Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan elutasította azt a német javaslatot, amely Ukrajnának „társult tagsági” státuszt biztosítana az Európai Unióban teljes szavazati jog nélkül, megerősítve, hogy Kijev inkább a teljes jogú tagságra törekszik, mint amit Ukrajnában egyre inkább potenciális „másodlagos tagságnak” neveznek.
„Nem létezhet teljes európai projekt Ukrajna nélkül, és Ukrajna helyének az Európai Unióban is teljesnek kell lennie – teljesnek és egyenlőnek” – írta Zelenszkij május 23-án, szombaton, közvetlenül reagálva Friedrich Merz német kancellár e hét elején előterjesztett javaslatára.
Nincs étvágy a társult tagságra
Az EU vezetőinek írt levélben látta ReutersMerz egy új „társult tag” kategória létrehozását javasolta Ukrajna számára a jövőbeli csatlakozás felé tett átmeneti lépésként. A javaslat értelmében Kijev hozzáférést kapna több uniós intézményhez és programhoz, beleértve az Európai Tanács és a Bizottság ülésein való részvételt is, de formális szavazati jog nélkül.
Merz állítólag pragmatikus kompromisszumként fogalmazta meg az ötletet, amely felgyorsíthatja Ukrajna integrációját, ugyanakkor elismerte, hogy a teljes EU-tagság továbbra is hosszadalmas és politikailag nehéz folyamat, különösen az Oroszországgal folyó háború közepette. A német javaslat állítólag szélesebb körű részvételt is lehetővé tenne az olyan uniós struktúrákban, mint az egységes piac, a vámunió, az Erasmus és a Horizont programok.
A javaslatról először számolt be Reuters május 21-én azonnali visszhangot váltott ki Kijevben és magában az Európai Unió egyes részein is. Zelenszkij figyelmeztetett, hogy minden olyan megállapodás, amely Ukrajnát „hangtalan” hagyja a blokkon belül, „tisztességtelen”, különös tekintettel arra, amit „Ukrajna szerepe az európai biztonsági architektúrában” a 2022-es teljes háború kitörése óta.
„Merz egy új „társult tag” kategória létrehozását javasolta Ukrajna számára a jövőbeli csatlakozás felé tett átmeneti lépésként”
Zelenszkij António Costának, az Európai Tanács elnökének, Ursula von der Leyennek, valamint Nikos Christodoulides ciprusi elnöknek címzett levelében Zelenszkij azzal érvelt, hogy Ukrajna „teljes mértékben, nem részben és nem félszeres intézkedésekkel” védi Európát.
A javaslatra óvatosan reagáló Európai Bizottság arra figyelmeztetett, hogy minden „innovatív megoldásnak” továbbra is tiszteletben kell tartania a blokk hagyományos, érdemeken alapuló csatlakozási folyamatát, jelezve aggodalmát, hogy az Ukrajnára vonatkozó különleges megállapodás alááshatja a bővítési szabályokat, vagy precedenseket teremthet más tagjelölt országok számára.
Szerint Euronewstöbb uniós diplomata magánkérdőjelezte meg, hogy Merz javaslata jogilag megvalósítható lenne-e szerződésmódosítások nélkül. A lap által idézett egyik diplomata azzal érvelt, hogy a jelenlegi szerződések értelmében rendkívül nehéz lenne egy harmadik országnak az uniós intézményekben való részvételi jogokat politikai megállapodásokon keresztül biztosítani. Mások attól tartanak, hogy a féltagokból álló állandó „külső kör” létrehozása tovább gyengítheti magának a bővítési folyamatnak a hitelességét, amelyet már most is bírálnak amiatt, hogy Ukrajnát és Moldovát helyezi előtérbe a régóta fennálló nyugat-balkáni tagjelöltekkel szemben, amelyek közül néhányan már évek, sőt évtizedek óta tárgyalnak a csatlakozásról.
Orbán soha nem volt az egyetlen akadály
Az Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos jelenlegi vita magyar szempontból is különösen árulkodó. Orbán Viktor volt miniszterelnök kormányát sokáig Ukrajna teljes EU-csatlakozásának egyetlen akadályaként ábrázolták – ezt a narratívát Kijev, Brüsszel, számos EU-tagállam és a nyugati média nagy része erősen hirdeti. Orbán távozása és Magyar Péter adminisztráció érkezése után azonban egyre világosabbá vált, hogy a kérdés lényegesen összetettebb.
hozzászólni POLITICO BrüsszelUkrajna uniós nagykövete, Katarina Mathernova elismerte, hogy bár „Orbán Viktor bukása” „új lendületet” adhatott Ukrajnának az EU-n belül, „nem ő volt az egyetlen akadály Kijev felé”. – Mások is rejtőztek mögötte – mondta Mathernova.
Ezt az érvet az előző magyar adminisztráció is gyakran felvetette, Szijjártó Péter volt külügyminiszter többször is azt állította, hogy más EU-tagállamok tisztviselői privátban megköszönték Magyarországnak, hogy megvétóztak bizonyos Oroszországot célzó szankciókat a nevükben.
Most, hogy Orbán elhagyta hivatalát, és ezeknek a kormányoknak már nincs megfelelő bűnbak, akire rámutathatnának, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Ukrajna gyorsított csatlakozása nem csak irreális, de az országnak végső soron a nyugat-balkáni jelöltek által tapasztaltnál hosszabb – vagy esetleg még hosszabb – tárgyalási folyamat várhat. A friss közvélemény-kutatási adatok arra is utalnak, hogy több nagy nyugat-európai tagállam is egyre szkeptikusabb Ukrajna gyors csatlakozását illetően.
Mivel Franciaország jövőre elnökválasztásra készül, Friedrich Merz történelmileg magas rosszallással szembesül, és Nyugat-Európa-szerte tovább erősödnek az intézményellenes politikai erők, a kormányok érthető módon vonakodnak attól, hogy Ukrajna felgyorsult EU-csatlakozását agresszívan az egyre óvatosabb közvélemény ellen szorítsák.
Hasonló dinamika látható Orbán távozása ellenére Magyarországon is. Az Europion friss közvélemény-kutatása szerint a magyarok több mint 30 százaléka gondolja úgy, hogy az „Ukrajna felé nyitás” nem lehet kiemelt külpolitikai prioritás, így ez a felmérésben mért legmegosztóbb kérdés.
Ilyen körülmények között Magyar Péter miniszterelnök és a Tisza-kormány – miközben láthatóan kevésbé konfrontatív megközelítést folytat Ukrajnával szemben, mint az Orbán-kormány – is egyre óvatosabbnak tűnik Kijev EU-pályázatával kapcsolatban. Magyar hivatalba lépése óta többször hangoztatta, hogy Magyarország csak akkor támogatja a kulcsfontosságú csatlakozási tárgyalási klaszterek megnyitását, ha Ukrajna visszaállítja a Kárpátalján élő magyar kisebbség teljes nyelvi, oktatási és kulturális jogait – ez az egyik központi követelés, amelyet korábban az Orbán-kormány is hangsúlyozott.
A kisebbségi jogokról már folynak szakértői szintű tárgyalások Kijev és Budapest között, Magyar várhatóan június elején találkozik Zelenszkijjal a két szomszédos ország közötti kapcsolatok normalizálására irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként.
The post Orbán távozása elmarad Ukrajna EU-hoz vezető útjának megtisztításától appeared first on Magyar Konzervatív.
