A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatócsoportja úttörő geometriai és mérnöki feat -ot ért el: megtervezték és fizikailag építették a világ első monostable tetrahedronját. A „Bille” elnevezésű, ez az egyedülálló négy arcú objektum mindig ugyanazon az arcra mutat vissza, ha egy lapos felületre helyezik. A találmánynak valós alkalmazások lehetnek, különösen az űr küldetések stabil leszállási rendszereinek megtervezésében.
Az építészeti hallgató, Gergő Almádi és a BME professzor, Gábor Domokos fejlesztése az első ismert poliéder, mindössze négy arccal, amely bemutatja ezt az önmegfelelő viselkedést. Munkájuk, amelyet Robert Dawsonnal, a Halifaxi Szent Mária Egyetemen együttműködve fejeztek be, megerősíti a legendás matematikus, John Horton Conway 1984. évi sejtését, amelyet régóta bizonytalannak tartottak.
Amint Domokos elmagyarázta: „Minél kevesebb az arc, annál nehezebb olyan formát készíteni, amely mindig visszatér ugyanabba a helyzetbe.” Eddig a legtöbben azt hitték, hogy egy monostable testet nem lehet építeni mindössze négy lapos felületen. A könnyű széncső keretből és egy sűrű volfrám-karbid magból épített Bille másként bizonyítja.
A felfedezés új lehetőségeket nyit meg a mechanikus tervezés területén. „Ha ezt négy arccal meg tudjuk csinálni, akkor potenciálisan hasonló objektumokat építhetünk, bármilyen számú arccal” – mondta Domokos. Hangsúlyozta a modell gyakorlati relevanciáját, megjegyezve, hogy ez megbízhatóbb, önfelügyeletes leszállási modulokat inspirálhat az űrkutatáshoz-különös tekintettel arra, hogy számos holdtartó továbbra is nem működőképes marad, miután megérkezett.
A tisztán elméleti megoldásokkal ellentétben a Bille funkcionalitása fizikailag bizonyítható. „Ez egy olyan bizonyíték, amely a valóságban működik” – mondta Domokos, hangsúlyozva annak robusztusságát az absztrakt matematikai bizonyítékokhoz képest, amelyek figyelmen kívül hagyják a figyelmen kívül hagyott hibákat.
A felfedezésről szóló tanulmányban közzétették QUANTA magazin Június 25 -én, míg a fizikai modellt a BME -ben előző napon mutatták be. Almádi a BME Építészeti Karán június 24 -én védte a projektet.
Az akadémiai jelentőség mellett a fejlesztés azt sugallja, hogy a mérnökök hamarosan hasonló geometriai alapelveket használhatnak olyan tárgyak tervezésére, amelyek elkerülik a billenést, pusztán alakjuk révén. Ennek messze túlmutathat a téren – potenciálisan befolyásolva mindent, a robotikától az ipari terméktervezésig.
A poszt magyar geometriai felfedezés forradalmasíthatja az űrhajók kialakítását először a magyar konzervatívon.
