Orbán állítólag politikai kilépési lehetőségnek tekinti a FIFA-nál, az ENSZ-nél betöltött jövőbeli szerepköröket

Orbán Viktor a hírek szerint a magyar politikán kívüli jövőt vizsgálja, az áprilisi választási vereséget követően a FIFA vezető szerepe és az ENSZ főtitkár-helyettese két lehetséges úti cél lehet a volt magyar miniszterelnök számára.

Panyi Szabolcs magyar oknyomozó újságíró vasárnap több kormányzati tisztségviselőre és diplomáciai forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Orbán arra a következtetésre jutott, hogy magyar belpolitikai pályafutása eredményesen futott be, és olyan nemzetközi pozíciókat mér fel, amelyek lehetővé teszik számára a politikai státusz, kapcsolattartás és befolyás megőrzését. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója álhírként utasította vissza a jelentést.

Orbán megtiltotta, hogy visszatérjen a miniszterelnöki poszthoz

Tisza 16. Alaptörvény-módosítása lezárta Orbán közvetlen útját a miniszterelnökség felé. Júniusban fogadták el, visszamenőleg nyolc évre korlátozza a miniszterelnökök hivatali idejét, 1990 májusától számítva a szolgálati időt. Orbán 1998-tól 2002-ig, valamint 2010-től 2026-ig szolgált, ezért jelenleg nem választható miniszterelnök. A korlátozás azonban visszafordítható: újabb kétharmados parlamenti többség módosíthatja az alkotmányt, és újra megnyithatja előtte a pozíciót.

Orbán még nem jelentette be politikai harcát, de a Tisza alkotmányos átalakítására adott válasza egybeesett a belpolitikától való egyre szembetűnőbb távolmaradásokkal. Július 13-án, amikor a Fidesz bojkottálta a 17. törvénymódosítást – amely Sulyok Tamás köztársasági elnököt és más Orbán-korabeli tisztségviselőket eltávolította, és amelyet a párt a „zsarnokság” kezdetének minősített –, Orbán elindult a vb-re, és ezt követően láthatta, ahogy Spanyolország Franciaországgal játszik Dallasban.

Napokkal később, miután Sulyok aláírta a törvénymódosítást, és az ügyészek egy 46 millió eurós kulturális támogatási nyomozás kapcsán razziát tartottak a Fidesz szervereinek otthont adó irodákban, Orbán hivatalos Ellenállási Nyilatkozatot adott ki, illegitimnek nevezve a kialakuló politikai rendet, és kijelentve, hogy Magyarország már nem demokratikus állam. Amerikai útja azonban nem pusztán vakáció volt: korábban nem titkolt látogatásokat tett a Fehér Házban és a külügyminisztériumban is.

Foci vagy diplomácia?

Panyi most arról számol be, hogy ugyanezen az úton a FIFA vezetőségével is egyeztettek egy lehetséges pozícióról. Forrásai nem azonosítottak konkrét munkát, de a FIFA-alelnöki poszt az egyik elképzelhető út. A FIFA 37 tagú Tanácsának nyolc alelnöke van, köztük Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. Egy ilyen pozíció eléréséhez Orbánnak a labdarúgás intézményi struktúráján kellene átdolgoznia, nem pedig közvetlen kinevezést kapnia; Az európai jelölteknek támogatást kell szerezniük az UEFA-n és a nemzeti szövetségeken belül.

A második lehetőség potenciálisan erősebb. Panyi először májusban számolt be arról, hogy az Egyesült Államok MAGA-köreinek szereplői arról beszélnek, hogy segítsék Orbánnak egy magas rangú ENSZ-pozíciót. Legutóbbi jelentése a lehetséges főtitkár-helyettesi állást azonosítja, és azt mondja, maga Orbán is érdeklődik.

Javier Milei argentin elnököt is potenciális támogatóként emlegették, részben az argentin Rafael Grossi révén, aki António Guterres utódja egyik jelöltje. Grossi jelenleg Rebeca Grynspan és Carolyn Rodrigues-Birkett nyomában van a Biztonsági Tanács első szalmaszavazása után.

A főtitkár-helyettest a főtitkár nevezi ki a tagországokkal folytatott egyeztetést követően, vagyis a döntő személy Guterres utódja lenne, nem pedig a magyar kormány. A kellően magas rangú ENSZ-kinevezés jelentős diplomáciai kiváltságokkal és mentességekkel is járna, amelyek a FIFA-nál nem elérhetők, bár az ilyen védelem nem korlátlan, és az ENSZ lemondhat róluk.

Orbán nyilvánosan kevésbé drámai képet mutatott be a frontpolitika utáni életről. Egy júliusi interjúban azt mondta, még nem jött el a nyugdíjba vonulás ideje, de ha lesz, hat unokája lesz, akivel eltöltheti az idejét, „szívesen” fog dolgozni az általa alapított Puskás Akadémián, és várhatóan újra tanítani fog, mondván: „Van mondanivalóm a fiataloknak”.

Egy kevésbé kényelmes jövőbeli kilátás

A magyarok maguk is lényegesen kevésbé kényelmes jövőt képzelnek el Orbánnak, legalábbis egy májusi felmérés szerint. A Medián közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 65 százaléka gondolta úgy, hogy a volt miniszterelnök kellően súlyos törvénytelenségeket követett el ahhoz, hogy bíróság elé állítsák, míg csak 28 százalékuk mondta azt, hogy politikai felelősséget visel, de nem kell bíróság elé állnia. Az elszámoltatás támogatottsága elérte a tiszai szavazók 88 százalékát, a Fidesz-pártiak pedig még a 12 százalékot is.

A kormányzó Tisza-párt júniusban elindította a „Purgatórium hadműveletet”, egy alkotmányos átalakítást azzal a céllal, hogy a Fidesz–KDNP és Orbán köré épülő „politikai és gazdasági mecénási hálózatot” gyökerestül felszámolja, és felelősségre vonja a felelősöket. Az új kormány már létrehozott egy új korrupcióellenes és vagyon-visszaszerzési szuperügynökséget, amely szokatlanul széles jogkörrel rendelkezik, beleértve a nyomozati és ügyészi funkciókat is.

Magyar Péter miniszterelnök és Tisza politikusai számtalanszor kijelentették, hogy az állítólagos rendszerszintű korrupciót és hatalommal való visszaélést felülről, maga Orbán koordinálta. Ezért az lenne a céljuk, hogy a volt miniszterelnököt rács mögé lássák.

Április óta több korrupciós ügyben is indult vagy felgyorsult a nyomozás, köztük a már említett júliusi razzia; azonban jelenleg egyik sem kapcsolódik közvetlenül Orbánhoz, és a vele kapcsolatban gyakran hivatkozott nagyobb ügyekben sem tártak fel konkrét bizonyítékot. Ám az ilyen vádak kilátásba helyezése egy nemzetközi „nagy menekülést” egyre járhatóbb úttá tehet Orbán számára.

The post Orbán állítólag politikai kilépési lehetőségként fontolgatja a jövőbeli szerepeket a FIFA-nál, az ENSZ-nél appeared first on Magyar Konzervatív.