Áder János volt magyar köztársasági elnök arra figyelmeztetett, hogy a Kárpát-medencében egyre gyakoribbak lesznek az aszályos évek, és a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a változó klímához hétfőn megjelent Blue Planet podcastjának legújabb epizódjában.
Áder, aki a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, Lakatos Mónika klímaszakértővel beszélgetett a klímaváltozás térségre gyakorolt növekvő hatásáról.
A beszélgetés során a résztvevők felidézték az Európai Unió Kopernikusz klímafigyelő szolgálatának jelentését, amely szerint Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A szakemberek már két évtizeddel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a klímaváltozás hatásai korábban és erősebben fognak érezni a Kárpát-medencében, mint Európa más részein.
Lakatos kifejtette, hogy az egyik fő ok a térség medenceszerű földrajzi szerkezete, amelyet szinte teljes egészében hegyláncok vesznek körül, és felerősít bizonyos éghajlati szélsőségeket.
Elmondta, hogy egyes időjárási rendszerek csapdába esnek a medencében, beleértve az anticiklonok blokkolását, amelyek hosszan tartó tiszta időjárást idéznek elő, és fokozzák az aszályos viszonyokat. A lassan mozgó ciklonok is leragadhatnak a régió felett, és egyes területeken heves esőzéseket, sőt hirtelen áradásokat is okozhatnak.
A klímaszakértő szerint a másik nagy sérülékenység a térség vízháztartása. A Kárpát-medence folyói nagymértékben függenek a környező hegyláncok csapadékától és hóolvadásától, miközben a hőhullámok gyorsan felmelegítik a mezőgazdasági talajokat, felgyorsítva a kiszáradást és csökkentve a párolgás hűtő hatását.
Lakatos megjegyezte, hogy a 2022-es aszály történelmileg súlyos volt Magyarországon és Európa-szerte is. Bár 2023 az átlagosnál csapadékosabb volt, 2024 lett a valaha mért legmelegebb év Magyarországon, a hosszú távú átlagos csapadékmennyiségnek mindössze 65 százaléka volt. Hozzátette, hogy 2025 is lényegesen szárazabb volt a szokásosnál.
Elmondta, hogy a jelenlegi aszályos helyzetet rontotta a rendkívül száraz és enyhe tavalyi december, amely megakadályozta a mélyebb talajrétegek nedvességgel való feltöltését.
A januári havazás csak a felső talajrétegekbe szívódott fel, míg a mélyebb rétegek kimerültek maradtak. Márciusban is átlag alatti csapadék hullott, érdemi csapadék csak a hónap utolsó hetében érkezett. Bár ez előnyös volt a téli növények számára, rendkívül száraz április követte. Magyarország egyes részein március eleje óta nem regisztráltak csapadékot.
Lakatos a HungaroMet 1901-es adataira hivatkozott, amelyek szerint a tavasz az egyetlen évszak Magyarországon, amikor jelentősen csökkent a csapadék. 1981 óta az őszi csapadékösszeg viszonylag stabil maradt, de a csapadék kevesebb napon esett, miközben a hőmérséklet folyamatosan az átlag felett maradt.
„Ahogy a hőmérséklet emelkedik, a csapadék intenzívebbé válik, és nő az aszály kockázata” – mondta.
Áder megjegyezte, a 2026 májusi helyzet már aggasztóbbnak tűnik, mint 2022 szeptemberében, a talaj kiszáradása korábban haladt előre, mint a korábbi aszályos években. Lakatos arra figyelmeztetett, hogy a felső talajréteg már kritikusan kiszáradt, míg az alsóbb rétegekből nagyjából két hónapnyi csapadék hiányzik.
Arra a kérdésre, hogy a mezőgazdaság hogyan tud alkalmazkodni az egyre gyakoribb aszályokhoz, Lakatos azt mondta, a gazdálkodóknak át kellene gondolniuk, hogy a vízigényes növények, például a kukorica gazdaságilag életképesek maradnak-e a jelenlegi körülmények között. Arra biztatta a termelőket, hogy térjenek át a szárazságtűrő és hőtűrő növényekre, megjegyezve, hogy sok gazdálkodó már elkezdte a kukoricát cirokkal helyettesíteni. Egyéb alkalmazkodási intézkedések közé tartozik a víz visszatartása a tájban a holtágak ellenőrzött elárasztása és a jobb csatornakezelés révén. Lakatos elmondta, hogy a Duna-Tisza közi homokhátsági térségben már vannak pozitív példák ilyen gyakorlatra.
Kiemelte a vízmegtartó talajművelési módszerek és a víztakarékos öntözőrendszerek fontosságát is. A podcastban idézett egyik elemzés szerint minden májusi csapadékmilliméter hektáronként mintegy 60 kilogramm termésveszteséget akadályozhat meg.
Áder arra a következtetésre jutott, hogy a gazdáknak fel kell készülniük az előttünk álló egyre nehezebb évekre, és az agrárszektor egészének átfogó alkalmazkodási stratégiára lesz szüksége.
The post Szakértők figyelmeztetnek a Kárpát-medencében erősödő klímaszélsőségekre appeared first on Magyar Konzervatív.
