Shihoko Goto a Mansfield Alapítvány vezető munkatársa és az indiai-csendes-óceáni gazdasági és geopolitikai ügyek vezető szakértője. Az indiai-csendes-óceáni program korábbi igazgatója a washingtoni Wilson Center-ben, DC-ben, a kereskedelem dinamikájára, a regionális hatalomváltozásra, valamint az amerikai kapcsolatokra összpontosít Japánnal, Dél-Koreával és Tajvannal. Jelenleg a Washingtoni Japán – Amerika Társaság DC ügyvezető igazgatóságának tagja, valamint a Globális Tajvani Intézet amerikai – Taiwan munkacsoportjának tagja. A 2025-es budapesti globális párbeszéd során megvitatták az Indo-Csendes-óceáni, Tajvan és Magyarország szerepét az új világrendben Magyar konzervatív–
***
Mit jelent ma az indiai-csendes-óceáni kormányzás, különösen az Egyesült Államok-Kina feszültségek közepette?
Az „indo-csendes-óceáni” kifejezés még mindig viszonylag új és fejlődő. Az olyan intézményekkel ellentétben, mint az Európai Unió vagy az ASEAN, az Indo-Csendes-óceán nem utal hivatalos struktúrára vagy szervezetre. Ehelyett egy stratégiai koncepció, amely tükrözi az Ázsia és a Csendes -óceán közötti növekvő kölcsönös függőség egyre növekvő elismerését, különös tekintettel a nagyobb szereplők, például India és az Egyesült Államok bevonásával.
Kialakulása szorosan kapcsolódik a Kína emelkedésére irányuló szélesebb körű nemzetközi reakcióhoz, különösen a biztonsági és gazdasági szférában. Fontos azonban megjegyezni, hogy a régió minden országában nem minden ország veszi át ezt a keretet. Néhányan óvatosan tekintik azt, aggódva, hogy azt Kínaellenes koalíciónak lehet tekinteni. A kihívás tehát az, hogy az indiai-csendes-óceáni kormányzást valami befogadóbbá alakítsuk-olyan, amely a szabályok alapú együttműködését és a regionális stabilitást ösztönzi, nem pedig a megosztást.
Hogyan tekintik Magyarországot ma az indiai-csendes-óceáni térségben?
Magyarországot gyakran független és pragmatikus külpolitikának tartják. Az indiai-csendes-óceáni térségben, különösen olyan országokban, mint Japán és Dél-Korea, elismerik Magyarország árnyalt helyzetét Kelet és Nyugat között. Ahelyett, hogy ideológiai szempontból meghajtottnak tekintik, Magyarországot gyakran a stratégiai rugalmasság lencséjén keresztül tekintik.
Régóta ismeri a Magyarországot, mint a befektetés vonzó célpontját, különösen az olyan ágazatokban, mint az autóipar és a gyártás. A kelet -ázsiai vállalatok, különösen a japán cégek, ott működtek, és továbbra is értékes európai partnernek tekintik Magyarországot.
A fellebbezés földrajzi helyzetének része?
Határozottan. Magyarország központi elhelyezkedése Európán belül logisztikai előnyt ad, amely természetes átjáróként működik Nyugati és Kelet -Európa között. Az indiai-csendes-óceáni országok számára, amelyek az európai piacon való belépés vagy kibővítésre törekszenek, ez a pozicionálás nagyon vonzó.
A földrajzon kívül Magyarország képzett munkaerő és igazítás az EU szabályozási kereteivel, amely újabb vonzerőt ad hozzá. Ezek a tényezők hozzájárultak a folyamatban lévő stratégiai csomópont szerepéhez sok ázsiai befektető szemében, különösen mivel a vállalatok átgondolják a globális ellátási láncokat a járvány nyomán.
„Ahelyett, hogy ideológiai szempontból meghajtottnak tekintik, Magyarországot gyakran a stratégiai rugalmasság lencséjén keresztül tekintik”
Hogyan látják Magyarország kapcsolatát Kínával Washingtonból és Ázsiából?
Washington szempontjából Magyarország Kínával való szoros kapcsolatai néha aggodalmakat vethetnek fel, különösen az Egyesült Államok – Kína rivalizálásának fokozódásával kapcsolatban. A két szuperhatalom közötti stratégiai verseny hajlamos arra, hogy felerősítse annak ellenőrzését, hogy a szövetséges országok hogyan kezelik Kína kapcsolataikat.
Ázsia nagy részében azonban az észlelés árnyaltabb. Az indiai-csendes-óceáni térség országai maguk is kiegyensúlyozzák a komplex kapcsolatokat Kínával. Mint ilyen, Magyarország megközelítését gyakran a szélesebb tendencia részeként értik meg – erős gazdasági kapcsolatokat tartva Kínával, miközben megpróbálják kezelni a politikai és diplomáciai dinamikát. Ebben az értelemben Magyarország cselekedeteit nem feltétlenül tekintik kivételesnek.
És mi van Indiával? Elmélyítheti -e Magyarország ezeket a kapcsolatokat is?
India egyre inkább központi szerepet játszik a globális ügyekben, mind gazdasági, mind geopolitikai szempontból. Magyarország számára jelentős lehetőség van arra, hogy javítsa az Indiával való kapcsolattartást a különböző ágazatokban. Akár a technológia, a kereskedelem, akár a kulturális csere területén, van hely egy robusztusabb kétoldalú kapcsolat kiépítésére.
Tekintettel India növekvő globális testtartására, most egy különösen időszerű pillanat Magyarország számára, hogy beruházjon e kapcsolatok megerősítésébe és a kölcsönös előnyök feltárásába.
„A két szuperhatalom közötti stratégiai verseny hajlamos arra, hogy felerősítse annak ellenőrzését, hogy a szövetséges országok hogyan kezelik Kína kapcsolataikat”
Úgy látja, hogy Tajvan egyre növekvő jelenléte Közép -Európában jelentős?
Igen, Tajvan összehangolt erőfeszítéseket tett a jelenlétének globális bővítésére, és Közép -Európa sem kivétel. Ennek a tájékoztatásnak a részeként Magyarország konstruktív partnerré válhat, különösen olyan ágazatokban, mint a csúcstechnológia, az oktatás és a kereskedelem.
Ugyanakkor a tajvani iránti elkötelezettséget gondosan kalibrálni kell, tekintettel Kína érzékenységére és a szélesebb geopolitikai kontextusra. A kapcsolat elgondolkodva navigálása kulcsfontosságú az előnyök maximalizálásához, elkerülve a felesleges diplomáciai súrlódást.
A Magyarország utáni poszt-trend-menstrátornak tekintik az indo-csendes-óceáni térségben-interjú Shihoko Goto-val először jelent meg a magyar konzervatív oldalon.
