Júniusban jelentősen lelassult a magyar bérnövekedés, ami alulmúlta az elemzői várakozásokat, és kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a lassulás átmenetinek bizonyul-e, vagy hosszabb távú tendenciává válik. A csökkenő infláció ugyanakkor hozzájárult a reálbérek erőteljes emelkedéséhez, támogatva a lakossági fogyasztást, amely továbbra is a gazdasági növekedés egyik fő motorja, Magyarország ma jelentéseket.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos havi bruttó 754 700 forintot (2400 dollárt) kerestek júniusban. Eközben a nettó átlagbér 529 700 forint (1685 dollár) volt. Az előző év azonos hónapjához képest a bruttó átlagkereset 7,1 százalékkal, a nettó bérek 9,4 százalékkal emelkedtek. A reálbérek 7,6 százalékkal nőttek éves szinten.
A számok váratlan negatív meglepetést okoztak az ING Bank vezető közgazdászának, Virovácz Péternek.
Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megjegyezte, hogy a bruttó átlagbérek évi 7,1 százalékos növekedése májushoz képest jelentős lassulást jelent, és 2021 óta a leggyengébb ütem.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője amellett érvelt, hogy a versenyszférában a bérek alakulása világosabb képet ad az idei év alaptrendjéről, mivel a végkielégítések torzították az összesített adatokat. A versenyszférában a nettó bérek kevesebb mint 9 százalékkal nőttek júniusban. Bár ez továbbra is jelentős növekedés, jóval elmarad az előző hónapokban regisztrált kétszámjegyű növekedéstől.
A mediánkeresetek a minimálbér növekedéséhez közeli ütemben, bár valamivel gyorsabban emelkedtek. Virovácz szerint ez azt jelzi, hogy a bérkülönbségek összenyomódása továbbra is jelentős tényező a munkaerőpiacon.
A nominálbérek növekedésének lassulása ellenére a vásárlóerő továbbra is erőteljesen bővül.
Ez a viszonylag magas fogyasztói bizalommal párosulva kedvező környezetet teremt a lakossági fogyasztás további növekedéséhez. A vártnál alacsonyabb infláció fontos szerepet játszott a reálbérek gyors növekedésének fenntartásában.
2026 egészére az ING elemzői továbbra is körülbelül 9-10 százalékos átlagos bérnövekedést prognosztizálnak, vagyis a júniusi lassulás még nem változtatta meg alapvetően az évre vonatkozó várakozásaikat. A bérek idei alakulását nagyban befolyásolják a januárban bevezetett emelések is, amikor a minimálbér 11, a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedett.
A figyelem azonban már kezd a jövő év felé terelődni. A jelenlegi három évre szóló bérmegállapodás felülvizsgálatra esedékes, az ING elemzői a következő bruttó minimálbér-emelésre jóval szerényebbre számítanak. Nem lepődnének meg, ha alacsony, egyszámjegyű százalékos növekedést tapasztalnának, jóval az elmúlt években megszokott kétszámjegyű emelések alatt.
Olvassa el a következőt:
