A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által az április 12-i választások előtt odaítélt több mint 17 milliárd forint – hozzávetőleg 46 millió eurós – támogatás miatt indított nyomozás keretében magyar nyomozók csaptak le kedden a Fidesz szervereinek otthont adó létesítményben.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a nyomozók figyelmeztetés nélkül érkeztek meg azzal a szándékkal, hogy lefoglalják a párt „teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait”. Az akciót a kommunizmus 1990-es vége óta példátlannak minősítette, és azzal vádolta a kormányzó Tisza-pártot, hogy jogi úton próbálta ellehetetleníteni Orbán Viktor volt miniszterelnök Fideszét, miután nem tudta felülkerekedni a kormánnyal szembeni „politikai ellenálláson”.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség megerősítette, hogy az akció az NKA-nál hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozáshoz kapcsolódik, de sem a lefoglalt anyagok leltárát, sem a keresett adatok magyarázatát nem közölte. Ezért továbbra sem világos, hogy a hatóságok a párt teljes technikai infrastruktúráját eltávolították-e, kiválasztott anyagokat másoltak-e le, vagy csak meghatározott szervereket foglaltak le. Egyetlen fideszes illetékest sem neveztek meg azonnal új gyanúsítottként.
Magyar Péter miniszterelnök a razziára reagálva Facebook-bejegyzésében azt írta, ügyészségi tájékoztatást vár az üggyel és az elkobzott anyagokkal kapcsolatban. Tisza visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint büntetőeljárást indítana ellenfelei ellen, arra hivatkozva, hogy független hatóságoknak is lehetővé kell tenni a korrupciógyanús ügyek kivizsgálását.
Az NKA vizsgálata azt követően indult meg, hogy a Fideszhez köthető művészek, szervezetek és közéleti szereplők számára átláthatatlan eljárással állami kulturális támogatásokat osztottak ki. Az ügyészek azt állítják, hogy 2024 decemberétől az NKA egyik döntéshozó testülete 1079, több mint 17 milliárd forint értékű támogatás jóváhagyásakor túllépte hatáskörét, jogszabályi és belső szabályokat sértett meg, ezzel egyenértékű anyagi kárt okozott.
A kérelmek elbírálásában részt vevő hat tisztviselőt júniusban őrizetbe vettek és kihallgatták különösen súlyos visszaélés gyanújával. Minden jogsértést tagadnak.
A Fidesz fenntartja, hogy a mintegy 1100 támogatás jogszerű volt, nyilvánosan dokumentált, és valódi kulturális programokat szervező szervezeteknek ítélték oda, sok közülük Budapesten kívül. A párt szerint minden címzettnek el kell számolnia a pénzzel, és a nyomozást politikailag motivált megtorlásként ábrázolja.
A volt kormány kritikusai azt állítják, hogy a támogatásokat politikai irányultságú kulturális személyiségek jutalmazására, esetlegesen a Fideszhez köthető politikai tevékenység finanszírozására, illetve egyes esetekben Orbán újraválasztásáért folytatott nyílt kampány támogatására használták fel.
A razzia az új kormány azon szélesebb körű törekvése közepette, hogy felszámolja azt a „politikai és gazdasági maffiát”, amely Orbán és a Fidesz köré épült 16 éves kormányzásuk alatt.
„Tisztítótűz-hadművelet” fedőnéven a Tisza parlamenti szupertöbbsége már a 17. alkotmánymódosítást elfogadta, amely alkotmányos státuszt biztosít egy új, ügyészi jogkörrel rendelkező vagyon-visszaszerzési és korrupcióellenes szuperügynökségnek. A módosítás lehetővé tette Sulyok Tamás köztársasági elnök és több Orbán-korabeli tisztségviselő elmozdítását is, ugyanakkor 12 éves mandátumkorlátot vezet be a képviselők számára.
A Fidesz és Sulyok azzal érveltek, hogy a tisztségviselők gyors és célzott elmozdítása meggyengítette a megfelelő eljárást és veszélyes alkotmányos precedenseket hozott létre.
