Sulyok Tamás köztársasági elnök nem volt hajlandó lemondani a Magyar Péter miniszterelnök és a Tisza-párti kormány által kitűzött május 31-i határidőig. Magyar korábbi nyilatkozatai szerint a parlamentben a kormányzó szupertöbbségtől most az elnök menesztését célzó törvényt várnak el – ez példátlan lépés Magyarország posztkommunista történelmében.
Magyar vasárnap este megjelent közösségi posztjában azt nyilatkozta, hogy Görög Márta igazságügyi miniszterrel hétfőn délelőtt találkoznak Sulyokkal, hogy megbeszéljék a további lépéseket. „Sulyok Tamás soha nem állt ki a kiszolgáltatottak, a támadások vagy a jogállamiság mellett” – zárta Magyar, megerősítve Tisza központi érvét, amiért az elnöknek le kellett volna mondania.
Kettejük konfliktusa folyamatosan eszkalálódik Tisza április 12-i, elsöprő győzelme óta, amely véget vetett Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP 16 éves kormányzásának. Az új kormány azzal érvel, hogy a magyar emberek történelmi felhatalmazást adtak neki az Orbán-korszak mecénási hálózatának felszámolására, ideértve a korábbi kormányok által kinevezett köztisztviselők leváltását egy szélesebb körű magyarországi „rendszerváltás” keretében.
Sulyok elnök ugyanakkor azt állítja, hogy az alkotmányos hivatalok legitimitása az Alaptörvényből származik, nem pedig a politikai többség eltolódásából, ezért politikai okokból nem távolíthatók el. A május 31-i határidőt nemcsak a köztársasági elnök, hanem más kiemelt intézmények, köztük az Alkotmánybíróság vezetői is megkapták. Ennek a nyomásgyakorlásnak azonban Sulyok lett a központi alakja.
Magyar a választás óta többször is lemondásra szólította fel Sulyokat. Az új magyar parlament május 9-i alakuló ülésén a miniszterelnök nyilvánosan követelte az elnöktől, hogy mondjon le, miközben mindössze pár méterrel arrébb ül az ülésteremben, közvetlenül vele szemben.
Sulyok következetesen elutasította ezeket a követeléseket, azzal érvelve, hogy lemondásának nincs jogi vagy alkotmányos oka, és esküje arra kötelezi, hogy kormányváltásoktól függetlenül megvédje Magyarország alkotmányos rendjét.
A konfrontáció tovább éleződött május 29-én, pénteken, amikor az elnök hivatalosan kikérte a Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányos tanácsadó testületének véleményét. Sulyok a Sándor-palota közleményében „mélyen ellentmondásos alkotmányos konfliktusnak” minősítette a helyzetet, és azzal érvelt, hogy az ülő államfő politikai okokból történő leváltására irányuló követelések nehezen egyeztethetők össze az Alaptörvénnyel.
A vita az is körül forog, hogy a kormány pontosan hogyan kívánja leváltani az elnököt.
Magyarország jelenlegi alkotmányos keretei között az ülő elnököt csak a parlament által kezdeményezett, de végső soron az Alkotmánybíróság által hozott külön eljárással lehet eltávolítani. A bíróságnak kell megállapítania, hogy az elnök szándékosan megsértette-e az Alaptörvényt, más törvényt, vagy szándékosan követett-e el bűncselekményt. Az államfőt csak ezután lehet megfosztani hivatalától.
Magyar azonban többször is más utat javasolt. A miniszterelnök a választások óta azzal érvelt, hogy Tisza alkotmányos többsége felhatalmazza a parlamentet arra, hogy magát az Alaptörvényt módosítsa a Sulyok elmozdításához szükséges jogszabályi változások bevezetése érdekében.
Bár a kormány még nem terjesztett elő részletes javaslatokat, jogi szakértők úgy vélik, hogy egy ilyen stratégia magában foglalhatja magát az elnökséget érintő alkotmánymódosításokat is, ami kritikát válthat ki az esetleges személyspecifikus jogszabályokkal kapcsolatban.
A Fidesz a határidő lejárta napján kiadott közleményében kinyilvánította támogatását a köztársasági elnök mellett, azzal vádolva Magyart, hogy alkotmánysértő kampányt folytatott az államfő ellen.
„A Fidesz kiáll a köztársasági elnök mellett, akit Magyar Péter alkotmányellenesen támad” – fogalmazott a párt. Továbbá azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy „a diktatúra és a törvénytelen ultimátumok útján folytatja”.
„A Fidesz kiáll a köztársasági elnök mellett”
Magyar határidőt teljesen elutasítva a Fidesz azzal érvelt, hogy „Magyarország alkotmányos rendjében a köztisztviselők megbízatásának idejét nem Magyar Péter önkényes akarata határozza meg”, hozzátéve, hogy „tehát nincs határidő, következésképpen semmi sem járhat le”.
A párt egyúttal „újabb nyílt zsarolásnak” minősítette Magyar hétfő reggelre tervezett Sándor-palotai látogatását.
Miután a határidő lejárt, és Sulyok semmi jelét nem mutatja az önkéntes lemondásnak, egyre inkább az irányul a figyelem, hogy a kormány pontosan hogyan is kívánja őt leváltani. Akár a meglévő alkotmányos eltávolítási mechanizmust követi Tisza, akár parlamenti túlnyomó többségét próbálja felhasználni az elnökséget irányító keretek újratervezésére, Magyarország a jelek szerint a posztkommunista korszak egyik legkövetkezményesebb alkotmányos konfrontációja felé tart.
A Tisza országgyűlési képviselőcsoportja már a múlt héten kezdeményezte első alkotmánymódosító javaslatait, köztük az 1990-re visszamenőleg érvényes nyolcéves kormányfői mandátumkeret bevezetését, amely ellehetetlenítené Orbán Viktor jövőbeni hatalomra való visszatérését.
The post Magyarország köztársasági elnöke nem hajlandó lelépni, mivel lejár a magyar miniszterelnök határideje appeared first on Magyar Konzervatív.
