A horvát JANAF és a magyar MOL-csoport take-or-pay megállapodást írt alá 2,05 millió tonna kőolaj 2026-os adriai vezetéken történő szállításáról, ezzel biztosítva Magyarország elsődleges alternatív szállítási útvonalát az Orbán Viktor volt kormánya alatti több hónapos kereskedelmi viták és politikai konfrontáció után.
A csütörtökön kihirdetett és január 1-jétől visszamenőleges hatályú szerződés értelmében a MOL-nak fizetnie kell a lekötött kapacitásért, akár használja, akár nem. A mennyiség valamivel elmarad a 2025-re leszerződött 2,1 millió tonnától.
A tartályhajók a JANAF omišalji termináljában, a horvátországi Krk szigeten ürülnek ki, ahonnan a nyersolaj észak felé szivattyúzható a MOL magyarországi Dunai finomítójába és a szlovák leányvállalata, a Slovnaft által üzemeltetett pozsonyi finomítóba. A két üzem együttes éves kapacitása 14,2 millió tonna, és továbbra is erősen függ a Druzsba vezetéken keresztül szállított orosz nyersolajtól.
A szerződés megoldja a 2026-os szállítási megállapodás azonnali hiányát, de nem azt a szélesebb érvet, hogy az Adria helyettesítheti-e Druzhbát. A MOL megkérdőjelezte a vezeték kapacitását, és túlzott tarifák felszámításával vádolta meg a JANAF-ot. A JANAF azt állítja, hogy mindkét finomítót teljes mértékben képes ellátni, míg a hosszú távú független tesztek célja annak megállapítása, hogy a rendszer mennyi olajat képes folyamatosan szállítani.
A konfliktus az orosz ukrajnai invázió után fokozódott, ami alapjaiban tönkretette a térség meglévő energiaellátó rendszerét. 2023 áprilisában magyar hatóságok azzal vádolták a vezeték üzemeltetőjét, hogy a piaci ár többszörösét számítja fel, és megkérdőjelezték, hogy megbízhatóan tudja-e ellátni a MOL magyarországi és szlovákiai finomítóit.
A horvát kormány visszautasította a vádakat, azzal érvelve, hogy Budapest alulhasznál egy elérhető útvonalat, miközben megőrzi a kedvezményes orosz olajtól való függőségét. Ahogy az Európai Unió egyre inkább az orosz energiaimport fokozatos megszüntetésére törekedett, a vita tovább eszkalálódott. A feszültség 2026 januárjában ismét elmélyült, amikor Kijev leállította a Druzsbán áthaladó tranzitot az infrastruktúrát ért orosz támadásra hivatkozva. Az Orbán-kormány azzal vádolta Ukrajnát, hogy beavatkozik a választásokba, hogy megzavarja a hivatalban lévő vezetést, és a JANAF egyre inkább beleragadt ezekbe a szélesebb körű feszültségekbe.
A MOL és szlovák leányvállalata, a Slovnaft március 4-én hivatalosan is bejelentette a JANAF-ot az Európai Bizottságnak monopóliummal való visszaélés miatt, majd március 13-án egy második panaszt is benyújtottak az árakkal kapcsolatban, amiben a Druzsba-válság kihasználásával vádolták a céget. A JANAF azt válaszolta, hogy a MOL nem energiabiztonságot, hanem „extraprofitot keres az orosz olajból”.
A hangnem megváltozott, miután április 12-én Magyar Péter és a Tisza-párt megnyerte a választást, ezzel véget ért Orbán és a Fidesz–KDNP 16 éves kormányzása. Magyar ígéretet tett az ellátás diverzifikálására és az orosz energiaimport fokozatos megszüntetésére 2035-ig, miközben azt mondta, hogy Magyarország továbbra is a „lehető legolcsóbb és legbiztonságosabb módon” vásárol majd energiát.
Míg a jelenlegi szerződés jóval elmarad a korábban a Druzsbán keresztül Magyarországra szállított mennyiségtől, a JANAF a fokozatos átállás gerincévé válhat, ha a tesztek megerősítik Zágráb azon állítását, hogy az Adria vezeték évente 11-15 millió tonnát képes szállítani.
A magyar MOL elveszítheti a stratégiai szerb NIS-ügyletet /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i