Joseph Aoun libanoni elnök Washingtonba utazik az Egyesült Államokba, hogy először találkozzon személyesen Donald Trump amerikai elnökkel. A két államfő a Libanonból működő Hezbollah iszlamista terrorszervezet lefegyverzésének terveiről készül tárgyalni.
Kiss Rajmund külpolitikai szakértő jelentkezett a reggeli műsorban Napindító (Napi Indító) a HírTV magyar kábelhírcsatornán, hogy elmondja szakértői elemzését a fejleményekről.
Kiss elmondta a hallgatóságnak, hogy ezek olyan tervek, amelyek több mint egy évtizede készülnek, és a Hezbollahot Libanon „piócaként” jellemezte, valamint „Irán kiterjesztett karját”, amely meghatalmazotti háborút folytat Izraellel. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a terrorcsoport több rakétával rendelkezik, mint az Európai Unió számos tagállamának.
A szakértő kijelentette, hogy Iránnak befolyása van a közel-keleti veszélyes terrorszervezetek hálózatára, nevezetesen a hutikra, a Hamaszra és a már említett Hezbollahra. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy katonai erejük csak töredéke a három évvel ezelőttinek.
A Trump elnök és Aoun libanoni elnök közötti tárgyalásokról Kiss reményét fejezte ki, hogy azok eredményesek lesznek. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a február 28-i amerikai-izraeli Irán elleni támadás óta léteztek tűzszünet és más típusú megállapodások a nemzetek között, de ezek egyike sem tart sokáig. Óvatos volt az Egyesült Államok és Irán által június 19-én aláírt egyetértési nyilatkozattal kapcsolatban is, és mindig is „vihar előtti nyugalomnak” tekintette – hangsúlyozta. Az egyetértési megállapodás egy hónapon belül összeomlott.
A felszólaló kifejtette, hogy az Egyesült Államok fő célja Iránnal kapcsolatban az, hogy megakadályozza a külföldi terrorista csoportok szponzorálását, leállítja ballisztikus rakétaprogramját, és rávegye őket az urándúsítás leállítására.
A háború alatt azonban Irán bebizonyította, hogy képes lezárni a Hormuzi-szorost, amiről a CIA amerikai hírszerző ügynökségnél sokan korábban nem voltak meggyőződve. Kiss rámutatott, hogy a Hormuzi-szoros évezredek óta létfontosságú kereskedelmi szűk keresztmetszet, egészen a középkorig; és míg a legtöbb ember a kőolajnak a folyosón keresztül történő szállítására összpontosít, sok más fontos árut is szállítanak a szoroson keresztül.
Az amerikai–iráni háború közelmúltbeli eszkalációjáról Kiss kijelentette, hogy ezúttal nem Trump kezdeményezte. „Visszaütött”, miután Irán több kereskedelmi hajóra lőtt, amelyek megpróbálták átkelni a Hormuzi-szoroson, miközben az egyetértési megállapodás még érvényben volt.
