Moszkva elrendelte egy csoport magyar diplomata kiutasítását, megtorlásul Budapest hasonló lépése miatt, amellyel a múlt hónapban tíz orosz diplomáciai munkatársat utasítottak ki.
Az orosz külügyminisztérium csütörtökön, október 1-jén közölte, hogy a moszkvai magyar nagykövetség, valamint a szentpétervári és kazanyi főkonzulátus alkalmazottainak két héten belül el kell hagyniuk Oroszországot. Nem hozta nyilvánosságra az érintett diplomaták pontos számát.
A minisztériumba beidézték Magyarország moszkvai ügyvivőjét, Gergics Gábort, akit Oroszország „erőteljes tiltakozásának” minősített Budapest szeptember 8-i döntése miatt. Moszkva „alaptalannak és nyíltan barátságtalannak” nevezte a magyar intézkedést.
Magyarország azt válaszolta, hogy tudomásul vette a megtorlást, de nem eszkalálja tovább a vitát. „Magyarországot nem érdekli a diplomáciai feszültség eszkalációja” – hangsúlyozta a Külügyminisztérium csütörtöki közleményében.
Budapest szeptember 8-án kiutasította Oroszország diplomáciai képviseletének tíz tagját, miután a magyar hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy a Bécsi Egyezmény értelmében „a diplomáciai státusszal össze nem egyeztethető” tevékenységeket folytattak. Orbán Anita külügyminiszter szerint az intézkedésre Magyarország „biztonságának és szuverenitásának” a védelme érdekében van szükség, egyúttal hangsúlyozta, hogy a kormány a szükséges párbeszédet és pragmatikus kapcsolatokat kívánja fenntartani Moszkvával.
Oroszország akkor élesen reagált, a külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova „kemény és fájdalmas” választ ígért. A konfrontáció a kapcsolatok szélesebb körű romlását követte, miután az új kormány a magyar ENSZ-küldöttségnek szóló utasításában hivatalosan „Magyarországra, Európára és a globális rendre nézve fenyegetésként” minősítette Oroszország magatartását.
A jelenlegi válasz azonban korlátozottabbnak tűnik. Moszkva ez idáig a megtorlást a kölcsönös diplomáciai kiutasításokra korlátozta, ahelyett, hogy lényegesen következményesebb gazdasági nyomáshoz folyamodott volna.
Ez azért fontos, mert az orosz törvényhozók már korábban is felvetették az energiaellátás lehetőségét Budapest ellen: Andrej Kolesnik, az Állami Duma Védelmi Bizottságának tagja augusztusban arra figyelmeztetett, hogy „megkérdőjelezhető” az orosz olaj- és egyéb energiaszállítások Magyarországra. Maga a Kreml azonban soha nem jelentett be ilyen intézkedést.
Magyarország továbbra is erősen függ Oroszországtól a földgáz- és olajimport tekintetében. Az Európai Bizottság szerint Moszkva az ország olajimportjának több mint 90 százalékát, importált földgázának pedig 74 százalékát adta.
