Magyarország új külpolitikai berendezkedése „teljes szakításra” készül az Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs köré épülő „amerikai vezetésű, MAGA-orientált modellel” – közölte a Magyar Külügyi Intézet (HIIA) új vezetése, amely eddigi legtisztább körvonalait kínálja Budapest Orbán utáni diplomáciai átrendeződésének.
Közös interjúban beszél 444.huFeledy Botond, a közelmúltban kinevezett HIIA-vezető és Rácz András kutatási helyettes elmondta: új magyar külpolitikai stratégia készül, és az intézet az ideológiai pozicionálás helyett visszatér a külügypolitikai munkához. Feledy szerint „teljes szakítás lesz az Orbán Balázzsal kapcsolatos egykori amerikai vezetésű, MAGA-táborral”. Újra az Európai Uniót helyezte az intézet munkájának középpontjába, azzal érvelve, hogy Magyarország EU-tag, és „itt kell az érdekeket érvényesíteni”.
A váltás sokáig látható volt, és egyformán előre is számított, mielőtt Feledy és Rácz átvették a HIIA élét. Magyar Péter miniszterelnök hivatalba lépése után Lengyelországot tette első jelentősebb kétoldalú úti céljává, egy olyan Varsó-Budapest kapcsolat újjáépítésére, amelyet az utolsó Orbán-években súlyosan megrongáltak az Oroszországgal és Ukrajnával szembeni eltérő álláspontok miatti viták. Magyar Berlinben megígérte, hogy Magyarország ismét megbízható európai partnerként fog viselkedni, Friedrich Merz kancellár pedig üdvözölte Budapest visszatérését „Európa közepébe”. Németország továbbra is Magyarország legnagyobb külföldi befektetője és kereskedelmi partnere.
Budapest leállította az EU 90 milliárd eurós ukrajnai hitelének blokkolását is, és jóváhagyta Kijev EU-csatlakozási pályázatának első tárgyalási klaszterének megnyitását, miután Budapest és Kijev átfogó politikai megállapodást kötött a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak visszaállításáról.
Mindeközben az Orbán alatt kiépült orosz és kínai kapcsolatok általában nagyobb vizsgálatot kapnak. Orbán Anita külügyminiszter továbbra is „pragmatikus viszonyt” szorgalmaz Moszkvával Magyarország energiafüggősége miatt, de a kormány megkezdte a paksi atomerőmű orosz vezette bővítésének felülvizsgálatát. Magyar hasonlóképpen megígérte, hogy felülvizsgálja a nagy kínai beruházásokat anélkül, hogy le akarná bontani őket, miközben a kormány azóta vizsgálatot indított a BYD magyarországi projektjei körül hozott döntések miatt.
Feledy elődje különösen fontossá teszi a „MAGA táborra” való hivatkozást. Gladden Pappin, az amerikai posztliberális politikai teoretikus, aki 2023-tól vezette az intézetet, szorosan kötődött a JD Vance alelnököt körülvevő értelmiségi körökhöz. Az Atlanti-óceán arról számolt be, hogy Pappin rendszeresen bejutott Vance-ba, elkísérte Orbánt Washingtonba, és azon kis csoportok közé tartozott, akiket Orbán Fehér Házi látogatása után az alelnök rezidenciájára meghívtak egy informális összejövetelre. A magazin Pappint „a trumpizmusba való magyar befektetés éveinek megszemélyesítőjeként” jellemezte, amely szokatlanul erős hozzáférést biztosított Budapestnek a MAGA mozgalomhoz.
Ez a kapcsolat sokkal mélyebbre nyúlt, mint a hagyományos diplomáciai együttműködés. Orbán Magyarországa alternatív politikai modell lett az amerikai jobboldal egyes részei és különösen a posztliberális mozgalom számára: a korlátozó migrációs politika, a családbarát intézkedések, a progresszív szociálpolitikákkal szembeni ellenállás és az államhatalom konzervatív célok előmozdítására való hajlandósága felkeltette a figyelmet. Patrick Deneen, az egyik legkiemelkedőbb posztliberális gondolkodó Magyarországot kifejezetten „mintaként” jellemezte a politikai rend felhasználásában a konzervatív politika előmozdítására, míg Vance többször is méltatta Orbán migrációs és családpolitikai megközelítését.
2022 óta Magyarország ad otthont a Konzervatív Politikai Cselekvési Konferenciának (CPAC), amely hagyomány szintén megszakad, hiszen Magyar április 13-i első nemzetközi sajtótájékoztatóján kifejezetten kijelentette, hogy kormányának nem áll szándékában a jövőben a CPAC Hungary megszervezése.
Orbán az első európai vezetők között volt, akik 2015-ben támogatták Donald Trumpot, amikor először bejelentette elnökjelöltségét. Mindketten megőrizték jó kapcsolatukat, amíg a republikánusok ellenzékben voltak; ez a kapcsolat Trump második elnöksége alatt csúcsosodott ki.
Orbán 2025. november 7-én találkozott Trumppal a Fehér Házban, és mentesült az orosz energiaimportot érintő amerikai szankciók alól. Öt nappal az áprilisi magyarországi választások előtt Vance Budapestre utazott, nyíltan Orbán támogatására buzdította a választókat, és a „nyugati civilizáció” védelmezőjének minősítette a magyar vezetőt. Trump többször is kiállt Orbán mellett, és két nappal a szavazás előtt az Egyesült Államok „teljes gazdasági erejét” Magyarország mögé ígérte folyamatos vezetése alatt.
Orbán a hatalomvesztés után is igyekezett fenntartani ezeket a kapcsolatokat. Júliusi egyesült államokbeli vb-útja során elismerte, hogy nem titkolt találkozókat tartott, és elmondta, hogy tárgyalásokat folytatott a Fidesz újonnan bejelentett „alkotmányos ellenállásáról” a magyar kormánnyal szemben. Egy külön amerikai jelentés szerint Orbán mind a Fehér Házban, mind a külügyminisztériumban járt, bár sem a résztvevőket, sem a találkozók lényegét hivatalosan nem hozták nyilvánosságra.
Feledy szakítása tehát nem feltétlenül jelenti a Washingtonnal való szakítást, amit Magyarország aligha engedhet meg magának, függetlenül attól, hogy ki foglalja el a Fehér Házat. Magyar közvetlenül a választási győzelme után kijelentette, hogy „mindent meg kell tenni” a Trump-adminisztrációval való erős kapcsolatok megőrzése érdekében. Az alternatívát Joe Biden idején mutatták be, amikor a kétoldalú kapcsolatok meredeken megromlottak, és Washington megtette azt a rendkívül szokatlan lépést, hogy 2025 januárjában szankcionálta Rogán Antal kormányfőt az állítólagos korrupció miatt. Trump három hónappal később megszüntette a szankciókat.
Orbán Balázs ennek ellenére Feledy megjegyzéseit egy sokkal szélesebb körű fordulat bizonyítékaként értelmezte. Azzal vádolta a kritikusokat, hogy korábban Magyarországot MAGA-orientáltnak, „Oroszország-orientáltnak” vagy „Kína-orientáltnak” bélyegezték, amikor szembehelyezkedtek a politikájával, és szerinte az új doktrína „teljes szakítást jelent a szuverén, realista, konzervatív külpolitikai megközelítéssel”. Az ő olvasatában Budapest visszatér a „Brüsszel-központú, liberális külpolitikához”, amelyben az EU-hoz való igazodás váltja fel az önálló stratégiai gondolkodást.
JD Vance Európa civilizációs öngyilkosságára figyelmeztet – Magyarország a kevés fényes folt között /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i