Az Axiom Space AX-4 misszió csütörtökön sikeresen dokkolt a Nemzetközi Űrállomással (ISS), a négy legénység tagja csatlakozott a meglévő ISS csapathoz. Közülük a Tibor Kapu, aki a második magyar űrhajós lett, aki az űrbe utazik, és az első 45 év alatt.
A következő 14 napban az AX-4 misszió 60 tudományos kísérletet és kutatási projektet fog végezni. A Kapu személyesen felelős e kísérletek 24 -jéért, és további hétben is részt vesz. Béla Merkely, a Semmelweis Egyetem dékánja – a Hunor (magyar és a pályán) nemzeti térben részt vevő több magyar felsőoktatási intézmény egyike – a Kapu az egyetemhez kapcsolódó kutatásokat is végez.
„A kezdetektől fogva kutatásaink arra összpontosítottak, hogy mi történik a mikrogravitációban, azaz súlytalanság állapotában. Az emberi test, a szív és a keringési rendszert a Földre tervezték, de minden az űrben megváltozik, ami olyan ideiglenes adaptív változásokat eredményez, amelyek fontosak a megfigyelés és a legfontosabbak annak megértéséhez, hogy pontosan megértsük, mivel foglalkozunk,– Merkely elmagyarázta az M1 magyar nyilvános televíziós csatornáját.
A Kapu egy speciális intelligens inget visel, amely folyamatosan rögzíti az elektrokardiogram (EKG) leolvasásait, a légzést, a testhőmérsékletet, a mozgást és a pulzusszám variabilitását, a 24 órás vérnyomás-megfigyelés és a véráramlás ultrahang nyomon követése mellett a vénákban és a szívben.
A magyar űrhajós egy nanoszál alapú szemészeti gyógyszerkészítményt is tesztel súlytalansággal. Ebben az összefüggésben Béla Merkely elmondta, hogy a szemcseppek az űrben való használata nagyon kihívást jelent, mivel speciális hordozómolekulákra van szükség a gyógyszer szállításához. Ezeket a fuvarozókat a szemhéj alá lehet helyezni, lehetővé téve a biztonságos és hatékony beadást a szembe.
Új nyomkövetési módszer
De ez nem minden. A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) szerint a KAPU egy új nyomkövetési módszert is tanulmányoz, amelynek alkalmazása lehet az orvostudományban, a robotikában és a videojátékokban. A Hunor IMU-DRS (IMU-Holt számolása az űrben) kísérlet a navigációt súlytalansággal vizsgálja, csak gyorsulásmérők és giroszkóp érzékelők adatai felhasználásával.
Mivel a mérőeszközöket általában földi gravitációs körülmények között gyártják és tesztelik, elengedhetetlen ezen érzékelők súlytalanságú viselkedésének jellemzése. A mikrogravitációban való működés egyik legfontosabb előnye, hogy a Föld gravitációja miatti látens gyorsítást nem kell kiszűrni a mérésekből. Ehelyett a műszerek tükrözik a valódi gyorsulást, jelentősen javítva a navigációs pontosságot.
A kísérlet technikai alapja egy mobil eszközt és egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett alkalmazást foglal magában. A kísérlet első szakaszában az űrhajós különféle mozgásokat hajt végre a mobil eszköz tartása közben, és az alkalmazás rögzíti az ezen mozgások során előállított adatokat.
„Az IMU érzékelők széles körű alkalmazásokkal rendelkeznek, amelyek hasznosaknak bizonyulnak az orvostudományban, a robotikában, a videojátékokban, a repülési szimulátorokban és a különféle fitnesz eszközökben”
„Az adatokat ezután továbbítják a Földre az értékelés és az elemzés céljából. A második szakaszban megpróbáljuk rekonstruálni a mobil eszköz által nyomon követett pályákat ”-mondta Miklós Kornyik, a Hun-Ren Alfréd Rényi Matematikai Intézet projektvezetője és kutatója, a sajtóközleményben idézett.
Ez a kutatás elősegítheti az űrhajók rövid és közepes hatótávolságú navigációját, és értékesnek bizonyulhat az ISS fedélzetén lévő műveletekhez is. „A Föld pályáján alkalmazott alkalmazásokon túl az algoritmus és annak támogatott navigációja is döntő jelentőségű lehet más bolygótestek feltárásához, mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek műholdas GPS -rendszerek, amelyek alternatív navigációs módszereket igényelnek” – tette hozzá Kornyik.
Folytatta: „Az IMU érzékelők széles körű alkalmazásokkal rendelkeznek, amelyek hasznosnak bizonyulnak az orvostudományban, a robotikában, a videojátékokban, a repülési szimulátorokban és a különféle fitnesz eszközökben. Így ezeknek a technológiáknak a kutatása jól indokolt. Sőt, az érzékelő viselkedésbe való új betekintése több olyan területet hasznos lehet, amelyek az IMU -ra támaszkodnak. ”
A vihar üldözése
A 14 napos küldetés során a Kapu földi megfigyelési kísérleteket is végez. Feladata magában foglalja a Föld éjszakai oldalán előforduló aktív zivatarok fényképezését. A kísérlet elsődleges célja a villám aktivitásának és a Thunderclouds felett megjelenő kapcsolódó elektromos villanások tanulmányozása.
Az eredmények várhatóan hozzájárulnak a földi villámérzékelő hálózatok detektálási hatékonyságának felméréséhez, valamint a zivatarok elektromos aktivitásának kihasználásához az éghajlati kutatásban, többek között.
A kísérlet a szélesebb körű nemzetközi együttműködés része. A Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Intézet (HUN-REN FI) elsősorban az izraeli Reichman Egyetem Yoav Yair professzorával együttműködik, aki jelentős szakértelemmel rendelkezik a viharcélok előrejelzésében, mivel a múltban számos hasonló misszióban vett részt. Ezenkívül körülbelül 20 intézmény több mint tíz országból fejezte ki szándékát, hogy csatlakozzon a projekthez.
A magyar űrhajós, Tibor Kapu poszt magyar űrhajós, hogy az ISS -nél kulcsfontosságú kísérleteket végezzen, először magyar konzervatívon jelent meg.
