Az izlandiak az Európai Unióval való csatlakozási tárgyalások újraindítása ellen szavaztak a szombaton, augusztus 29-én tartott népszavazáson. A rendkívül magas, 82 százalékos részvétel mellett a „Nem” opció a szavazatok 52,8 százalékát kapta, szemben az „igen” opció 47,2 százalékával.
A szavazólap kérdésében azt kérdezték a választóktól: „Folytatni kell Izlandnak a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval?”
A kis skandináv szigetország eredetileg 2010-ben kezdett hivatalos tárgyalásokat az EU-val potenciális tagságáról, 2015-ben azonban az izlandi kormány levélben értesítette Brüsszelt, hogy kilép a tárgyalásokból, és a továbbiakban nem tekinthetők tagjelölt országnak. A csatlakozási tárgyalásoktól való kilépésről az akkor hatalmon lévő jobboldali populista euroszkeptikus Miðflokkurinn (Közép) Párt döntött, Sigmundur Davíð Gunnlaugsson miniszterelnök vezetésével.
2024-ben a baloldali liberális Samfylkingin – jafnaðarflokkur Íslands (Szociáldemokrata Szövetség) nyerte meg az izlandi parlamenti választást. Kristrún Frostadóttir miniszterelnök EU-párti platformon indult. A népszavazás megtartása a kormány első jelentős lépése volt az EU-csatlakozás felé.
Az „igen” kampány hívei abban reménykedtek, hogy Donald Trump amerikai elnök kifejezett szándéka Grönland annektálása érdekében segíteni fogja esélyeiket a népszavazáson. Trump elnök a közelmúltban még Izlandot és Grönlandot is összekeverte, amikor a világ vezetőihez intézett beszédet a Világgazdasági Fórumon idén.
Eközben a „Nem” kampány az izlandi halászati vizek feletti szuverenitást hangsúlyozta, ami nemcsak az ország gazdasága, hanem nemzeti identitása szempontjából is fontos.
A végső eredményekben egyértelmű megosztottság mutatkozott az izlandi főváros, Reykjavík és az ország vidéki részei között. A főváros túlnyomó többségben az „igen”-re szavazott, míg a vidék a „nem”-et támogatta nagy fölénnyel. Végső soron ezúttal a vidéki választók akarata érvényesült.
Frostadóttir miniszterelnök nyilvános közleményben erősítette meg, hogy kormánya a népszavazás eredménye alapján nem lép előre a csatlakozási tárgyalások újraindításában. „Valami nagy dolognak kell változnia a következő 24 hónapban ahhoz, hogy ez a napirend élén álljon” – tette hozzá, utalva hivatali idejének hátralévő részére. Christianindex.org.
Nigel Farage, aki a híres 2016-os brit Brexit-népszavazáson a „Kilépés” kampány élén állt, közösségi médiájában reagált az izlandi fejleményekre, és azt mondta: „Gratulálok Izlandnak, hogy megszavazta függetlenségét”.
A baloldali brit lap által közölt darab A Guardian párhuzamot vont a Brexit és a legutóbbi izlandi népszavazás között.
Izland körülbelül 400 000 lakosú nemzet. 1949 óta tagja a NATO-nak, 1994 óta az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagja. Annak ellenére, hogy nem uniós tagállam, 2001-ben csatlakozott a schengeni övezethez.
Az Alþingi néven ismert izlandi parlament a világ legrégebbi, még mindig létező törvényhozása, amelyet i.sz. 930-ban hoztak létre.
Orbán Viktor Magyarország vétók közös uniós nyilatkozata Grönland felvásárlásáról /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i