A magyar korrupcióellenes felügyelet vezetője, Bíró Ferenc Feddhetetlenségi Hatóság elnöke azzal vádolta meg Orbán Viktor volt kormányának vezető tisztségviselőit, hogy megpróbálták akadályozni a korrupcióellenes nyomozást, miközben azt állította, hogy a rendszerszintű korrupció akár 60 billió forintba (körülbelül 150 milliárd euróba) is kerülhetett Magyarországnak az elmúlt 16 évben.
A hétvégén megjelent két kiterjedt interjúban – az egyik a DE civil csoporttal! Akcióközösség és egy másik POLITICO Brüsszel— Bíró a magyar korrupcióellenes felügyelet vezetése közben több éves politikai nyomásgyakorlást, intézményi ellenállást, önmaga elleni büntetőeljárást és a családját célzó állítólagos megfélemlítéseket ismertette.
Az Integritási Hatóságot 2022-ben hozták létre az Európai Bizottsággal egyeztetett reformok részeként, amelyek célja az uniós források felügyeletének javítása. Bíró szerint a hatóság továbbra is kulcsfontosságú intézmény Magyarország uniós források felszabadítására irányuló törekvésében, amely folyamat május végén kapott jelentős lendületet, amikor Magyar Péter miniszterelnök kormánya megállapodott az Európai Bizottsággal a korábban befagyasztott források 16,4 milliárd eurós jövőbeni felszabadításáról.
Bíró legsúlyosabb vádjai között azt állította, hogy 2024 márciusában beidézték az Igazságügyi Minisztériumhoz, miután a hatóság ellenőrzést indított az Országos Kórházi Főigazgatóságon.
„2024 márciusában az akkori igazságügyi miniszter az európai ügyekért felelős miniszterrel együtt gyakorlatilag azt mondta, hogy ne végezzem a munkámat” – mondta Bíró Tuzson Bence volt igazságügyi miniszterre és Bóka János volt európai uniós ügyekért felelős miniszterre utalva.
Bíró szerint a találkozót a vizsgálatok leállítására irányuló kísérletként értelmezte, és nyomást gyakorol a hatóságra, hogy adjon kedvezőbb értékelést az uniós jogállami mérföldkövek teljesítésének Magyarországról.
A felügyelő elnök azzal érvelt, hogy a korrupció az előző kormány alatt rendszerszintűvé vált. Korábbi álláspontját felülvizsgálva kijelentette: „Amit a társadalom ma korrupcióként ért, az elmondható, hogy rendszerszintű gyakorlat volt”.
„Bíró azt is leírta, amit politikai indíttatású megtorlásnak nevezett önmaga ellen”
Az interjúk egyik legszembetűnőbb állítása a korrupció összköltségére vonatkozott. Bíró úgy becsülte, hogy ez 2010 óta hozzávetőleg 60 billió forintba kerülhetett Magyarországnak. Az éves állami költségvetésekre és nemzetközi kutatásokra alapozta az adatot, amely szerint a korrupcióból eredő veszteségek a jól kontrollált rendszerekben jellemzően a közkiadások 5 százalékát teszik ki, de gyengébb felügyeleti mechanizmusok esetén jelentősen megemelkedhetnek. Bíró szerint Magyarország veszteségei a 2010-es 5 százalék körüliről 2025-re akár 20 százalékra is növekedhettek.
Számos, a hatóság által vizsgált konkrét esetet is idézett, köztük az EU által finanszírozott élelmiszersegély-programok, az állami kommunikációs szerződések, a vasútfejlesztések és a lélegeztetőgép-vásárlások állítólagos szabálytalanságait a COVID-19 világjárvány idején. A veszélyeztetett csoportoknak élelmiszercsomagokat osztó programmal kapcsolatban Bíró azt állította, hogy egy 30 milliárd forintos projektből nagyjából 10 milliárd forintot érinthetett szabálytalanság, hozzátéve, hogy „a szegények szájából élelmiszert kivenni a legalacsonyabb”.
A POLITIKA Bíró azt mondta, hivatala több olyan esetet is azonosított, amelyben Magyarországnak vissza kell kérnie a visszaélt uniós forrásokat. Azzal érvelt, hogy „a magas rangú politikusok ellen büntetőeljárást lehet indítani, és lehet, hogy büntetőeljárás alá vonhatók”, és kijelentette, hogy a hatóságoknak azon kell dolgozniuk, hogy a feltehetően korrupt rendszereken keresztül az országot elhagyó pénzeket hazaküldjék.
Bíró ismertette az általa saját maga elleni politikai indíttatású megtorlást is, beleértve a hivatali jármű használatával kapcsolatos büntetőeljárásokat, valamint azt, amit családja megfélemlítésének kísérleteként jellemez.
„Igazságot kell tenni, és az embereknek vissza kell kapniuk, amit elloptak tőlük”
Sürgette az új kormányt, hogy helyezze előtérbe a korrupcióellenes erőfeszítéseket és a vagyonvisszaszerzést. „Az egyik legfontosabb mandátum, amelyre ez a földcsuszamlásos győzelem épül, a korrupció elleni küzdelem és a pénzeszközök visszaszerzése” – mondta. POLITIKA. „Igazságot kell tenni, és az embereknek vissza kell kapniuk, amit elloptak tőlük.”
A vádakra reagálva közölte az Európai Bizottság szóvivője POLITIKA hogy az EU „zéró toleranciát tanúsít az EU költségvetésével szembeni csalással szemben”, és a jogellenesen eltulajdonított pénzeszközöket minden esetben vissza kell téríteni, ha szabálytalanságot észlelnek.
A cikk írásakor sem a Fidesz, sem a szóban forgó volt miniszterek, Tuzson Bence és Bóka János nem reagáltak nyilvánosan a vádakra.
Több politikust tartóztattak le egy évtizedes korrupciós nyomozásban Magyarországon /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i