Huszonöt évvel azután, hogy 2001. szeptember 11-én az al-Kaida terroristái 2977 embert meggyilkoltak, az Egyesült Államokban ünnepelték az amerikai társadalmat, külpolitikát és biztonságérzetét átalakító támadás évfordulóját. Magában New Yorkban a megemlékezés figyelemre méltó történelmi fordulattal járt: a várost, amelynek ikertornyait iszlamista terroristák rombolták le, most először vezeti muszlim polgármester, a szocialista Zohran Mamdani.
Az évforduló azonban egy másik, sokkal kevésbé nyilvánvaló összefüggésre is felhívja a figyelmet. Magyarország, a Ground Zero-tól több ezer kilométerre fekvő ország többször is megjelenik aznapi történetben, és nem csak a pálya szélén.
Nem sokkal azon a kedden reggel, 2001. szeptember 11-én, 9 óra előtt George Pataki feleségével, Libbyvel egy barátja lakásában szállt meg Manhattan Upper East Side-jén – ez szokatlan dolog egy kormányzó számára, aki általában a városon kívül töltötte éjszakáit. A lánya, Emily felhívta, és elmondta, hogy egy repülőgép lecsapott a World Trade Centerre. Pataki bekapcsolta a tévét. Reggel 9.03-kor, miközben még mindig figyelte, látta, hogy a második repülőgép eltalál.
„A New York állam válaszát rendező férfi az Egyesült Államokba emigrált magyar házaspár, Pataki János és Erzsébet unokája volt”
Biztonsági csapata az albanyi vészhelyzeti parancsnoki bunkerbe akarta repíteni. Pataki visszautasította. Felhívta Rudy Giuliani polgármestert, aktiválta az állami sürgősségi apparátust és a Nemzeti Gárdát, bezárta a hidakat és az alagutakat, és felvette a kapcsolatot George W. Bush elnökkel, mielőtt Alsó-Manhattan felé indult volna.
A New York állam válaszát rendező Pataki János és Erzsébet magyar házaspár unokája volt, aki 1908-ban Aranyosapáti faluból emigrált az Egyesült Államokba. Huszonöt évvel később is Pataki emlékszik először a hitetlenségre. ‘Gyönyörű nap volt. Békében voltunk, és hirtelen világossá vált, hogy támadás alatt állunk” – emlékezett az évforduló előestéjén. Nagyon hangosan kifejtette a véleményét arról, hogy Mamdani részt vesz a Ground Zero-n, és azzal érvelt, hogy jelenléte tiszteletlen lenne.
Ugyanezen a kedd reggelen, 25 évvel ezelőtt Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök hivatalos látogatáson Berlinben volt, és gyorsan a NATO 5. cikkelye szerinti kollektív védelem elve alá tartozónak minősítette a támadást. A szövetség szeptember 12-én feltételesen hivatkozott az 5. cikkre, október 2-án pedig megerősítette, hogy a támadást külföldről irányították – ez az első ilyen hivatkozás a NATO történetében.
A magyar válasz azonban hamarosan ellentmondásossá vált. Csurka István, a MIÉP elnöke együttérzését fejezte ki az áldozatok iránt, de úgy érvelt, hogy az amerikai „globalista politika” is felelősséget visel. A magyar kormány visszautasította az észrevételeket, de a diplomáciai tudósítások később azt mutatták, hogy Washingtont különösen az aggasztja, hogy Orbán nem tudott személyesen és erőszakosan elhatárolódni Csurkától.
Még mindig ugyanaz a szeptember 11-e, de a helyszín most az Atlanti-óceán közepe, mintegy 10 kilométeres tengerszint feletti magasságban. A Malév MA090-es járatának 85 utasa a levegőből élte át a válságot. A Budapest–New York Boeing 767 már átszelte az Atlanti-óceán nagy részét, amikor az Egyesült Államok légterét lezárták. A kanadai irányítók végül az új-fundlandi Ganderbe irányították – „Toronto: zárt, Montreal: mert bezárta” – mondták a legénységnek.
Az utasok négy napot töltöttek ott, miközben a helyi lakosok élelmet, menedéket és még zuhanyzót is biztosítottak saját otthonukban. Szeptember 13-án születésnapi tortát kapott Cseri Józsefné rekedt magyar utas, miközben egy gyerekért aggódott Magyarországon és egy másik Amerikában. A gép végül szeptember 15-én indult Budapestre.
A terrortámadást követő néhány órán belül egy kevéssé ismert budapesti adat-helyreállító cég, a KÜRT lehetőséget látott arra, hogy segítő kezet nyújtson egy rászoruló nemzetnek, és ezzel Magyarországhoz képest hatalmas piacra törjön. Gyorsan mozgott, hogy hozzáférjen a World Trade Center sérült számítógéprendszereihez.
Kürt Sándor társalapító egy korábbi interjúban idézte fel a történetet magyar konzervatívkifejtve, hogy a cég felvette a kapcsolatot Patakival és Giulianival, hogy felajánlja szolgáltatásait, mintegy 20 megsérült tárolóeszközről állítottak vissza adatokat, és napokon belül a CNN is beszámolt a cégről Magyarországról. A munka végül szembesítette Kürt Bush-szal, aki megkérdezte tőle: „De tényleg, mondd, mitől vagy olyan jó?”
„Kevés nemzeti tragédia kapcsolódik ennyire szorosan egy földrajzilag ilyen távoli országhoz”
Kevés nemzeti tragédia kapcsolódik ennyire szorosan egy földrajzilag ennyire távoli országhoz. 2012-ben Magyarország csatlakozott a Ground Zero fizikai töredékeit megőrző világ közösségeihez, amikor Dan Daly nyugalmazott New York-i tűzoltóparancsnok kezdeményezésére négy darab World Trade Center acélt mutattak be a budapesti, hatvani, kecskeméti és kiskunfélegyházi tűzoltóknak.
Ezek az epizódok együttesen – Pataki New York-i válaszától és Orbán NATO-állásától egy elterelt Malév-járatig és a KÜRT romokban végzett munkájáig – szokatlanul közvetlen helyet biztosítanak Magyarországnak szeptember 11-e történetében a Ground Zerotól oly távol eső ország számára.
magyar konzervatív csatlakozik az amerikaiakhoz a 2001. szeptember 11-én meggyilkolt 2977 ember emléke előtt, és mindazok előtt, akiknek bátorsága és áldozatkészsége meghatározta a választ aznapra.
Soha ne felejtsd el. Tiszteld az elesetteket. Emlékezz a hősökre.
9/11 emléke a legmegosztottabb időkben is egyesíti Amerikát /*! Ez a fájl automatikusan generált */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embed) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i