Magyarország számos szövetségesétől köszöntést kapott Szent István napján, augusztus 20-án, a keresztény magyar állam 1026 évvel ezelőtti megalakulásának napján, amely képet ad a megfigyelőknek arról, hogyan kezeli külkapcsolatait a Tisza-párti kormány és Magyar Péter miniszterelnök vezette új kormány.
2025-höz, Orbán Viktor volt kormányfő legutóbbi Szent István-napjához képest ezekben az üzenetekben jelentős volt a folytonosság, valamint figyelemre méltó hiányzások, meglepő és várt újoncok is felkerültek a listára.
A legfontosabb, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter augusztus 20-át ismét hivatalos nemzeti ünnepi nyilatkozattal jelölte meg, így Washington a kormányváltások folytonosságának egyik legtisztább példája. Hozzászólásában Rubio a szuverenitást, az örökséget, a gazdasági partnerséget, a közös biztonsági érdekeket és a nyugati értékekre épülő szövetséget hangsúlyozta, megismételve Washington tavalyi üzenetének számos témáját, bár kevésbé ideológiai gyökerű keretek között.
2025-höz hasonlóan António Costa, az Európai Tanács elnöke is üdvözölte Magyarországot, és X-re ezt írta: „Jó kívánságomat kívánom Magyarország nemzeti ünnepén. Boldog Nemzeti Ünnepet, Magyarország!’ megismételve üzenetét angolul és magyarul is. Costa mellett több uniós intézmény is gratulált Magyarországnak; Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke azonban hallgatott, akárcsak tavaly.
Az államok szélesebb csoportja csatlakozott az Egyesült Államokhoz és az EU-hoz, és ragaszkodott a megállapított protokolljához: III. Károly király, Kazahsztán és számos Öböl-menti monarchia – köztük az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait, Omán és Bahrein – ismét hivatalosan gratulált. Ezen üzenetek között sok esetben csak az említett magyar vezetők nevei különböztek. Közép-Ázsiából viszont Kazahsztán maradt az egyetlen ország, amely gratulált Magyarországnak, Türkmenisztán pedig 2025-tel ellentétben eltűnt.
A politikailag legjelentősebb új üzenet azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől érkezett. Köszönetet mondott Magyarországnak Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának támogatásáért, valamint a humanitárius segítségnyújtásért, „nyílt és konstruktív” szerepvállalásra szólított fel, és ami a legfontosabb, meghívta Magyart Kijevbe.
Ettől az üzenet több, mint szertartásos. Az Orbán Viktor alatti évek feszült Budapest–Kijev viszonya után Zelenszkij Magyarország nemzeti ünnepét arra használta fel, hogy az új kormánnyal kezdõdjön. Üzenete jól illeszkedik a két szomszédos ország már megkezdett átrendeződéséhez, amely júniusban politikai megállapodást hozott az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogairól és Kijev EU-pályázatáról. Az elnöki üdvözlet mellett Ukrajna külügyminiszteri szintű gratulációkat is küldött.
Magyar még nyilvánosan nem válaszolt Zelenskyy legutóbbi felkérésére. A két vezető azonban már júliusban megállapodott abban, hogy Kijevben vagy Budapesten kétoldalú találkozót tartanak, majd közös kárpátaljai látogatást tesznek.
Az újonnan érkezők meglepőbb csoportja Dél-Ázsiából érkezett. Asif Ali Zardari pakisztáni elnök a gratulációkat a politikai és parlamenti eszmecseréket, a kereskedelmet, a befektetéseket, az oktatást, a kultúrát, az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködést és mindenekelőtt a „migrációt és mobilitást” magában foglaló széles körű kétoldalú menetrenddel egyesítette. A megfogalmazás kifejezetten a mobilitást és az oktatást a jövőbeni együttműködési területek közé sorolta.
„Meglepőbb csapat jött Dél-Ázsiából”
S Jaishankar indiai külügyminiszter rövidebb üzenetet küldött: „Szeretettel köszöntöm Magyarország kormányát és népét nemzeti ünnepükön. Bízom benne, hogy tovább erősíthetjük kapcsolatainkat. Sem Újdelhi, sem Iszlámábád nem küldött üdvözletet 2025-ben, bár India jelen volt a korábbi években.
Ugyanakkor Izrael biztosította a legegyértelműbb politikailag értelmes eltűnést. 2025-ben Gideon Sa’ar külügyminiszter személyesen gratulált Orbánnak és Szijjártó Péter akkori külügyminiszternek, méltatta Magyarország „rendíthetetlen támogatását” Izrael mellett, és ünnepelte a két ország „mély barátságát”. Idén azonban nem érkezett hasonló üzenet, ami az Orbán-korszakhoz képest legalább minimális hűvösséget jelez. Az új kormány már visszavonta Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), ez az eljárás 2025-ben indult, egy időben, amikor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapestre látogatott.
A legtöbb szomszédos állam és nagyobb uniós főváros tartózkodott a közvetlen üzenetek küldésétől, ami első pillantásra meglepőnek tűnhet, tekintettel az új kormány első hónapjaiban zajló intenzív átrendeződési erőfeszítésekre. Ez azonban a megszokott magatartásuk: Ausztria, Szlovákia, Románia, Horvátország, Szlovénia, Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország a korábbi években is nagyrészt nélkülözte a köszöntést.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök azonban továbbra is szűkebb körű kivételt képez. Melegen üdvözölte Magyar áprilisi győzelmét, azt Magyarország „Európába való visszatérésének” minősítve, és Magyar miniszterelnökként első külföldi utazásának adott otthont. Lengyelországnak a korábbi PiS-kormány alatt volt legalább egy precedens arra, hogy 2021. augusztus 20-án köszöntsék Orbán Viktort, jelezve a két konzervatív vezetés közötti erős politikai összefogást. E tekintetben figyelemre méltó Varsó hiánya a listáról, bár ez inkább a Nawrocki elnök és Tusk közti feszültségekkel magyarázható, mint a lengyel–magyar kapcsolatok megromlásával.
