Magyar miniszterelnök megegyezést keres Sulyok elnökkel a lemondásról, közvetlen választást hirdet

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy újabb személyes találkozót kíván tartani Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, hogy rábírja őt a kormány felszólítására és lemondására. Magyar az ATV-nek adott kedd esti interjújában megerősítette álláspontját a kormánya és az Orbán Viktor vezetésével kinevezett köztisztviselők alkotmányos ellentétével kapcsolatban.

Arra a kérdésre, hogy a vita ténylegesen elakadt-e a Velencei Bizottság véleményére és az esetleges alkotmánymódosításokra, Magyar határozottan elutasította ezt a javaslatot. Hangsúlyozta, tiszteletben tartja az elnökség intézményét, és többször is tárgyalásos megoldásra törekedett, de azzal érvelt, hogy a magyar választók egyértelmű felhatalmazást adtak kormányának a vezető tisztségviselők leváltására, akik szerinte hallgattak, miközben a demokratikus intézmények meggyengültek az előző kormányzás alatt.

„Nagyon tisztelem a köztársasági elnök intézményét” – mondta Magyar, hozzátéve, hogy többször próbált személyesen is megegyezni Sulyokkal. Ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy azok a tisztviselők, akik „csendben figyelik”, miközben „lebontják a jogállamiságot, elhanyagolják a kiszolgáltatott gyermekeket, és visszaélnek a közvagyonnal”, nem maradhatnak hivatalban.

Magyar a vitát tágabb alkotmányos reformprogramjához is kapcsolta. A korábbi javaslatokat megismételve amellett érvelt, hogy Magyarországnak előbb-utóbb a közvetlen köztársasági elnökválasztás felé kellene elmozdulnia, erősebb demokratikus mandátumot és nagyobb függetlenséget biztosítva a hivatalnak a parlamenti többségtől.

„Magyar elismerte, hogy a Tisza-pártnak még nincs konkrét jelöltje az elnöki posztra, ha ilyen választások lesznek”

Felvetette, hogy az országnak olyan államfőre van szüksége, aki képes az egész nemzetet képviselni, nem pedig egy politikai tábort. A javaslat egy szélesebb körű intézményi reformcsomag részét képezi, amelyet Tisza alkotmányos nagytöbbséggel vállalt. Magyar kérdésre válaszolva elismerte, hogy a Tisza-pártnak még nincs konkrét jelöltje az elnöki posztra, ha ilyen választásokra kerülne sor.

A kormány és a köztársasági elnök összecsapása folyamatosan erősödött Tisza áprilisi elsöprő választási győzelme óta, amely véget vetett Orbán Viktor és a Fidesz 16 éves kormányzásának, és egyben alkotmányos szupertöbbséget adott Tiszának. Magyar hivatalba lépése óta többször felszólította Sulyokot és több, az Orbán-korszakban kinevezett tisztségviselőt, hogy önként mondjon le, azzal érvelve, hogy a választók egy szélesebb körű „rendszerváltást” támogattak, nem pedig pusztán a kormányváltást.

Sulyok köztársasági elnök következetesen elutasította ezeket a követeléseket, és fenntartja, hogy az alkotmányos hivatalok legitimációját az Alaptörvényből merítik, nem pedig a politikai többségek eltolódásából.

Sulyok a napokban adott egy terjedelmes interjút a svájci hetilapnak Weltwocheamelyben azzal érvelt, hogy Magyar többszöri követelései gyakorlatilag megszüntették az önkéntes lemondás lehetőségét. Az elnök szerint, ha a miniszterelnök nyilvánosan lemondásra utasítja az államfőt, és törvényes úton fenyegetőzik a leváltással, az elnök alkotmányos kötelessége a hivatalban maradás és az alkotmányos rend védelme.

Sulyok azzal érvelt, hogy „bizonyára van olyan eset”, amikor egy magyar elnök nem mondhat le: ha a miniszterelnök erre parancsolja. Arra figyelmeztetett, hogy a politikai indíttatású kísérletek egy ülő államfő leváltására veszélyeztethetik a demokráciát, a jogállamiságot és Magyarország alkotmányos berendezkedését. Az elnök emellett megvédte függetlenségét, visszautasította a vádakat, miszerint politikai „bábu” lenne, és megerősítette, hogy útmutatást kért az Európa Tanács Velencei Bizottságától az általa kialakuló alkotmányos válsággal kapcsolatban.

Magyar az alkotmányos vitán túlmenően az ATV-s interjúval emelte ki kormánya első hónapjának eredményeit. Rámutatott a Brüsszellel folytatott tárgyalásokra, amelyek hozzávetőleg 16,4 milliárd eurónyi, korábban befagyott uniós támogatást szabadíthatnak fel, és úgy érvelt, hogy az áttörés azt mutatja, hogy az EU-val folytatott vita mindig is a korrupcióra és az átláthatóságra összpontosított, nem pedig migrációra vagy ideológiai nézeteltérésekre.

A kormányfő bejelentette egy nagyszabású korrupcióellenes csomag benyújtását is, amely jelentősen megerősítené az Európai Bizottsággal egyeztetett reformok keretében 2022-ben létrehozott korrupcióellenes felügyelet, az Integritás Hatóság jogkörét.

„Sulyok… azzal érvelt, hogy Magyar többszöri követelései gyakorlatilag megszüntették az önkéntes lemondás lehetőségét”

A törvényjavaslat értelmében a hatóság kibővített nyomozati jogköröket, nagyobb felügyeletet kapna a politikusok vagyonnyilatkozatai felett, és lehetőséget kapna a döntések bíróság előtti megtámadására. Magyar elmondta, hogy a súlyosan hamis vagyonnyilatkozat szándékos benyújtása akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Megvédte a magántőke-alapok átláthatóságának növelését és a legtöbb közérdekű vagyonkezelő alapítvány állami tulajdonba történő visszaadását is.

Magyar tovább emelte azt, amit áttörésnek minősített az Ukrajnával a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól folytatott tárgyalásokon. A kormányfő szerint a magyar és az ukrán tárgyalópartnerek technikai szintű megállapodást kötöttek a nyelvi, kulturális és kisebbségi jogi garanciákról, amelyet Kijev beleegyezett az EU-csatlakozási kötelezettségei közé.

Megismételte, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna felgyorsított csatlakozási folyamatát, de a megállapodást jelentős diplomáciai vívmánynak minősítette a sokéves holtpont után.

Nézze meg a teljes interjút alább:

The post A magyar miniszterelnök megegyezést keres Sulyok elnökkel a lemondásról, lebeg a közvetlen választásról appeared first on Magyar Konzervatív.