Sulyok Tamás köztársasági elnök fogadta az új parlamentbe beválasztott pártok vezetőit a vasárnapi, április 15-i szavazáson, köztük Magyar Péter megválasztott miniszterelnököt, Orbán Viktor leköszönő miniszterelnököt és a keményjobboldal vezetőjét, Toroczkai Mi Hazánk (Mi Hazánk) vezetőjét. A köztársasági elnök Magyart bízta meg az ország következő kormányának megalakításával, mivel a Tisza-pártiak szerezték meg a szavazatok legnagyobb hányadát, biztosítva a szupertöbbséget.
Magyar Péter a Sulyokkal való találkozás után újságíróknak nyilatkozva a köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásaira hivatkozva elmondta, hogy az új Országgyűlés alakuló ülése akár május 4-én is megtörténhet, de a reálisabb időkeret május 6-7. Hozzátette: mindkét fél egyetértett abban, hogy az ülést a lehető leghamarabb össze kell hívni, azzal érvelve, hogy a választói mandátum nagysága gyors kormányváltást igényel.
Már pénteken megkezdődnek a parlamenti pártok – a Tiszapárt, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk – egyeztetései a bizottsági felépítésről és az alakuló ülésről.
Megérkeztem a Sándor-palotába, hogy találkozzam Magyarország köztársasági elnökével.@DrTamasSulyok méltatlan a magyar nemzet egységének képviseletére. Alkalmatlan arra, hogy a törvényesség őreként szolgáljon. Nem alkalmas arra, hogy erkölcsi tekintélyként vagy példaképként szolgáljon.
Követve a… pic.twitter.com/aBChLJrv7K
— Magyar Péter (Ne féljetek) (@magyarpeterMP) 2026. április 15
Magyar mandátumát a választópolgárok „alapvető politikai visszaállítás” iránti vágyaként fogalmazva lemondásra szólította fel Sulyok köztársasági elnököt, aki „alkalmatlannak” és „méltatlannak” minősítette a nemzeti egység megtestesítésére vagy a jogállamiság felügyeletére. A megválasztott miniszterelnök azt mondta, közvetlenül a találkozójukon hangoztatta ezeket az aggodalmakat, arra hivatkozva, hogy az elnök nem szólalt meg kulcsfontosságú kérdésekben, beleértve a kiszolgáltatott csoportok védelmét és a demokratikus intézmények működését.
Sulyokat 2024 márciusában választotta meg a parlament, miután Novák Katalin volt köztársasági elnök lemondott az úgynevezett kegyelmi botrány után, amely végső soron Magyar Péter és a Tisza-párt felbukkanásához is hozzájárult. Sulyok a kormányzó Fidesz–KDNP szövetség jelöltje volt – és egyedüliként indult a tisztségért –, 134 igen szavazattal és öt nem ellenében választották meg, mivel a legtöbb hagyományos ellenzéki párt tartózkodott a szavazáson. Mandátuma 2029-ig szól.
Magyar elmondta, hogy amennyiben Sulyok hivatalban marad, a leendő parlamenti szupertöbbség mandátumát felhasználva meneszti őt, valamint több Orbán Viktor kormánya alatt kinevezett vezető tisztségviselőt, köztük a legfőbb ügyészt és az Alkotmánybíróság vezetőjét is.
Sulyok állítólag óvatosan reagált a lemondási felszólításra, mondván: Magyarország jogrendjének és nemzetközi hírnevének megőrzése érdekében mérlegeli az érveket. hozzászólni Partizána Sulyok korábbi kommunikációs igazgatója, Szántó Georgina azt mondta, hogy Sulyok nem mond le önként, arra hivatkozva, hogy az elnök „kiszakadt a valóságtól”, „nem fogja fel, mi történik körülötte és az országban”.
A Tisza-pártiak egyik legfontosabb alkotmányos javaslata a közvetlen elnökválasztás bevezetése, amelynek értelmében a köztársasági elnököt nem a parlament, hanem a választók választanák, ezáltal nagyobb legitimációt és potenciálisan kibővített jogkört biztosítana a posztnak. Magyar azzal érvelt, hogy a magyar államfő európai mércével mérve túlságosan gyenge hatáskörrel rendelkezik, a reform célja pedig a fékek és ellensúlyok megerősítése, annak biztosítása, hogy a végrehajtó hatalom ne tudja teljes mértékben uralni az intézményt.
Magyarország köztársasági elnökének menesztését formálisan szigorú alkotmányos szabályok korlátozzák, az eljárás megindításához kétharmados parlamenti szavazat, valamint az Alkotmánybíróság jogerős döntése szükséges, így az államfő pusztán politikai okokból történő felmentése lehetetlenné válik.
„Magyarország elnökének menesztését formálisan szigorú alkotmányos szabályok korlátozzák”
Léteznek azonban alternatív jogi és politikai utak, beleértve a kétharmados többséggel végrehajtott alkotmánymódosításokat, amelyek átalakíthatják az elnök mandátumát vagy intézményi szerepét, vagy tartós politikai nyomásgyakorlást, amelynek célja a lemondás kikényszerítése – mint Novák elnök esetében.
Ezeket a megoldásokat azonban komoly kritika éri: a politikailag „testre szabott” alkotmánymódosítások a jogállamiság megsértésének minősülhetnek, amelynek visszaállítása a hivatalba lépő kormány kinyilvánított célja, míg a politikai nyomásra történő lemondások a formális jogi garanciák aláásásának veszélyét hordozzák magukban.
The post Magyar Péter lemondásra sürgeti Magyarország köztársasági elnökét, méltatlannak nevezi appeared first on Magyar Konzervatív.
