A németországi börtönrendszerben jelenleg szolgálatot teljesítő emberek 45 százaléka, közel fele külföldi születésű. Brüsszeli jel a Németországi Szövetségi Statisztikai Hivatal számain alapuló jelentések.
A Németországban élők mintegy 20 százalékát a külföldi születésű állampolgárok teszik ki, így a fogvatartottak között több mint 2-szeres arányban vannak felülreprezentáltak.
Ezek a statisztikák 2026 márciusában pontosak; és ide tartoznak a fiatalkorúak fogva tartási központjában büntetésüket töltő személyek is. A statisztikák inkább a nemzetiséget követik nyomon, mint az etnikai identitást vagy a migrációs múltat, ami azt jelenti, hogy a bevándorló gyökerekkel rendelkező német állampolgárok németek.
René Müller, a büntetés-végrehajtási alkalmazottak szakszervezetének szövetségi elnöke elmondta Neue Osnabrücker Zeitung egy interjúban megállapította, hogy a személyzet és a fogvatartottak közötti kommunikációs problémák jelentős kihívásokat okoznak, megnehezítve a fogvatartottakkal való kapcsolatteremtést és a rehabilitációjuk segítését.
Müller aggodalmának adott hangot az erőszak növekvő kockázata és a börtönökön belüli elszigetelt csoportok megjelenése miatt is. A büntetés-végrehajtási rendszernek égetően további személyzetre van szüksége a helyzetek hatékonyabb felügyeletéhez, és szükség esetén a csoportok elkülönítéséhez.
„Nem szabad megtörténnie, hogy egyes fogvatartottak szabadulásukkor bűnösebbekké válnak, mint amikor bekerültek a börtönbe” – szögezte le a Brüsszeli jel.
A külföldi születésű állampolgárok aránya a börtönpopulációban Németország városállamaiban a legmagasabb.
Berlinben a bebörtönzöttek 58,9 százaléka külföldi állampolgár, míg Hamburgban ez az arány eléri az 57,95 százalékot.
Bajorországban, Baden-Württembergben és Hessenben a külföldi foglyok aránya is meghaladja az 50 százalékot.
Másrészt Kelet-Németországban a számok lényegesen alacsonyabbak, Mecklenburg-Vorpommernben, Szász-Anhaltban és Türingiában a foglyok körülbelül egynegyede külföldi állampolgár.
Az Eurostat legfrissebb, 2023-as számai szerint a német lakosság 10,7 százaléka számolt be a területükön tapasztalható bûnözésrõl, mint súlyos problémáról. Ez a nyolc legmagasabb érték az Európai Unióban; és messze meghaladja az alacsony bevándorló népességgel rendelkező kelet-európai EU-tagállamokat, mint például Lengyelország (mindössze 2,8 százalék), Szlovákia (3,4 százalék) vagy Magyarország (6,1 százalék).
