Június 24–25 -én a NATO államfők és kormányzati fők gyűltek össze a hágai éves csúcstalálkozóra. A találkozó előtti elvárások két fő kérdésre összpontosultak: a védelmi kiadások jelentős növekedése és az ukrán és a szövetség jövőjének kialakítása. Miközben az előbbi jelentős áttöréseket látott, az utóbbi kevés előrelépést hozott Kijev számára.
Rekordtörő védelmi kiadások
Nem volt valódi meglepetés, amikor a NATO vezetõi hivatalosan jóváhagyták a hágai védelmi kiadások jelentős lendületet, mivel a döntésről a csúcstalálkozóhoz vezető napokban már megállapodtak. Az ügylet szerint a tagállamok 2035-re a GDP 3,5 % -ára növelik védelmi költségvetésüket. Ezenkívül további 1,5 % -ot osztanak ki a védelmi kiadásokhoz, például az infrastruktúra fejlesztéséhez és a számítógépes képességekhez. Ez a teljes védelmi kiadásokat az 5 % -os küszöbre hozza, amelyet Donald Trump régóta támogat.
A 3,5 % + 1,5 százalékos költészet történelmi változást jelent. Európa a hidegháború óta nem költött ennyit a védelemre, egyértelmű jele annak, hogy a NATO komolyan veszi a mai fenyegetéseket, és szándékában áll megismerkedni velük. Öt év elteltével a középtávú felülvizsgálatot tervezik annak felmérésére, hogy az egyes országok mennyire teljesítik a célokat, és hogy ennek a szintnek a fenntartása továbbra is indokolt.
Az egyetlen olyan ország, amely nem vállalta ezt az ígéretét, Spanyolország volt, amelynek még nem teljesítette a korábbi 2014 -es ígéretét, hogy a GDP legalább 2 % -át a védelemre költi. Míg a spanyol tisztviselők azt állítják, hogy a jövő évtől kezdve találkoznak és fenntartják ezt a szintet, Trump nem volt nyomva.
– Azt hiszem, Spanyolország szörnyű, mit tettek. Nem, igen. Ők az egyetlen olyan ország, amely nem fizet a teljesnek – 2 százalékban akarnak maradni ” – mondta Trump egy spanyol riporter kérdésére válaszul.
Az Egyesült Államok elnöke azt javasolta, hogy megtoroljon, ha Spanyolországot „kétszer annyit fizet” a kereskedelmi megállapodás részeként-bár Spanyolország az Európai Unió részeként blokkolási szintű kereskedelmi tárgyalásoknak van kitéve az Egyesült Államokkal.
Mit kapott Ukrajna?
A csúcstalálkozón az egyik legjobban várt kérdés az volt, hogy Ukrajna konkrét ígéreteket-vagy célpontot kap-e-a 32 tagú transzatlanti szövetséghez való csatlakozáshoz. Ugyanakkor, összehasonlítva a Biden-kori NATO-csúcstalálkozókkal, ahol Ukrajna gyakran középpontjában állt, az idei végső közleménynek nagyon kevés mondanivalója volt a háborús országról.
Ukrajnát csak a védelmi kiadások összefüggésében említették, mivel a Kijevnek nyújtott támogatást most a tagállamok nemzetvédelmi költségvetéseire lehet számolni. A bukaresti csúcstalálkozó, az „A NATO tagsághoz való visszafordíthatatlan út” ismerős mondata szembetűnően hiányzott. És nem ok nélkül.
A források szerint az Egyesült Államok el akarta kerülni minden olyan nyelvet vagy megfogalmazást, amely a háború befejezésének célja az Oroszországgal folytatott tárgyalásokról. Ez megmagyarázhatja azt is, hogy az idei nyilatkozat miért állt le, hogy elítélje Oroszország agresszióját Ukrajnában – az utóbbi években az első.
Szijjtár Pészer magyar külügyminiszter üdvözölte ezt az elmozdulást, megjegyezve, hogy a NATO kommunikációja elkerüli az Oroszországgal folytatott feszültségek tovább fokozódását. A korábbi csúcstalálkozó nyilatkozataival összehasonlítva ez a legkisebb nyelvet moszkvaiban mutatta be, erősen megfogalmazott kritika vagy részletes vádak nélkül.
Ennek ellenére a tagállamok hangsúlyozták „tartós szuverén kötelezettségvállalásaikat, hogy támogatást nyújtsanak Ukrajnának”, bár a katonai, pénzügyi vagy humanitárius segélyekről nem tettek konkrét említést.
Trump ellopta a show -t
Éles ellentétben áll a tavalyi csúcstalálkozóval-ahol a Trump esetleges újraválasztása és a NATO-ra gyakorolt következményei miatt aggodalmak merültek fel-ebben az évben a vezetők látható szívélyességgel kezelték az Egyesült Államok elnökét.
Trump drámai katonai sikerrel érkezett a hágaiba: az amerikai B-2 bombázók éppen ütötték Irán földalatti nukleáris infrastruktúráját, és Trump felhívása után a harcos pártok megállapodtak a tűzszünetbe. Mark Rutte, a NATO főtitkára egy ponton még viccelődve, Trumpot „apukának” nevezte, hogy segítse a nyugodt feszültségeket Izrael és Irán között.
Ez nem volt az egyetlen dicséret, ám Rutte Trumpért. A csúcstalálkozó eredményeire gondolva, megjegyezte:
„Gondolnád valaha, hogy ez a csúcstalálkozó eredménye lenne, ha nem választották volna újra az elnököt?… Azt hiszem, minden dicséretet érdemel.”
Szijjártó, a magyar külügyminiszter visszatükrözte az érzelmeket, mondván, hogy Trump elnök jelenléte „mindent megváltoztatott” az előző évekhez képest, és a csúcstalálkozó fókuszát Ukrajnától távol tartotta és a NATO alapvető védelmi képességeinek megerősítése felé.
Miután megszerezte az összes elismerést, és átlépte a védelmi kiadási menetrendjét, Trump megerősítette Amerika elkötelezettségét a kollektív védelmi elv mellett:
– Vele állok. Ezért vagyok itt – mondta Trump, amikor arra kérte, hogy tisztázza álláspontját. – Ha nem állnék vele, nem lennék itt.
A Trump posta a színpadra lépett, Ukrajna hátsó helyet kapott: a 2025 -es NATO csúcstalálkozón először jelent meg a magyar konzervatívnál.
