Magyar Péter Tisza-párti döntő választási győzelme után Magyarország következő kormánya – az előző négyhez hasonlóan – alkotmányos szupertöbbséggel rendelkezik a parlamentben. Ez megnyitja az utat a párt programjának maradéktalan megvalósítása előtt, amely az Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP által az elmúlt 16 évben felépített rendszer lebontására irányul, köztük számos, az előző alkotmányos szupertöbbség alatt kinevezett köztisztviselőt.
Tisza a kampány során különösen nagy hangsúlyt fektetett a fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítésére, amely több javaslatot is tartalmaz a köztisztviselői szerepek kiigazítására. A párt célja, hogy szélesebb és érdemi hatásköröket biztosítson a jelenleg a parlament által megválasztott, nagyrészt ceremoniális feladatokat ellátó köztársasági elnöknek.
Magyar nyilatkozata szerint a kormány a választójogi törvényt úgy alakítaná át, hogy bevezetné a közvetlen elnökválasztást, és ezzel a törvényhozói és végrehajtói hatalomhoz hasonló szintű legitimációt biztosítana a hivatalnak. Ezzel gyakorlatilag Magyarország politikai rendszerét parlamentáris modellből félelnöki rendszerré alakítanák át, ami potenciálisan közelebb állna a lengyel rendszerhez.
Ennek a tágabb reformcsomagnak a része a miniszterelnöki mandátum maximum nyolc évre vagy két mandátumra történő bevezetése. Ez a javaslat szerepel Tisza programjában, amely kimondja: „Magyarország miniszterelnöki tisztségét egyetlen személy legfeljebb két ciklusra, azaz legfeljebb nyolc évig töltheti be.”
Önmagában ez nem vitatott javaslat. Sok rendszerben – elsősorban az elnöki rendszerben – a végrehajtó hatalom vezetőjének mandátuma két ciklusra korlátozódik, mint az Egyesült Államokban, Franciaországban, Lengyelországban és Romániában. A legtöbb európai parlamenti rendszerben azonban nincs példa arra, hogy alkotmányosan korlátozzák a miniszterelnök hivatali idejét. Több régóta hivatalban lévő vezető is ezt illusztrálja, köztük Angela Merkel volt német kancellár, Mark Rutte volt holland miniszterelnök és a jelenleg negyedik mandátumra törekvő szlovén Janez Janša.
Személyre szabott jogszabályok
A javaslatot az teszi ellentmondásossá, hogy Magyar Péter szerint visszamenőleges hatályú lenne, vagyis Orbán nem indulhatna 2030-ban a miniszterelnöki tisztségért, hiszen már 20 évet töltött öt cikluson keresztül. Ez a konkrét elem nem szerepelt Tisza választási programjában, és április 13-án, első nemzetközi sajtótájékoztatóján mutatta be megválasztott miniszterelnökként.
Ezen a ponton a javaslat az általános politikai reformból az úgynevezett „személyre szabott jogalkotás” egyértelmű példájává válik, és a kritikusok „lex Orbán”-nak minősítik.
„Orbán nem indulhatna a miniszterelnöki tisztségért 2030-ban”
A kifejezés nem formális jogi kategória, hanem széles körben használják olyan törvények leírására, amelyek formálisan általános jellegűek, de lényegében egy konkrét egyént céloznak meg.
Az elmúlt 16 évben egymást követő Orbán-kormányokat többször is megvádolták személyre szabott jogalkotással. A legkiemelkedőbb példa az úgynevezett „lex CEU”, amelynek értelmében a Soros György által alapított Közép-Európai Egyetem programjainak nagy részét külföldre kényszerült áthelyezni, ami belföldről és az Európai Unióból egyaránt kritikát váltott ki.
A jogállamiság kettős mércéje?
Ez érdekes helyzetet teremt, amelyben mindkét fél rámutathat a kettős mércére. Egyrészt az, hogy a korábbi Orbán-kormányok személyre szabott jogszabályokat alkalmaztak, a Fidesz képmutatóvá teszi a „lex Orbán” ellenzéki bírálatát.
Ezzel szemben ugyanazok a körök – köztük az EU is –, amelyek korábban az Orbán-kormányt személyre szabott törvénykezés miatt kritizálták, teljes támogatásukat a Tisza-párt mögé vetették. Korábbi álláspontjaik alapján logikusan következne, hogy az új kormányt is kritizálniuk kell, amiért hatékonyan követett hasonló utat Orbán ellen. Ez jelentősnek bizonyulhat a jogállamisági viták és a jelenleg befagyott uniós források feloldása kapcsán, ami Magyar központi kampányígérete volt.
„Hazai jogi szempontból az intézkedést valószínűleg nehéz lenne megtámadni”
Hazai jogi szempontból az intézkedést valószínűleg nehéz lenne megtámadni. Alkotmányos nagytöbbséggel a Tisza-kormány módosíthatja az Alaptörvényt, a Magyar Alkotmánybíróságnak pedig korlátozott mozgástere van az alkotmánymódosítások érdemi felülvizsgálatára. Ez azt jelenti, hogy még egy vitatott rendelkezés is az alkotmányos rend részévé válhat, ha megfelelő jogalkotási eljárással elfogadják.
A bizonytalanabb terep a nemzetközi jog. Ha az intézkedést úgy értelmeznék, hogy visszamenőleges hatállyal ténylegesen kizár egy adott személyt, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt támadható meg. Míg a Bíróság általában legitimnek tekinti a határidők korlátozását, szkeptikusabb volt az önkényesnek, visszamenőleges hatályúnak vagy aránytalannak tűnő korlátozásokkal kapcsolatban. A legfontosabb jogi kérdés az lenne, hogy az intézkedés valódi demokratikus célt szolgál-e, vagy a választójogok indokolatlan korlátozását jelenti-e.
The post Lex Orbán: Magyarország visszamenőleges határidőt tervez a miniszterelnök számára appeared first on Magyar Konzervatív.
