A fúrás megkezdődött az első geotermikus kúton a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren, jelezve a megújuló energia felé irányuló jelentős elmozdulás kezdetét Magyarország legforgalmasabb levegőhözében. A projekt célja, hogy a repülőtér fosszilis üzemanyag-alapú fűtését egy teljesen helyi, geotermikus megoldással cserélje ki, amely mind az energiabiztonságot, mind a hosszú távú költségmegtakarítást ígéri.
Az Attila Steiner Energiaügyi és Cimate államtitkár szerint, ha sikeres, a rendszer lehetővé teszi a repülőtér teljes fűtési igényeinek a helyszínen történő kielégítését geotermikus energiával. Hangsúlyozta, hogy a geotermikus rendszerek nemcsak megbízhatóak és olcsóak, hanem a globális piaci áringadozásoktól is, amelyek befolyásolják a fosszilis tüzelőanyagokat, mint például a földgáz.
Ez a kezdeményezés támogatja Magyarország szélesebb körű törekvését az energia szuverenitás fokozására az importált gáztól való függőség csökkentésével. A geotermikus energia, mivel hazai erőforrás, jól illeszkedik ebbe a stratégiába. A kormány azon dolgozik, hogy kibővítse a hasonló projekteket az ország egész területén, és azt tervezi, hogy a Jedlik Ányos program révén támogatási rendszereket vezet be a fúrási és fűtési társaságok számára.
A szabályozott tevékenységek felügyeleti hatósága (SZTFH), László, azt mondta, hogy a hatóság egyik fő célja a geotermikus erőforrások biztonságos és törvényes felhasználásának megkönnyítése. Ebből a célból a geotermikus feltárás és az engedélyezés szabályozási keretét a közelmúltban felújították a folyamat felgyorsítása és a beruházások ösztönzése érdekében.
A geotermikus infrastruktúrába történő befektetésről szóló döntés szorosan kapcsolódik az ukrán háború által kiváltott energiaválság során megtanult tanulságokhoz. A kormány a kiszámítható, megfizethető belföldi energiát a gazdasági stabilitás szempontjából nélkülözhetetlennek tekinti. A tavaly elfogadott nemzeti geotermikus felhasználási stratégia azt tervezi, hogy 2035 -re akár egy milliárd köbméter földgázt geotermikus energiával helyettesít.
A budapesti repülőtéren az átmenet a dekarbonizációs terv sarokköve. François Berisot vezérigazgató szerint a vállalat 2030 előtt a szén -semlegesség elérése érdekében dolgozik, és a gázfűtés geotermikus energiával való cseréje jelentős mérföldkő e cél felé.
A fúrást a Rotaqua Ltd, az állami tulajdonban lévő vállalat végzi, aki évtizedes tapasztalattal rendelkezik a geotermikus és a vízkút-projektekben. A geotermikus fűtési rendszer fejlesztését az Arctic Green Terv Ltd vezeti az STFH által létrehozott új licencrendszer alatt.
Most a többségi állami tulajdonban a repülőtér geotermikus energiába való áttérését szintén a fenntarthatóbb és költséghatékonyabb műveletek felé mutató lépésnek tekintik. A szélesebb remény az, hogy ez a kezdeményezés modellként szolgál majd a magyar más régiói számára, segítve az országot, hogy a tiszta, hazai források révén közelebb kerüljenek az energia önbizalmához.
A Liszt utáni Liszt Ferenc repülőtér tiszta energia miatt a földbe csapódott be a magyar konzervatívnál.
