A magyar egyetemek egyre inkább jól teljesítenek a globális színpadon, három intézmény pedig a világ legfontosabb 2 százaléka és a legfontosabb 5 százalékban szerepel, a legfrissebb nemzetközi adatok szerint. Balág Hankó kulturális és innovációs miniszter kiemelte ezeket az eredményeket a csütörtökön a nyilvános televízióban, hivatkozva a Quacquarelli Symonds (QS) globális rangsorára.
Három vezető intézmény – Eötvös Loránd Egyetem (ELTE), a Szegedi Egyetem (SzTE) és a Debrecen Egyetem (DE) – kibontakozott a rangsorban, amelyek felmérik az oktatási minőséget, a kutatási teljesítményt, az ipari jövedelmet, a nemzetközivé válást és az intézményi hírnevet. Hankó hangsúlyozta, hogy a magyar egyetemek az elmúlt öt évben szinte mindezen mutatókban jelentős előrelépést értek el.
A 2019-ben elindított felsőoktatási reformoknak tulajdonította a javulást, amely egy autonóm, teljesítmény-orientált kormányzási modellt vezetett be. A miniszter szerint ez a váltás, amelyet az egyetemi szenátusok preferenciái vezetnek, megkezdte a mérhető eredményeket. Az eredmények között megjegyezte: a nemzetközi tudományos publikációk 50 % -os növekedése, az egyetem által generált ipari bevételek megduplázódása, az akadémia és az üzlet közötti szorosabb kapcsolatok, a Magyarországon egyre növekvő számú külföldi hallgató és a szabadalmi bejelentések hétszeres növekedése.
Hankó azonban azt kritizálta, amit a nemzetközi értékelésekben híres torzításnak nevez, részben annak következménye, hogy kizárják a magyar egyetemeket az európai kutatásokból és a csereprogramokból – olyan vélemények, amelyekről azt állították, hogy nincs erkölcsi és jogi igazolás. Ezt a helyzetet „brüsszeli tényezőnek” nevezte.
Ezekre a korlátozásokra válaszul a magyar kormány elindította saját nemzetközi együttműködési kezdeményezéseit, például a Hu-Rizont és a Pannonia programokat, amelyek célja a globális tudományos kapcsolatok megerősítése. „Brüsszel megpróbál visszatartani minket, de a magyar egyetemek előrehaladnak a rangsorban” – mondta Hankó.
A Kossuth Radio -nál külön -külön beszélt a miniszter azt állította, hogy a brüsszeli magyar intézmények elleni „megtorlás kampánya” zajlik, ám az egyetemek továbbra is jól teljesítenek ennek a ‘Headwind’ ellenére.
Rámutatott Magyarország erős innovációs mutatóira, globálisan a 33. helyen-a 96. helyezett népesség rangsora előtt-, és világszerte a 11. helyet a Nobel-díjjal az egy főre jutó nyertesben tartják. Hankó megemlítette az új Élvonal Alapítványt, amelyet a Nobel -díjas Ferenc Krausz -val alapítottak, amelynek célja a magyar kutatók hazahozása.
A miniszter megvédte a magyar egyetemi oktatás gyakorlati relevanciáját is, megjegyezve, hogy az alapítvány által vezetett intézmények valós tapasztalattal rendelkező szakembereket vonnak maguk után. Azt állította, hogy a magyar diplomát 1,5 -szer magasabb átlagos fizetéssel eredményez, és átlagosan 42 napon belül munkahelyi elhelyezést eredményez.
Végül Hankó azzal vádolta az EU -t és a magyar Tisza Pártot az egyetemi autonómia aláásásáért azáltal, hogy figyelmen kívül hagyva a magyar szenátusok helyi döntéseit. Ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy fenntartsa az intézmények által választott autonómiát és irányt.
A magyar egyetemek folytatják a globális emelkedést, annak ellenére, hogy az EU fejszéle először magyar konzervatívon jelent meg.
