Több görög parlamenti képviselő lemondott mentelmi jogáról, mivel az Európai Ügyészség (EPPO) nyomozást folytat ellenük visszaélt uniós mezőgazdasági alapokkal kapcsolatban. A korrupciós botrány már a görög mezőgazdasági miniszter, Konsztantyinosz Ciarász posztját is megszerezte, akit Kiriakosz Micotakisz kormányfő állítólagos érintettsége miatt menesztett. Az EPPO vizsgálata során két másik miniszter – a jelenlegi polgári védelmi miniszter és a volt közlekedési miniszter – neve is felmerült. A vizsgálat az EU pénzügyi érdekeit sértő állítólagos bűncselekményekre vonatkozik, különös tekintettel azokra a mezőgazdasági alapokra, amelyeket nem a kedvezményezettek tulajdonában lévő vagy bérelt legelőkre ítéltek oda.
A vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos elégedetlenség konfliktushoz vezetett a jobboldali görög kormánypárt és az EPPO között. „Az EPPO megközelítése szervezett és célzott politikai beavatkozás benyomását kelti bennem, és komoly kérdéseket vet fel bennem azzal kapcsolatban, hogy helyesen támogattuk-e ezt az intézményt” – írta Adonis Georgiadis görög egészségügyi miniszter. Felvetette, hogy Athénnak joga van kilépni az uniós intézményből. A vita kibontakozásakor még a görög miniszterelnök, Mitsotakisz is utalt arra a lehetőségre, hogy az EPPO „szelektív kiszivárogtatásokra” hivatkozott munkája során.
A görög Új Demokrácia nem az első, aki kritizálja az EPPO munkáját azon az alapon, hogy a politika befolyásolhatja a vizsgálatot és annak eredményeit. Az EPPO 2024-ben átvett egy belga nyomozást a Pfizergate ügyében, de vizsgálatuk egyelőre nem vezetett eredményre. Míg két évvel ezelőtt április óta nem érkezett hír az EPPO vizsgálatáról, az Európai Bíróság már elmarasztalta az Európai Bizottságot (az általa kezdeményezett perben). A New York Times) az átláthatóság hiánya miatt az Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója közötti szöveges levelezés kezelése során. A sok vita tárgyát képező írásbeli eszmecsere idején az Európai Bizottság 20 milliárd euróért COVID-oltóanyagot vásárolt a Pfizertől.
„Magyarország egyike annak a három tagállamnak, amely még nem tagja az EPPO-nak”
Az EPPO hasonlóképpen nem tudott eredményt felmutatni az EP hírhedt Qatargate-botránya után. Az EPPO 2022-ben kezdett vizsgálni Eva Kaili volt EP-képviselő szerepét Katargate-ben. Állítólag a parlamenti képviselő készpénzt fogadott el olyan országokból, mint Katar, de az EPPO vizsgálata ellenére eddig senkit nem ítéltek el a pénzbefolyásolás botrányával kapcsolatban – Kaili Évát és senki mást sem. A kudarc ellenére Andrés Ritter Éva Kaili nyomozója lett az új európai főügyész 2026. november 1-től. Magyarország új kormánya jelezte, hogy kész csatlakozni az EPPO-hoz – a lépés valószínűleg akkor zárul le, amikor Andrés Ritter már átveszi az ügyészi posztot. Magyarország egyike annak a három tagállamnak, amely még nem tagja az EPPO-nak.
Az EPPO háttere
A 2017-ben megalakult Európai Ügyészség feladata az uniós költségvetés védelme, például a csalások, a határokon átnyúló áfacsalások, az uniós források visszaéléseinek és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítésének segítése révén. Az EPPO átveheti az ügyeket a nemzeti ügyészektől (ezt követően a nemzeti hatóságok már nem jogosultak saját hatáskörük gyakorlására ugyanazon bűncselekménnyel kapcsolatban), nyomozást folytathat le, letartóztatást kezdeményezhet, sőt vádemelést is benyújthat.
Ezek a hatáskörök, és különösen az, hogy valakit hivatalosan megvádoljanak, megkülönböztetik az EPPO-t a többi uniós korrupcióellenes ügynökségtől, például az OLAF-tól, amelyek nem rendelkeznek ezzel a hatáskörrel. Az EPPO vádemelési jogköre elsődleges gyújtópont a bírálói számára. Egyesek úgy érvelnek, hogy az ilyen ügyészi jogkörnek a nemzeti hatóságoknál kell maradnia, nem pedig egy kvázi szövetségi intézményen belül központosítani.
Az Európai Ügyészség létrehozásáról és hatásköréről megalakulása óta vita folyik. Az úgynevezett „szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus” értelmében a nemzeti parlamenteknek jogukban áll kifogást emelni az EU jogi kezdeményezései ellen. Ha a nemzeti parlamentek úgy vélik, hogy egy javasolt uniós jogszabály nem felel meg a szubszidiaritás elvének, szavazhatnak ellene. Ha elegendő szavazat gyűlik össze, az EU köteles felülvizsgálni a javaslatot.
Mivel az ilyen kifogások előterjesztésének küszöbe nagyon magas, mindössze három jogi javaslatot támadtak meg ilyen módon. Ezek egyike az EPPO létrehozására irányuló javaslat volt. 2013-ban összesen 14 nemzeti parlament ellenezte a létrehozását. Ennek eredményeként a Bizottságnak felül kellett vizsgálnia a kezdeményezést, de fenntartotta, hogy a kifogások nem voltak megalapozottak, és folytatta a Hivatal létrehozását.
The post Az EPPO tűz alatt: Görögország kihívja az EU ügyészi hatalmát appeared first on Magyar Konzervatív.
