A Naftna Industrija Srbije (NIS) megvásárlásával a MOL-csoport Közép- és Délkelet-Európa egyik legfontosabb energetikai nagyvállalatává válhat. A magyar és a szerb cégek együttes lobbiereje a nemzetközi piacon vásárolt kőolaj árképzését illetően is kedvező tárgyalási pozíciót teremthetne, de jelenleg a tárgyalásokat kérdések ködösítik.
A NIS rejtély
Az orosz Gazprom és leányvállalata, a Gazprom Neft 2008-ban többségi részesedést szerzett a szerb NIS cégben. Három évvel később, 2011-ben az orosz fél részvényei 56,15 százalékra emelkedtek. Ennek az orosz többségi tulajdonnak köszönhetően a NIS 2025. január 10-én felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának felügyelete alatt működő Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) indoklása szerint a NIS „másodlagos fenyegetést” jelent, mivel többségi tulajdonosát, a Gazpromot korábban kormányzati kapcsolatai miatt már szankcionálták.
A szerb diplomácia manővereinek köszönhetően a szankciók – többszöri késlekedés után – végül tavaly október 2-án életbe léptek, és hatásuk azonnal érezhető volt. Mivel az OFAC a szankcionált szervezetekkel együttműködő cégeket is bünteti, a NIS által üzemeltetett benzinkutak csak készpénzzel vagy szerb tulajdonú DinaCard kártyával fogadnak el fizetést, miközben számos termékből hiány mutatkozott.
Ennél is nagyobb probléma, hogy a szankciók miatt a horvát JANAF cég sem volt hajlandó kőolajat szállítani Szerbia egyetlen működő, Pancsován található finomítójába, amelyet a NIS üzemeltet. A nemzetközi piacokon vásárolt kőolajat csak a JANAF által üzemeltetett Adria vezetéken lehet behozni Szerbiába.
Lehetséges megoldásként két lehetőség tűnt elfogadhatónak: a NIS államosítása vagy az orosz többségi részesedés eladása. A szerb vezetés számos sajtónyilatkozatában elítélte az előbbi lehetőséget; ezért az orosz részvények eladása tűnt az egyetlen járható alternatívának.
A NIS jelentősége
A NIS monopolhelyzetben van a szerbiai hazai olajkitermelésben és -finomításban. A legfrissebb információk szerint ez az ország kőolajszükségletének mintegy 20 százalékát teszi ki. Ez napi szinten mintegy 17-18 ezer hordó kőolaj kitermelését jelenti elsősorban az ország északi részein, a Vajdaságban. Továbbá a cég üzemelteti a pancsovai finomítót, amely az egyetlen olyan létesítmény, amely képes feldolgozni a nemzetközi piacon naponta felvásárolt 70-73 ezer hordó kőolajat.
A NIS egyik leginkább piacképes aspektusa azonban a kiskereskedelmi szektorban betöltött szerepe. A NIS az egyedüli olajszármazék-gyártó, és a legfrissebb adatok szerint 83 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik ebben a szegmensben. Hasonlóképpen kiemelkedő részesedéssel rendelkezik az üzemanyagpiacon. Országos viszonylatban a NIS rendelkezik a legkiterjedtebb kiskereskedelmi hálózattal, az ország benzinkútjainak 22 százalékával. Ez összesen 322 állomást jelent, köztük a NIS Petrol-t, valamint a Gazprom néven üzemeltetett prémium márkát.
A szintén orosz tulajdonú Lukoil a második legnagyobb piaci szereplő, az állomások 7,5 százalékával rendelkezik. A szerbiai hálózattal rendelkező globális vagy regionális láncok (OMV, EKO, AVIA és Petrol), köztük a MOL, az ágazat 14 százalékát irányítják. Fontos azonban kiemelni, hogy a NIS állomások szinte kivétel nélkül megtalálhatók a legforgalmasabb útvonalak mentén, és számos kisebb, szerb tulajdonú benzinkúthálózat a NIS-től vásárolja üzemanyagát.
„A MOL-csoport a közép- és délkelet-európai régió egyik legjelentősebb kiskereskedelmi szereplőjévé válhat”
A legfrissebb adatok alapján a MOL-nak jelenleg 72 benzinkútja van Szerbiában, vagyis a NIS-hálózat átvételével széles körben meghatározó piacvezetővé válna. Emellett a szerb cég 42 töltőállomással rendelkezik Bosznia-Hercegovinában, 19 Romániában és további 23 Bulgáriában. A jelenlegi hírek szerint a bolgár és a romániai állomást nem veszi meg a MOL. Ennek ellenére az akvizíciót követően a MOL-csoport a közép- és délkelet-európai régió egyik legjelentősebb kiskereskedelmi szereplőjévé válhat.
Kedvezőtlen környezet
Bár a MOL vezette konzorcium igyekszik végigvinni az üzletet, a jelenlegi politikai és geopolitikai környezet nem kedvez. Szerbiában október 25-én általános választásokat tartanak, és az országban zajló tiltakozásokhoz köthető Diáklistának reális esélye van a választás megnyerésére. Ebben a politikai kontextusban a jelenlegi szerb vezetés igyekszik kihasználni befolyását az ország érdekeinek legfőbb védelmezőjeként.
Aleksandar Vulin, a kormánykoalícióhoz tartozó Szocialista Mozgalom vezetője szerint a szerb állam szükség esetén kivásárolhatja a Gazpromot, mert szerb szempontból, ha el kell adni, akkor jobb, ha Szerbiának adják el. Vulin korábban az egyik miniszterelnök-helyettes volt, és jó orosz kapcsolatairól volt ismert. Azt is fontos kiemelni, hogy Szerbia földgázszükségletének 75 százalékát a Gazpromon keresztül importálja csökkentett áron. A két fél október elsején írt alá megállapodást, amely biztosítja, hogy Szerbia továbbra is kedvezményes áron, 1000 köbméterenként 318 euró körüli áron kapja meg az orosz gázt, miközben a jelenlegi piaci ár 868 euró. Ez a megállapodás azonban csak az idei év végéig szól, míg a korábbiak két évre szóltak. Ez a rövid távú megállapodás szoros együttműködést biztosít a szerb állam és a Gazprom között a döntő pillanatban, és lehetővé teszi, hogy az orosz cég elakadjon a NIS-tárgyalásokon.
A geopolitikai környezet is hátráltatja az eladást. Az Egyesült Államok felfüggesztette a Graham-törvény végrehajtását, amely súlyosan megadóztatná az orosz fosszilis tüzelőanyagok vásárlását. A Trump-adminisztráció átmenetileg feloldotta az orosz kőolajjal kapcsolatos szankcióit, és az Egyesült Államok azt is lehetővé tette Oroszország számára, hogy 2,25 millió hordó gázolajat exportáljon az Egyesült Államokba és a világpiacra. Ezek az intézkedések az amerikai és a globális üzemanyagárak csökkentését célozták. Ilyen körülmények között a Gazprom nem siet eladni részesedését a NIS-ben, és potenciálisan más vevőket is kereshet. Aleksandar Vučić egyik televíziós szereplésében felvetette, hogy ha az Egyesült Államok és Oroszország energiaügyi tárgyalásai jól mennek, az orosz fél hajlandó lenne eladni a NIS-ben lévő részesedését amerikai cégeknek a MOL helyett.
Jelenleg több kérdésünk van, mint válasz a MOL és a Gazprom vezette konzorcium tárgyalásaival kapcsolatban, és az is fontos, hogy a végleges megállapodáshoz az OFAC-tal és a Bosznia-Hercegovinai Versenytanáccsal is megállapodásra van szükség. Ennek ellenére, ha a MOL-nak sikerül felvásárolnia a céget, akkor regionális hálózatában értékes eszköz lesz. Amikor a kereskedést tavaly januárban felfüggesztették, a NIS piaci értéke (piaci kapitalizációja) 1,2 milliárd dollár körül mozgott. A tavaly év végi adatok szerint azonban a cég könyv szerinti értéke 3,5 milliárd dollárra rúg, és a piaci pletykák szerint a MOL 1,4 milliárd dollárért 56 százalékos részesedést szerezhet a társaságban, amelyből 5 százalékot bizonyos árfolyamon a szerb államra ruház. Végső soron a NIS felvásárlásának sorsa jelenleg a szerb politikai és geopolitikai tényezőkön múlik, nem pedig a MOL pénzügyi kínálatának versenyképességén.
Az amerikai befektetők átvehetik a NIS-t, mivel Magyarország kockáztatja a szerb olajügylet megzavarását /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embed) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i