiányozni fog. Jamie Shea, a NATO volt szóvivője és főtitkárhelyettese elmondta A gyám Hogy a csúcstalálkozó „csalódást okozna Ukrajna számára”. Ezenkívül állítólag néhány nappal néhány nappal a csúcstalálkozó előtt eltávolították az ukrán háború megbeszélését, a médialapok pedig Trump ütemtervét idézték.
Minden tekintet a Közel -Keleten
Az Ukrajna már rossz kilátásai a csúcstalálkozóval kapcsolatban, Izrael és Irán közötti feszültségek az elmúlt napokban példátlan szintre emelkedtek. Izrael június 13-án az iráni nukleáris létesítményeket célzó nagyszabású művelet után Irán megtorlott az izraeli célok sztrájkaival, több veszteséget eredményezve. Június 21 -én Trump három iráni nukleáris helyszínen rendezte légitámadásokat, majd Irán az amerikai katonai bázisokat csapta Katarban és Irakban. Hétfőn azonban Trump bejelentette az azonnali tűzszünetet Izrael és Irán között – ezt a követelést Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök, de Teherán elutasította. Mindkét fél órákon belül megsértette a tűzszünetet.
Noha az Egyesült Államok és izraeli által okozott károk teljes mértékét az Irán nukleáris programja felé vezetik, továbbra sem tisztázott, az Izrael, Irán és az Egyesült Államok érintett fokozódó konfliktusának szélesebb körű következményei már éreznek – különösen az európai NATO tagjai. Viktor Orbán magyar miniszterelnök vasárnap összehívta a Védelmi Tanácsot, és ígéretet tett arra, hogy megteszi az összes szükséges lépést Magyarország békéjének és biztonságának garantálására. „A Magyarországnak a Közel -Kelet konfliktusának eredményeként három fő kihívással kell szembenéznie: egyre növekvő terrorista fenyegetés, növekvő energiaárak és Európára gyakorolt migrációs nyomás növelése” – mondta. Noha nem a hivatalos napirenden, a Közel -Keleten fejlemények minden bizonnyal uralják a magántulajdonban lévő beszélgetést az elkövetkező napokban a hágaiban.
A Trump utáni diadalmas visszatérés – a hágai NATO csúcstalálkozó előtti kilátások először jelentek meg a magyar konzervatívon.
