A múlt héten Magyarország informális csúcstalálkozót rendezett a Török Államok Szervezetéről (OTS). Az összejövetel, miközben a legtöbb nyugati médiában nem jelentett be, csendes mérföldkövet jelentett Budapest kelet felé mutató diplomáciájában. Hangsúlyozta Magyarország egyedülálló pozícióját mind az Európai Unió tagjaként, mind a török világ megfigyelői államában – híd kelet és nyugat között, akár politikai, kulturális, akár gazdasági szempontból. És egy olyan geopolitikai átalakulás korszakában, mint amilyenek élünk, ahol a regionalizmus növekszik, és a globális kereskedelmi útvonalakat újraképzték, Magyarország a török világgal való proaktív elkötelezettsége valami nagyobbra utal: a külpolitika átorientálása, amely az összeköttetést és a diverzifikációt a nemzeti stratégia középpontjába helyezi.
A magyar politikai döntéshozóknak ebben a szellemben kell figyelembe venniük egy új ötletet, amelyet innen indítottunk Magyarországon, a Duna Intézetben és a Mathias Corvinus Collegiumban végzett munkánk során: egy transz-kaszpiai fejlesztési bank (TCDB) létrehozása. Ez a javasolt regionális pénzügyi intézmény támogatná az infrastruktúrát, a logisztikát és az energiafejlesztést a középső folyosón – a kelet -nyugati közlekedési útvonalat, amely Kínát Európához kapcsolja a Közép -Ázsia, a Kaszpi -tenger, a Dél -Kaukázus és a Türkiye útján.
Magyarországon, amely erőteljesen fektetett be az olyan országokkal, mint az Azerbajdzsán és Kazahsztán stratégiai kapcsolatok kiépítéséhez, a TCDB nem csupán egy másik multilaterális vállalkozást képvisel. Ez egy lehetőség az Eurázsia jövőjének kialakítására belülről – és annak biztosítása érdekében, hogy Magyarország kelet felé történő megnyitása valódi gazdasági és geopolitikai osztalékot biztosítson.
A török fordulat
Magyarország a török világgal való elkötelezettsége lényegében stratégiai jellegű. A változó globális tájakkal szemben Magyarország arra törekedett, amit Viktor Orbán miniszterelnök nagy stratégiának nevez, amely az összeköttetésen alapul, hangsúlyozva a nemzeti szuverenitás és a több globális partnerrel folytatott pragmatikus elkötelezettség fontosságát. Ez a megközelítés a közép -ázsiai és a dél -kaukázusi partnerekkel való kapcsolatok folyamatos elmélyítéséhez vezetett; Akár kétoldalú energia- és befektetési ügyletek révén, vagy olyan strukturált formátumokon keresztül, mint az OT -k.
Az indok egyértelmű: a török államok befolyásolják, nemcsak természeti erőforrásaik és földrajzi elhelyezkedéseik miatt, hanem azért is, mert a regionális integráció közös elképzelését építik fel. Ez különösen nyilvánvaló a középső folyosó fejlesztésében-amely a transz-kaszpiai nemzetközi közlekedési útnak nevezik-, amely politikailag semleges és egyre inkább életképes kereskedelmi utat kínál Európa és Ázsia között.
Magyarország már régóta felismerte ezt a potenciált. 2013 -ban a jelenlegi kormány bemutatta a keleti megnyitást (Keleti Nyitás) Politika, amelynek célja a magyar gazdaság függőségének csökkentése a Nyugat -kereskedelemtől, különösen az Európai Unió tagjaival szemben, a keleti országokkal folytatott fokozott kereskedelem révén. Amint azt a miniszterelnöki miniszterelnök, Balír Orbán politikai igazgatója (nincs kapcsolat) egy 2023 -as esszében Baku párbeszédek:
„… A megközelítésünket a pragmatizmus vezette. A kereskedelem és a közvetlen külföldi befektetések 80 % -ával Nyugatból származik, a 2008. évi válság által kitett sebezhetőségek sürgősség és átfogó képességekként diverzifikációt igényeltek. A pénzügyi válság kiemelte Magyarország kiegyensúlyozatlan nemzetközi gazdasági függőségeit, és az országot a sokkokra hajlamosnak hagyva … emellett nyilvánvalóvá vált, hogy a globális gazdasági gravitációs központ kelet felé halad, és a Közép- és Kelet -Ázsia várhatóan nagyobb növekedést tapasztal, mint az elkövetkező években a nyugati világban. Magyarország elismeri az ezekben a folyamatokban való részvétel jelentőségét a saját gazdasági fejlődésének felgyorsítása érdekében. ”
A legfrissebb statisztikák ennek egy részét viselték: Az OTS tagállamai közötti kereskedelem a 2022 -es 2022 -es 30,9 milliárd dollárról 2024 -ben 45 milliárd dollárra nőtt. Az elmúlt négy évben a blokk résztvevőinek együttes GDP -je 20 százalékkal nőtt, 1,6 trillió dollárt ért el, míg a külföldi közvetlen befektetés 22 százalékkal nőtt. Ez néhány olyan növekedést, amelyet Budapest megkeres. És az OTS csúcstalálkozó rendezésével Magyarország nemcsak partnerként, hanem Eurázsia jövőjének részeként helyezte el magát.
Ugyanakkor ez a jövő, az eurázsiai integráció következő szakaszával együtt, a középső folyosó sorsától függ. Jelenleg ez egy ambiciózus, de hiányos projekt marad. A kereskedelem mennyisége növekszik, több mint 2024 -ben több mint 60 % -kal, és a nemzetközi figyelem az ukrán orosz háború nyomán nőtt. Mégis fennáll a kritikus hiányosságok: vasúti szűk keresztmetszetek Kazahsztánban, nem hatékony kikötői műveleteket a Kaszpi -tengeren, a fragmentált vámrendszerek és az alulfinanszírozott digitális logisztikai rendszerek.
„Most egy külön forrásokat képes összevonni, a prioritások összehangolására és a hosszú távú infrastruktúra fejlesztésének támogatására képes finanszírozási intézményre, amely a határokon átnyúlik.
A kihívás nem a látás; ez a koordináció. Míg az egyes országok jelentős beruházásokat hajtanak végre, ezeknek az erőfeszítéseknek gyakran hiányzik a regionális igazítása. Most egy dedikált finanszírozási intézményre van szükség, amely képes az erőforrások összevonására, a prioritások összehangolására és a hosszú távú infrastruktúra fejlesztésére a határokon átnyúló.
A transz-kaszpiai fejlesztési bank esete
A TCDB pontosan ezt a célt szolgálja. Néhány meglévő multilaterális fejlesztési bankkal ellentétben, amelyek szélesebb mandátummal működnek, a TCDB kizárólag a középső folyosó infrastruktúrájára és integrációs igényeire összpontosít.
Finanszírozása az alapító tagállamoktól származhat – a C5 -től (Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán), valamint az Azerbajdzsán, Grúzia és Türkiye -, valamint a nemzetközi partnerek és az intézményi befektetők. Magyarország, mint stratégiai partner és megfigyelő az OTS-ben, jó helyzetben lenne a korai külső érdekelt felekként való részvételre, kialakítva a bank irányát, miközben hozzáfér a projektvezetékekhez és a finanszírozási mechanizmusokhoz. Lényeges, hogy a bank nem csupán tőkét biztosítana. Intézményesíti a regionális együttműködést, biztosítva, hogy az infrastruktúra -befektetések nemcsak épüljenek, hanem összekapcsolódjanak; nem csak finanszírozott, hanem fenntartott is; Nem csak nemzeti, hanem szisztematikus.
A magyar politikai döntéshozók számára a TCDB -ben való részvétel több nemzeti prioritáshoz igazodik.
Először: az energia diverzifikációja. A magyar energiat stratégiája egyre inkább az Azerbajdzsán szoros összehangolására támaszkodik, különösen a földgázellátás összefüggésében. A déli gáz folyosó, bár már működőképes, terjeszkedési lehetősége van. Az infrastruktúra-finanszírozás a TCDB-n keresztül javíthatja a csővezeték összekapcsolhatóságát, az LNG terminál kapacitását és az energiatárolást-mindezt kritikus a Hosszú távú energiabiztonság szempontjából.
Másodszor, a logisztika és a kereskedelem. A magyar cégek, különösen a vasúti gyártás, az építési és mérnöki szolgáltatások területén, részesülnének a középső folyosó lehetőségeiből. Egy új regionális bank megkönnyítheti ezeket a vállalkozásokat társfinanszírozás, beszerzési partnerségek és megosztott kockázatcsökkentési keretek révén.
Harmadszor, a geopolitikai pozicionálás. A magyar külpolitikai sikerét úgy határozzák meg, hogy több hatalmi központba lépünk anélkül, hogy alárendelnének. A TCDB támogatásával Budapest egy eurázsiai vezetésű intézménybe fektetne be-egy olyan, amely nem kínai, sem nyugati dominált, hanem valóban többoldalú és regionálisan lehorgonyzott. Ez jól illeszkedik Magyarország azon kívánságához, hogy kulcsfontosságúként viselkedjen Kelet és Nyugat között.
„Budapest egy eurázsiai vezetésű intézménybe fektetne be-ez sem kínai, sem nyugati dominált, hanem valóban többoldalú és regionálisan lehorgonyzott”
És negyedik, stratégiai kapcsolat. Magyarország már régóta logisztikai átjáróként helyezkedik el Nyugat -Európa és a szélesebb eurázsiai tér között. Minél hatékonyabb és integráltabbá válik a középső folyosó, annál inkább Magyarország előnye, mint nyugati terminál. Ez nem csak a teherfuvarozásokról szól. Inkább az Európa hosszú távú kereskedelmi és ipari földrajzának kialakításáról szól.
A koncepciótól az intézményig
A TCDB létrehozása nem fog megtörténni egyik napról a másikra. Mint minden nemzetközi pénzügyi intézmény, megvalósíthatósági tanulmányokat, diplomáciai tárgyalásokat, tőke kötelezettségvállalásokat és jogi kereteket igényel. De bár az ötlet friss, lendületet kap. És a 2025 természetes ablakot kínál a cselekvéshez.
Számos platform már létezik, ahol a koncepciót be lehet vezetni és továbbfejleszteni. Például a közelgő Astana Nemzetközi Fórum ideális helyszín a potenciális érdekelt felek összehívásához. Ugyanúgy, mint a Tashkent Nemzetközi Befektetési Fórum is. Hasonlóképpen, a török államok szervezése politikai esernyőt nyújthat a koordinációhoz. Az EU Global Gateway és Japán infrastrukturális kezdeményezései társfinanszírozási partnerekként szolgálhatnak.
Magyarországot azzal kell kezdenie, hogy felveti a TCDB koncepciót azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal folytatott kétoldalú megbeszéléseiben. A javaslat részletesebb feltárása érdekében fontolóra kell vennie a regionális fejlesztési szakértőkkel és a pénzügyi intézményekkel összehangolt műszaki műhely rendezését is a regionális fejlesztési szakértőkkel és a pénzügyi intézményekkel.
A legfontosabb, hogy a magyar politikai döntéshozóknak fel kell ismerniük, hogy a korai elkötelezettség osztalékot fizet. Ahogyan Magyarország gyors diplomácia biztosítja a török együttműködési struktúrák asztalánál ülést, így a TCDB -ben való időben való részvétel elősegítheti annak irányítását és stratégiáját.
A transz-kaszpiai fejlesztési bank gondolatát a magyarországi székhelyű politikai kutatók vezették be. Budapest stratégiai lehetőséget kínál arra, hogy koordináló szerepet játsszon e javaslat előmozdításában, ezáltal elősegíti egy olyan régió pénzügyi infrastruktúrájának kialakítását, amely egyre inkább létfontosságú az Európa energiabiztonságához, a kereskedelem diverzifikációjához és a geopolitikai stabilitáshoz. Ez nem csupán a fejlesztési finanszírozás kérdése; Ez a befolyás kérdése. És kevés főváros jobb helyzetben van, mint Budapest, hogy ezt a koncepciót valami valóssá változtassa.
A bejegyzés segíthet -e Magyarország az Eurázsia hatalmi egyensúlyának kialakításában? először jelent meg a magyar konzervatívon.
