Az Európai Unió Bíróságának Magyarországgal szembeni ítéletéről: Európai Bizottság kontra MagyarországC-769/22. sz. ügy, 2026. április 21.
Az Európai Unió (EU) értékeit az Európai Unióról szóló szerződés (EU-Szerződés) 2. cikke rögzíti: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság tiszteletben tartása, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. Többek között e rendelkezés alapján indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság 2022. december 19-én az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt. Az Európai Bizottságot ebben az eljárásban 16 tagállam támogatta.
A vitatott magyar jogszabály tiltja, hogy a gyerekeket olyan tartalmaknak tegyék ki, amelyek normalizálnak bizonyos gyakorlatokat, mint például a transzneműség, a nemváltás vagy a homoszexualitás. Így a gyermekek védelméről szóló törvény (6/A) bekezdése szerint: „a gyermekek jogainak védelme érdekében tilos a következők elérhetővé tétele: pornográfia, valamint olyan tartalom, amely a szexualitást saját céljaira ábrázolja, vagy amely a születéskor, a nem megváltoztatásakor vagy a homoszexualitásban meghatározott nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést hirdet vagy ábrázol..’ Más magyar törvények is tartalmaznak hasonló rendelkezéseket, így különösen a médiaszolgáltatásokról szóló törvény, a kereskedelmi reklámokról szóló törvény és a közoktatási törvény.
Ezeket a rendelkezéseket az EUB 2026. április 21-én hozott ítéletében az uniós joggal ellentétesnek találta, amelyet a Bíróság teljes ülésén, azaz a Bíróság legünnepélyesebb ülésén hozott. Ennek az ítéletnek tehát jelentős jogi vonatkozásai vannak, beleértve a jövőbelieket is, és legalább két fő kérdést vet fel. Az első az uniós jog és a nemzeti jog, ezen belül az alkotmányjog közötti kapcsolatra vonatkozik; a második az uniós értékek bírák általi megkérdőjelezhető értelmezésére vonatkozik. Ez a fejlesztés az uniós intézmények és a Magyar Péter vezette leendő magyar kormány kapcsolatába is betekintést nyújt.
A magyar nemzeti és alkotmányos identitás figyelmen kívül hagyása
A Bíróság előtt Magyarország azzal érvelt, hogy jogalkotása nemzeti és alkotmányos identitásán alapul. Magyarország Alaptörvényének XVI. cikkének (1) bekezdése ugyanis védi „a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”. E tekintetben az EU-Szerződés 4. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy „az Unió tiszteletben tartja a tagállamok Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitásukat, amely alapvető politikai és alkotmányos struktúráikból ered”. Az EUB elutasította a magyar kormány érvelését, kijelentve, hogy „az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése csak a nemzeti identitásról alkotott nézetet védi… ami összhangban van az (EU) értékekkel” (562. §).
Ezek az uniós értékek általánosak, sőt absztraktak, az EUB mégis konkrét jogi következményeket von le belőlük. Sőt, első alkalommal önálló jogalappá emelte őket a nemzeti jogszabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségének felülvizsgálatára. Ezek az értékek tehát önmagukban arra késztethetik az európai bírákat, hogy a nemzeti jogszabályokat az EUSZ-vel ellentétesnek nyilvánítsák.
Az ítélkezési gyakorlatnak ez a fejleménye korántsem volt magától értetődő. Először is, az uniós jog egyéb rendelkezései is elegendőek lettek volna ahhoz, hogy a magyar szabályozás összeegyeztethetetlen az uniós joggal. A magyar jogalkotás elítéléséhez tehát nem volt szükség külön uniós értékeken alapuló gondolatmenet kidolgozására. Másodszor, az „érték” általában az inspiráció forrására vagy egy elérendő célra utal. Ez különbözik egy alapelvtől, amely jogi normaként kötelező.
Az uniós értékeken alapuló érvelés fejlesztésével az európai bírák Európa-szerte üzenetet küldenek. Az EUB ezen erkölcsi értékek őrzőjének nevezi magát, amelyeket értelmez és felhasználhat a nemzeti törvények és alkotmányok értékelésére. Nem pusztán bíróság, hanem egyfajta alkotmányos és erkölcsi tekintélyt is gyakorol. A Bíróság felhatalmazza magát arra, hogy bármely jogszabályt értékválasztáson – azaz politikai döntésen – alapuljon.
Ítélet és nyelv a Woke-ideológián alapul
évi ítélet szerint Európai Bizottság kontra Magyarországa magyar szabályozás „a nem cisznemű vagy nem heteroszexuális személyek megbélyegzését és marginalizálását eredményezi, kizárólag nemi identitásuk vagy szexuális irányultságuk alapján”, ami „egyenértékű a társadalom egyes tagjai társadalmi „láthatatlanságának” megteremtésével, fenntartásával vagy megerősítésével” (554–555. §). Ez az első alkalom, hogy az EUB ilyen ébresztő terminológiát használ, annak ellenére, hogy ennek nincs jogalapja. A többség, a normalitás és a természet így kategóriákká válnak többek között, hamis ekvivalenciákat teremtve.
„Az EUB tehát arra kényszeríti a tagállamokat, hogy engedélyezzék a gyermekek körében a transzneműséget, a nemváltást és a homoszexualitást normalizáló tartalmat”
Az EUB tehát arra kényszeríti a tagállamokat, hogy az uniós értékek alapján engedélyezzék a gyermekek körében a transzneműséget, a nemváltást és a homoszexualitást normalizáló tartalmakat. Egy ilyen ébresztő ítélet, ha még a magyar parlamenti választások előtt megjelent volna, valószínűleg Orbán Viktor választási kampányának kedvezett volna. Bár ezek a miniszterelnöki ciklus utolsó napjai, világossá tette, hogy kormánya nem fogja eleget tenni az EUB ezen ítéletének.
Ennek ehelyett eleget kíván tenni utódja, Magyar Péter, aki 2026. május 9-én teszi le a miniszterelnöki esküt. Azt tervezi, hogy hatályon kívül helyezi a vitatott jogszabályt, és „olyan országot hoz létre, ahol senkit nem stigmatizálnak azért, mert másként szeret, vagy máshogy szeret, mint a többség”. A magyar gyerekek már nem részesülnek jogi védelemben az ébredő propaganda ellen, és ugyanazokat a felolvasásokat és előadásokat láthatják, mint bizonyos európai állami iskolákban és könyvtárakban.
The post Az Európai Unió „értékei” a wokeizmusé? először a Magyar Konzervatívon jelent meg.
