Az alábbiakban a Lázár Pap által írt cikk fordítása, amelyet eredetileg magyar nyelven tettek közzé Magyar Krónika–
Munkája olyan, mint egy vizsgálat: a régész meglátogatja a helyet, majd megpróbálja a puzzle darabjait a talált bizonyítékok alapján összerakni.
A régészek feladata nem könnyű, mivel a fragmentális információk alapján több száz vagy több ezer éves történetet kell kibontaniuk. Megvizsgáltuk a bizonyítékokat és a vizsgálatot, amikor egy korai antikvitációs temetőt ástak.
Az ásatások túlnyomó többségét valamilyen építés vagy beruházás előtt végezzük. Ezek a munkák nagy mélységben mozgatják a Földet, így a régészeknek nagy esélyük van olyan érdekes helyek megtalálására, amelyek elrejtik a múltunk kincseit, a közös kultúránk emlékeit. A szakemberek gyakran találnak temetőket; A sírok először sötét foltokként mutatják be magukat a kiképzett szem felé. Ez nem különbözött 2021–22 -ben, amikor a Janus Pannonius Múzeum és az Ásatárs Ltd ásta a helyszínt a Bararc megyei Babarc falu szélén, az M6 autópálya építése kapcsán. Ezután egy korai Avar temetőt fedeztek fel a Duna-ból emelkedő Loess Moorland három hektáros területén.
A régészet az utóbbi években sokat változott, például a fotogrammetria megjelenésével, az időigényes hagyományos ásatási módszerek mellett. Ez azt jelenti, hogy például a drónképek felhasználhatók egy képalapú virtuális környezet létrehozására, amelyben a szakemberek mérést végezhetnek. Röviden: könnyebb meghatározni a feltárandó területek mértékét, megnézni a topográfiát, és a munka előrehaladtával a sírok, a romok és az egymással szembeni leletek elhelyezkedését és méretét. Ezenkívül más háromdimenziós képalkotási módszerek, földrajzi információs rendszerek, precíziós geodézia és detektáló eszközök használata szintén a modern régészet eszköztárának része. A gödör feltárása után részletes fényképeket, leírást és rajzdokumentációt végeznek, majd egy geodéziai felmérést követnek. Csak akkor ástak a sírok tartalma, és minden részletet rögzítenek, például a tárgyak méretét és egymáshoz való kapcsolatát, mivel több száz tárgy található egyetlen temető sírjában.
A felelős múzeumban megkezdődik a restauráció, leltár, digitalizálás és a temető pontos térképének létrehozása. A vizsgálat ezután új szakaszba lép: a „nyomozók”, azaz a régészek, megkezdik a talált bizonyítékok értelmezésének tudományos munkáját.
A Babarc temető gazdag és egyedi régészeti leletei nagyon ritkák a Kárpát -medencében. Rich által nemcsak azt értjük, hogy az elhunyt mellett eltemetett arany tárgyak, bár rengeteg volt, minden sírban, és bizonyos helyen, egynél több. Ami az érméket illeti, 13 bizánci aranyérmét találtak 11 sírban. Ezek némelyikét a nyakuk körül átszúrták, vagy a halottak koponyái mellett obeliszekként feküdtek. Az utóbbi jelenségnek az ókor gyökerei vannak, amikor az elhunyt szájába vagy kezébe hagyták a kifizetéseket, az alvilág komptmanját. A szokást Eurázsia számos részén fogadták el, és az Avar korai időszakában valószínűleg érméket helyeztek a sírokba ezzel a szándékkal.
„A Babarc temető gazdag és egyedi régészeti leletei nagyon ritkák a Kárpát -medencében
A 44 feltárt sírok számos más nemesfém tárgyat, ékszert, fegyveret és díszes hevedereket is eredményeztek. A beavatkozott férfiak többségét fegyverekkel, gyakran vas, ezüst vagy aranyozott bronzszíjakkal, kardokkal, lándzsákkal és íjakkal temették el. Saját anyagi kultúrájuk mellett az artefaktuális anyag – fegyverek, jelmez és ékszerek – Bizánci, Merovingian, Germanic (Lombard) és a helyi befolyások. A szülőföldjükről származó szokásuknak megfelelően, a heveder lovaikat gyakran a deszkák által elválasztott üregben fektették le. Az ilyen típusú kompozit sírot kabin -sírnak vagy bolgárból kölcsönzött podmolnak nevezzük, attól függően, hogy a halottak hol hazudnak. Ha a rövidebb végén egy hely készül neki, akkor azt kabin -sírnak hívják; Ha hosszú oldalán, egy podmol -sír. A halottak mellett a lovak, juhok, kecskék, baromfi és szarvasmarha maradványait is találták. A különálló lósírok szokása jelezheti a germán szertartás elfogadását.
A Babarcnál a temetkezési sorrend egyedi mintát mutat, a sírokkal nem sorokba, hanem szétszórtan, kis csoportokban vagy magányosban. A temető egyes részeiben a régészek felfedezték a temetkezési ünnepek szent tereit és nyomait, valamint egy nyílfalú mellkasot. Lehetséges, hogy ezeket a négyzeteket szimbolikus sírokként használták a harcosok emlékére, akik távoli helyeken haltak meg a kampányok során, de az is lehetséges, hogy szerepet játszottak a temetkezési rítusokban. Az étel- és italkínálat, a temetkezési kapu és a fent említett „Sacred Grove” nyomai azt sugallják, hogy a leletek sokfélesége ellenére a Babarc közösség konzervatív temetkezési szokásokkal rendelkezik. A sztyeppe emberek azt hitték, hogy az elhunyt lelke a földön élt, még ha csak rövid ideig is, és ezért a temetés után a sír közelében maradt ételeket és áldozati tárgyakat hagyott. Megpróbálták felkészíteni a halottakat az utóvilágba vezető utazásra, amennyire csak lehetséges, mondhatjuk pazarul. Ennek jeleként a gazdagabb holttesteket egész lovak, nemcsak a testrészek, csakúgy, mint a magyarok kísérték, akik megközelítésükben praktikusabbak voltak.
Zsolt Gallina, a régész és az Ásatárs Ltd vezetője azt mondja, hogy korábban azt hitték, hogy csak egy vagy két generáció használta a temetőt. Éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy összhangban a bizánci aranyérmék randevújával összhangban, hogy legalább három vagy négy, talán akár öt generációt is eltemettek. Fontos megjegyezni, hogy a férfiak mindig helyiek maradtak a közösségben, míg a nők gyakran másutt származtak. A nomádok nem vették feleségül a rokonokat, és néha feleségeket hoztak külföldről. A szakértő rámutat a nők uralmával rendelkező pátriárka társadalom a legjobb módja a jelenség összefoglalására. Lehetséges az is, hogy a sírokban megfigyelt germán hatásokat a nők hozhatták a közösségbe. A kelet -európai szokások szerint eltemetett női holttestek felfedezése, de a germán ruhában, ezt jelezheti. Ezt az elméletet az is támasztja alá, hogy a közelben, Kölkedben voltak olyan lombardok, akikkel diplomáciai okokból házasodtak össze. Feltételezzük, hogy a germán népek közelében telepedtek le, hogy az öbölben tartsák őket. Zsolt Gallina szerint temetéseik alapján a Babarc közösség, amelyet az Avarsnak vetettek alá, valószínűleg más kelet -európai nomádokhoz kapcsolódnak, akik a transzdanubiai régióban telepedtek le, de a genetikai vizsgálatok ezt bizonyítják vagy megcáfolják.
A Babarc közösség jelentős változásokon ment keresztül, ha tagjai a késő Avar -időszakig maradtak, mivel folyamatosan változtak az időben, a divatban, és kitéve a germán és bizánci befolyásoknak, de a 7. század közepén egy éjszakán át eltűntek. Az Avar khaganát népek felfordulása az Onogur bevándorlás miatt felmerült, tehát lehetséges, hogy másutt áttelepítették őket. Természetesen az is lehetséges, hogy az onogurok alávetették őket, és elszegényedett leszármazottaik maradványait egy késő Avar temetőben találják meg – zárja a régész.
Ásni a világhálón
A Pazirik Studio 2023 -ban készítette az ősi sírok rekonstrukciós rajzait. A Babarc körüli Babarc körül. Az „animált a Scroll” (AOS) oldalt is, amely magyarázza a rekonstrukció és a régészeti munka hátterének értelmezését, egy interaktív felületet, amely egér tekercsel működtethető. A stúdió munkája megnyerte az Év Weboldal versenyének oktatási kategóriáját, valamint az abszolút győztes lett.
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
A hozzászólás hadd lássam a sírját, elmondom neked, ki volt! először jelent meg a magyar konzervatívon.
