Az alábbiakban a RéKa Zsuzsánna Máthé, a Közszolgálati Egyetem Európai Stratégiai Intézetének kutatója, amelyet eredetileg a Közszolgálati Egyetem Európai Stratégiai Intézetének kutatója írta. Öt perc Európa blog Ludovika.hu.
A hétfőn és kedden tartott G7 -csúcstalálkozót a vezetők éles belső feszültségei jellemezték, ami a vártnál kevésbé eredményes találkozót eredményezett.
A G7 országok 51. csúcstalálkozóját Kanadában tartották, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország és az Európai Unió képviselőivel. A szervezők más országok vezetõit is meghívták, amelyek között Ausztrália, Brazília, Dél -Afrika, Dél -Korea, India, Mexikó és Ukrajna elfogadta a meghívást. Emellett a NATO, a Világbank és az Egyesült Nemzetek Szervezete is hagyományosan jelen van. Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia vezetői, amelyek a muszlim világot képviselik, elutasították a meghívást, míg Indonézia elnöke magas szintű találkozókon vesz részt Szingapúrban és Oroszországban.
A csúcstalálkozó programját három széles téma körül szervezték: a közösségek és a világ védelme, az energiabiztonság biztosítása és a digitális átmenet felgyorsítása. Ezenkívül a jövőbeli partnerségek biztosítása szintén fontos szerepet játszott, különös tekintettel a magánbefektetések ösztönzésére. A megbeszélések érdekes eleme az, hogy Kanada a napirenden a vadon élő tüzekre adott közös válaszok javítását is felvetette. Az ukrán háború külön napirendi elem, de elkerülhetetlenül megvitatták a közelmúltbeli Izrael és Irán közötti háború kitörését.
„Nem valószínű, hogy ez lesz az egyik olyan találkozó, ahol jelentős politikákat fogadnak el”
A találkozó hangulata feszültséggel volt tele, nagy része Donald Trump elnök cselekedeteivel kapcsolatos – például az általa előírt tarifák minden résztvevőt érintnek, és az orosz – ukrán háború eltérő álláspontja ellentétes a legtöbb résztvevővel. Sőt, Trump elnök hibának hívta, hogy 2014 -ben eltávolítja Oroszországot a csoportból, és nem zárja ki Kína csatlakozását sem. Ezenkívül a szomszédos Kanadáról és Mexikóról szóló éles nyilatkozata, valamint Grönlandi tervei szintén feszültséget keltettek a résztvevők körében.
Trump elnök vonakodása a multilaterális megállapodások és a nemzetközi szervezetek iránt nem újdonság: 2018 -ban, egy heves vita után korán elhagyta a csúcstalálkozót, és nem támogatta a közös nyilatkozatot. Ezért nem meglepő, hogy a kanadai miniszterelnök, aki házigazdaként jár el, megpróbálta megnyugtatni az Egyesült Államok elnökét, és hangsúlyozta az Egyesült Államok vezető szerepét.
A G7 csoport döntései általában jelentős hatással vannak a globális kereskedelemre és a kereskedelmi forgalomra, ami elősegíti a gazdasági növekedést. Összességében ezek a találkozók befolyásolják a politikákat, amelyek koherensebb és hatékonyabb globális gazdasági együttműködést eredményezhetnek. A fent felsorolt feszültségek fényében azonban nem valószínű, hogy ez volt az egyik olyan találkozó, ahol jelentős politikákat fogadtak el.
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
Az Egyesült Államok a G7 fején vagy a G7 ellen? először jelent meg a magyar konzervatívon.
