A Mathias Corvinus Collegium technológiai és társadalmi csúcstalálkozója folytatódott a 2. napján, június 4 -én, szerdán az MCC campuson, Budapesten, Magyarországon. A napi ütemterv ésszerű vitával kezdődött a tech eszközök használatáról az osztályteremben.
Glenn Fahey, az ausztráliai Független Tanulmányok Központjának oktatási programjának igazgatója; Catherine L’Ecuyer, a kanadai pszichológiai kutató és a bestseller könyv szerzője A csoda megközelítés; A magyar János Seténi MCC Tanulási Intézet igazgatója; és Avrum Tomer, az izraeli Kohelet Politikai Fórum oktatási politikai osztályának vezetője részt vett a testületben. Az Enikő Szakos a moderátor szerepében szolgált.
L’Ecuyer asszony elindította a vitát, és sajnálta, hogy „egy olyan iparág, amely semmit sem tud az oktatásról”, nevezetesen a technológiai ipar, bejutott az osztálytermekbe szerte a világon. Megállapította, hogy a nyereség megszerzésének végső célja gyakran ellentmond az oktatási rendszer végső céljának, hogy „tökéletesítse” gyermekeink természetét. Fahey úr becsapódott, mondván, hogy a technológiai ágazatban „ígéretek gyakran eltakarják a valóságot”; és egyetértettek abban, hogy a „megoldáskeresés” nem mindig kompatibilis az oktatással.
Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy vannak bizonyos előnyök az oktatásban a technológiában, például a jobb pontosságban a hallgatói értékelésben, a tartalom hozzáférhetőségét és az a képességet, hogy több hallgatót távolítsunk el. Másrészt, a hátrányok között felsorolta, hogy a nagyon játékkal ellátott oktatási platformok sekély elkötelezettséget eredményeznek a tartalommal. „Nem a hardver a probléma, hanem a tanulás szokásait, amelyeket elfelejtünk” – állította Fahey úr.
Setényi úr elmondta a közönségnek, hogy Kelet -Ázsiában az akadémia és a nagyközönség általában „tenchopitimisták”, az új technológia előnyeire összpontosítva, míg Európában „technikuspesszimisták”, a veszélyekre koncentrálva. Izrael a saját kategóriájában van, az előadó szerint, mivel „innovációk a túléléshez”.
Tomer úr Izraelből származik, és az AI -t az oktatásban nagyszerű eszköznek tekinti az időmegtakarításhoz, összehasonlítva a mosógéphez. Azt is kiemelte, hogy az információkhoz való hozzáférés ma már nem jelent problémát; Inkább az új kihívás egy „orientáció hiánya”, ami azt jelenti, hogy milyen információkat kell prioritást élvezni.
L’Ecuyer asszony visszahozta a következő padlót, és úgy vélte, hogy nem hiszi, hogy a kockázat-jutalom-elemzés átvilágítását elvégezték, mielőtt a technológiát bevezették az állami iskolákba, és megosztották, hogy vannak olyan kutatások, amelyek azt sugallják, hogy ez valójában káros a gyermek számára. Arra is rámutatott, hogy mind a kanadai Gyermekgyógyászati Társaság, mind az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egyetértenek abban, hogy nem javasolnak képernyő időt a kettő alatti gyermekek számára, és csak egy órás képernyőként szolgálnak a két és öt év közötti gyermekek számára, mivel a gyermekek ebben a korban tanulnak az interperszonális interakciókból és az érzékszervi tapasztalatokból.
Fahey úr egyetértett ezzel az érzéssel, és megosztotta, hogy minden állami általános iskola betiltotta a mobiltelefonokat szülőföldjén, Ausztráliában, ezt az intézkedést az igazgatók 80 % -a jóváhagyja. Setényi úr válaszul rámutatott, hogy a magyar iskolákban is korlátozások vannak a mobil eszközökhöz is. Ugyanakkor az AI -t hasznos eszköznek tekinti az iskolai tanárok adminisztratív munkaterhelésének csökkentésére.
Azt is hozzátette, hogy gyermekeink oktatásában „a szülői minőség mindig döntő volt”.
Kapcsolódó cikkek:
Az osztálytermi poszt -technológia: Az MCC panel az új korszak konundrumát tárgyalja, amely először a magyar konzervatív oldalon jelent meg.
