Orbán Viktort elsöprő többséggel választották újra a Fidesz elnökévé, és ezzel a párt áprilisi országgyűlési választáson elszenvedett történelmi veresége ellenére újabb évet biztosít az élen.
A párt szombati kongresszusán kihirdetett eredmények szerint Orbán 737 delegált szavazatból 729-et kapott. Nem volt kihívó a pozícióra. A kongresszuson négy alelnököt is választottak: Bóka Jánost, Gál Kingát, Gyopáros Alpárt és Kreicsi Bálintot.
Az eredmény két hónappal azután született, hogy a Fidesz 2006 óta elszenvedte első parlamenti választási vereségét, elvesztve hatalmát a Magyar Péter miniszterelnök vezette Tisza-párttól, amely alkotmányos szupertöbbséget szerzett az Országgyűlésben. A vereséget követően Orbán rövid időre felajánlotta, hogy lemond a párt éléről, de a párt vezetése elutasította a javaslatot, és sürgette, hogy maradjon a Fidesz élén.
Orbán a szavazást követően a küldöttekhez intézett beszédében megköszönte a képviselők bizalmát, és megismételte, hogy élete küldetésének tekinti a szuverén Magyarország megteremtését. A Fidesz választási vereségére reflektálva azzal érvelt, hogy tizenhat év kormányzás után a magyarok többsége „letette a fegyvert”, és lehetővé tette a „liberálisok visszatérését a hatalomba”.
A volt miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az új kormány megnyitja az országot a „migráció és a külföldi befolyás” előtt, ugyanakkor kitart amellett, hogy a Fidesznek át kell szerveződnie egy hatékony ellenzéki erővé, amely a jövőben képes lesz újra kormányra kerülni. A választási vereségért is vállalta a felelősséget, és megfogadta, hogy nem vonul vissza a politikai élettől.
„Orbán beszédében azt is nyersen értékelte, hogy szerinte miért veszítette el a Fidesz a hatalmát tizenhat év kormányzás után”
Orbán beszédében azt is nyersen értékelte, hogy szerinte a Fidesz tizenhat év kormányzás után miért veszítette el a hatalmát. Elismerte, hogy a párt kampányüzenete nem keltett visszhangot a választók körében, a Fidesz alábecsülte mind Tisza erejét, mind a szavazati rekordot, hagyományos mozgósítási módszereit pedig felülmúlták az ellenzék kampányújításai. A volt miniszterelnök azt is elismerte, hogy a Fidesz „katasztrofális vereséget” szenvedett a digitális szférában, és elvesztette a fiatal szavazókért vívott csatát, ezt személyes kudarcnak minősítve.
Orbán azt is elismerte, hogy kormánya a sorozatos családi, nyugdíj- és lakhatási intézkedések ellenére sem tudta elérni azt a gazdasági növekedést, amelyet a szavazók utolsó ciklusa során elvártak. Ugyanakkor azzal érvelt, hogy a Fidesz elleni korrupciós vádak nagyrészt válasz nélkül maradtak, miközben az ukrajnai háború gazdasági következményei és az EU szankciópolitikája is hozzájárult a párt vereségéhez.
Orbán ennek ellenére jelezte, hogy a párton belüli generációváltás vált szükségessé. Nagyobb felelősségvállalásra szólította fel a fiatalabb tagokat, különösen a harmincas és negyvenes éveiket taposókat, és elmondta, hogy szándékosan csak egyéves mandátumot kért a megújítási folyamat felgyorsítása érdekében.
A kongresszust a dac és az önkritika keveredése jellemezte. Több felszólaló úgy ábrázolta a Tisza-kormányt, hogy „politikai indíttatású kampányt folytat” a Fidesz volt tisztségviselői és közalkalmazottai ellen, mások pedig szervezeti reformot és nagyobb nyitottságot sürgettek a fiatal generációk felé.
Az egyik legfigyelemreméltóbb beszéd a régi fideszes, Stumpf István volt minisztertől hangzott el, aki azzal érvelt, hogy a Fidesz az elmúlt években elvesztette erkölcsi és intellektuális vezető szerepét, és nem tanult az olyan figyelmeztető jelekből, mint a fiatalabb szavazók támogatottságának csökkenése. Stumpf bírálta azt is, amit a politikailag kötődő üzleti elitek túlkapásainak minősített, amelyek a korábbi kormányzási rendszerhez kapcsolódnak.
A kongresszus végén Orbán kihívó hangot ütött meg, és kijelentette, nem változtat jellemén, és nem hagy fel a politikával.
„Soha nem vonulok vissza” – írta később a közösségi médiában újraválasztását követően.
