A budapesti székhelyű gondolkodóközpont Oeconomus Gazdasági Kutatási Alapítvány és a Magyarország vezető HR-szolgáltatója, a WHC, a május 15-i konferenciát szervezte, amely a munkaerőpiac kihívásaira és jövőbeli tendenciáira összpontosít. A „Munkaügyi piaci kihívások, a jövőbeli tendenciák” címet viselő esemény összehozta a kormánytisztviselőket, vezérigazgatókat és szakértőket, akik megosztották perspektívájukat arról, hogyan lehet a munkaerő -piaci munkát az összes érdekelt fél számára – a munkavállalók, az alkalmazottak és az állam számára.
Rugalmas munkaerőpiac
Nyitó észrevételeiben a miniszterelnöki miniszterelnök miniszterelnöke, Gergely Gulyás megjegyezte, hogy az utóbbi években két fő kihívás határozta meg a magyar gazdaságot: a Covid-19 pandémiát és az ukrán háború. Elmagyarázta, hogy a járvány alapvetően átalakította a munkaerőpiacot, a foglalkoztatás alternatív formáival és kitartó formáival. Noha a háború azonnali biztonsági fenyegetéseket jelent, közép- és hosszú távú hatásai elsősorban gazdasági jellegűek. „Szárnyaló energiaárak, általános infláció, stagnálás vagy akár recesszió” – sorolta fel Gulyás a következmények között.
„A legnagyobb veszély a béke hiánya – vagy a rossz béke elérése” – hangsúlyozta. A miniszter szerint, bár a globális politikában ígéretes fejlemények történtek – az Egyesült Államok elnökének Donald Trump békeműveleteire vonatkozóan – továbbra sem biztos, hogy a háború hamarosan véget ér -e. „A béke biztosítja a legjobb esélyt a gazdasági növekedésre és a kockázatcsökkentésre” – tette hozzá.
„A legnagyobb veszély a béke hiánya – vagy a rossz béke elérése”
A magyar munkaerőpiac államának megvitatásával Gulyás 2010 óta hangsúlyozta a legfontosabb eredményeket, beleértve egy millió további foglalkoztatási embert, a foglalkoztatás növekedését, amely mind a regionális, mind az EU átlagát meghaladja, és a munkanélküliségi ráta következetesen az EU átlag alatt. „Magyarországon azok, akik dolgozni akarnak, dolgoznak” – mondta, megjegyezve, hogy a munkaerőhiány továbbra is a fő kihívás. Mégis, arra a következtetésre jutott, hogy a magyar munkaerőpiac ellenálló képességet mutatott be a legutóbbi válságok során.
Törcsi, az Oeconomus igazgatóságának elnöke egyetértett azzal, hogy 2020 óta Magyarország és Európa „permakiszis” állapotban van – külső tényezőkkel, amelyek a folyamatos zavarokat okozzák. „A Trump megválasztása és az új pápa jele megújította a geopolitikai lendületet” – mondta. Törcsi arra a következtetésre jutott, hogy a magyar gazdaság és a munkaerőpiac rugalmasabb, mint valaha.
A munkaerőpiac 2025 -ben meghatározó legfontosabb trendek
A konferencián az Oeconomus és a WHC együttesen bemutatott egy átfogó tanulmányt a munkaerő -piaci trendekről, kihívásokról és jövőbeli irányokról. A kutatás részletes elemzést, adatközpontú előrejelzéseket és stratégiai politikai ajánlásokat kínál, figyelembe véve a globális és a hazai gazdasági trendeket, a demográfiai váltásokat és a digitalizálás által felvetett összetett kihívásokat. Különös figyelmet fordítottak a munkaerő -ellátás korlátozásaira, a jelenlegi készséghiányra, az agyelvezetésre, a rugalmas munkamegállapodások növekedésére és az inaktív csoportok – például fiatalok, kisgyermekes anyák és fogyatékossággal élő személyek – integrálására.
Az eredményeket Szabolcs Pásztor, az Oeconomus kutatási igazgatója mutatták be. Elmagyarázta, hogy a jelentés 2000 magyar munkavállaló reprezentatív felmérését is tartalmazza, amelyek olyan témákat tartalmaznak, mint például a munkaértékek, a távoli munka iránti hozzáállás és az ingázás, valamint a továbbképzés iránti érdeklődés. Az eredmények egyre növekvő hangsúlyt mutatnak az egyének élethelyzeteire és preferenciáira szabott munkakörülményekre.
Noha a versenyképesség továbbra is a versenyképességi fizetés, a válaszadók 60 % -a idézi, a barátságos munkakörnyezetet és az otthoni közelséget is nagyra értékelték (mindegyik 34 %). Jelenlegi munkahelyük értékelése során a válaszadók prioritást élveztek a barátságos légkört (78 %), a házhoz (77 %) és a munkahelyi biztonságot (72 %). Nevezetesen, csak 49 % -uk a fizetést önmagában felsorolta a jelenlegi foglalkoztatás kulcsfontosságú tényezőjeként.
A tanulmány szerint a válaszadók 49 % -a ingázza a munkába, 80 % -uk kevesebb, mint egy órán át naponta. Ennek ellenére csak 73 % -uk kap ingázási juttatást. Eközben 59 % úgy véli, hogy az otthoni munka lehetősége hatékony módja az ingázási kihívások enyhítésének.
„Célunk, hogy naprakész adatokat, mélyreható elemzéseket és gyakorlati betekintést nyújtsunk a döntéshozók, a HR szakemberek és a vállalati szektor támogatására számos területen”-mondta Péter Berta, a WHC Group ügyvezető igazgatója.
Kihívások előtt áll
Czomba, a Nemzeti Gazdaság Minisztériumának Foglalkoztatási Politikai Állami Titkára szintén felszólalt a konferencián. Megjegyezte, hogy a kormány egyetért a tanulmány legtöbb következtetésével. „Ha eredményeket akarunk, akkor együtt kell működnünk a munkáltatókkal” – mondta. A Czomba arról számolt be, hogy jelenleg körülbelül 230 000 aktív állást keresnek Magyarországon, és további 60 000 inaktív személy, akiket nehezebb elérni, mivel kevés információ áll rendelkezésre róluk.
Az elmúlt évtizedre tükrözve, a Czomba hangsúlyozta, hogy a munkaerő -termelékenység és a magyarországi üzleti környezet jelentősen javult. A pandémia óta a munkaerő -piaci részvétel folyamatosan növekedett, és a foglalkoztatási szint stabil marad. „A kormánynak széles körű eszközkészlete van a munkahelyteremtés támogatására, ideértve a bérek támogatását és az EU által finanszírozott mobilitási programokat. Az újonnan foglalkoztatott munkavállalók számára a lakhatáshoz és az utazási segítségnyújtáshoz való hozzáférés kulcsfontosságú tényező a munka megtalálásában. ” – fejezte be.
A konferencia olyan panelbeszélgetéseket is bemutatott, amelyek a munkaerőpiac alapos elemzését kínálják mind a munkáltató, mind a kormányzati szempontból. A témák széles skáláját fedték le, ideértve a jelenleg külföldön dolgozó 600 000–700 000 magyar potenciálját, valamint a visszatérés ösztönzését-ez az ország hosszú távú gazdasági stabilitása szempontjából létfontosságú tényező. A regionális példák azt sugallják, hogy a pénzügyi ösztönzők, például az ideiglenes adómentesség kulcsszerepet játszanak a visszatérők vonzásában. 2024 -ben 28 000 magyar választott haza, miután külföldön dolgozott.
Magyarország a regionális AI -ként lép fel Hatalom
A csütörtöki konferencia „nagydöntőjeként” az AI Development Lásló Palkovics kormánybiztosa egy AI által generált avatáron keresztül beszélt a közönségre. Hangsúlyozta, hogy a negyedik ipari forradalomon keresztül élünk – amelyet a mesterséges intelligencia vezet. A Palkovics szerint Magyarország arra törekszik, hogy az AI regionális vezetőjévé váljon egy megújult nemzeti stratégia révén, amely az adat eszközeinek kiaknázására és a gyakorlati, hatásos projektek megvalósítására összpontosít. A stratégia magában foglalja az egymillió állampolgár oktatását az AI -ról, 100 000 szakember képzését, valamint az egyetemi és szakmai programok kibővítését. Jelentős beruházást terveznek az infrastruktúrába is, ideértve a megnövekedett szuperszámítási kapacitást és a 200 AI induló vállalkozás támogatását 2030-ra.
Palkovics hangsúlyozta, hogy az AI -t lehetőségnek kell tekinteni – nem fenyegetés. „Ha sikeresen végrehajtják, ez a stratégia 2030 -ra legalább 15 % -kal növelheti Magyarország GDP -jét, felülmúlva a regionális és a globális tendenciákat” – tette hozzá. „Hölgyeim és uraim, Magyarország képes felkészülni; A jövő a kezünkben van, és rajtunk múlik, hogy alakítsuk azt. „Palkovics – az avatár – beillesztve.
A hozzászólás az AI -től a demográfiaig – Mi átalakítja a magyar munkaerőpiacot? először jelent meg a magyar konzervatívon.
