A magyar ellenzéki vezető, Péter Magyar a hétvégén befejezte szimbolikus „Egymillió lépéssel” kezdeményezését, Budapestről, Magyarországon, Oradea -ba (Nagyvárad), Romániába – körülbelül 300 kilométer távolságra. Az utazás célja, hogy a Romániában a Magyar Szavazókat a tisztelet és a szabadság (Tisza) párt felé irányítsa, Viktor Orbán magyar miniszterelnök május 9 -i ellentmondásos észrevételeit követően. Sokan-köztük a romániai etnikai magyar politikusok-értelmezték Orbán észrevételeit, mint George Simion, a jobboldali nacionalista elnökjelölt egyértelmű jóváhagyását, amelynek hosszú története a magyarellenes retorika és a cselekedetek.
A Magyar Unity March nagydöntője azonban visszatért, és egy heves szavak háborújába került a romániai magyarok demokratikus szövetségével (UDMR), a magyar kisebbség vezető politikai képviselőjével. Az Oradea -ba érkezéskor Magyar azzal vádolta az UDMR -t, hogy a magyar kormány proxyjaként jár el, és azt állította, hogy MEP -ek az Európai Néppártban (EPP) – amelynek Tisza szintén tagja – ténylegesen kémkedett Fides nevében. Hangsúlyozva az UDMR -vel folytatott párbeszéd iránti nyitottságát, Magyar hozzátette: „Nincsenek tövisek az oldalunkon – készen állunk arra, hogy képviseljük az Erdély magyarjait.” Azt is javasolta, hogy összehívják a nemzeti politikai kerekasztalot, és felhívják a magyar közösségek külföldi politikai és polgári képviselőit, hogy járuljanak hozzá perspektívájukhoz.
Az UDMR szóvivője, Botond Csoma gyorsan elutasította Magyar vádjait, sürgette őt, hogy „hagyjon ki minket az ostoba játékából”, és a nyilatkozatokat alaptalannak ítélte. „A kérdéses ember egy kisgyermek volt, amikor UDMR csatlakozott a politikai párt családjához, amely később az Európai Néppárt lett” – jegyezte meg, és felhívta a Magyarot, hogy hagyja abba az ostobaságot, hagyja abba a tiszteletlenséget, és tegye egy kis erőfeszítést a Transylvania magyarjainak megismerésére. „
„Magyar azzal vádolta az UDMR -t, hogy a magyar kormány proxyjaként cselekedett”
További kritikát egy másik magyar kisebbségi szervezet, a The Magyar Polgári Erők (MPE) származott, amely nyilatkozatot adott ki, amely a március egyik Magyar Gaffe -jére utal. Egy beszédében Oradeát „román földnek” írta le – ezt a kifejezést sok erdei magyar sértőnek tekintik, tekintettel a régió Romániába való beépülésének történelmi kontextusára, a Trianon 1920 -as szerződése után.
Miközben az MPE üdvözölte a valódi érdeklődést kifejező kezdeményezéseket a magyar közösség iránt, kijelentette, hogy Magyar szavai és cselekedetei elmaradtak a szabványtól. „Bárki, aki erre a városra„ román földnek ”nevezi, inkább a világképéről szól, mint amennyit szándékozik. Időnként a nyelv csúszása ezer szót ér ” – jegyezte meg a párt.
„Javasoljuk: Amikor megérkezik, ne beszélj, de hallgassa meg először. Hallgassa meg azokat a magyarokat, akik erdélyi magyarul álmodoznak, akik a baj idején egyesülnek, és akik nem egy poszterből, hanem otthonból származnak értékeket. Ha figyelmesen hallgat, akkor megértheti: Erdély nem kampányhely – a Transylvania küldetés. A család szent; A szülőföld nem eladó.
Téves kiszámított megjegyzések
A romániai magyar közösség egyre inkább kiemelkedő szerepet vállalt a magyar belpolitikában a 2026 -os parlamenti választások előtt. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az Orbán 9. májusi megjegyzései miatt a Nicușor Dan és George Simion közötti elnöki vitára válaszul az előző este. A vita során Simion kijelentette, hogy eljött az idő a nemzetek és a keresztény Európa Európájának, kijelentve, hogy a polgárok harcolni fognak az igazi európaiakhoz való jogukért. Orbán azt válaszolta, hogy „teljes mértékben egyetértett” ezzel a nézettel.
„Egy történelmi sors közösséget osztunk meg a román népekkel. Nem zavarjuk a folyamatban lévő elnöki versenyt, de innen, a Kárpát -medence szimbolikus szívét, azt szeretnénk továbbítani ezt az üzenetet Románia népének és annak jövőbeli elnökének: az egység és az együttműködés alapjain állunk, ezért nem támogatjuk az elszigeteltség vagy a megtorlás egyik formáját Románia vagy annak vezetése ellen. A szuverenitásért folytatott küzdelemben képesnek kell lennünk arra, hogy számítsunk egymásra. – mondta Orbán.
Sok – különösen a romániai magyar kisebbségben – sokan értelmezték ezeket a megjegyzéseket Simion hallgatólagos jóváhagyásaként, amelynek konfrontációs nyilvántartása a 2019 -es összecsapás során a Valea Uzului (Úzvölgye) a 2019. évi összecsapás során az etnikai hungárok és a román ultranacionalisták között.
Orbán később tisztázta pozícióját az UDMR Hunor elnökével, Hunor Kelmen elnökével, kijelentve, hogy az UDMR szerepe „kulcsfontosságú jelentőséggel bír a magyar kormány számára. Az UDMR jóváhagyta Nicușor Dan -t, és figyelmeztette, hogy a Simion elnökség közvetlen fenyegetést jelent a romániai magyar kisebbség számára. Orbán megismételte, hogy „a nemzeti politika kérdéseiben az erdélyi magyar közösség érdekei az alapelvek”, hozzátéve, hogy Magyarországnak nem volt szándéka befolyásolni a román elnökválasztást. „Románia jelenlegi és jövőbeli vezetőivel együtt azon dolgozunk, hogy előmozdítsuk a magyar közösség megélhetését és megőrzését Erdélyben” – hangsúlyozta.
Orbán kétértelmű nyilatkozata végül a Simion számára visszatért, az ebből eredő magyarok körében az ebből eredő visszaesés rendkívüli részvételt mozgósít. Dan nagy haszonkulcsokkal nyert minden magyar többség megyében: 84,42 % Covasnában (Kovásna), 90,78 % Harghitában (Hargita) és 67,02 % Mureș-ban (Maros). Harghita lett az egész országban a leginkább a DAN-támogató régió, annak ellenére, hogy Dan az első fordulóban csak a szavazatok körülbelül 8 % -át biztosította.
Az Oradea-i záró gyűlésen, amelyen a szurkolók, az ellenvevők és a nézők vettek részt, Péter Magyar Viktor Orbánot vádolta a romániai magyarok elárulása miatt, és partnerséget nyújtott a „román nemzetnek”, amelyben humánus és békés magyarországot épít fel. Azt állította továbbá, hogy az ellenvározókat Magyarországon egy olyan társaság kötötte be, amely a magyar kormányhoz kapcsolt oligarchhoz kapcsolódik, és megígérte, hogy nyilvánosságra hozza a társaság nevét, miután a végleges bizonyítékokat biztosították.
A régóta fennálló status quo megtörése
A romániai magyar kisebbség történelmileg döntő szerepet játszott a magyar belpolitikában. Az elmúlt 15 évben az uralkodó hit az volt, hogy a Fidesz és annak koalíciós partnere, a Keresztény Demokratikus Néppárt (KDNP) voltak az egyetlen olyan politikai erő, amely valóban érdeklődését képviseli. Ezt a narratívát olyan események alakították ki, mint például a 2004. évi népszavazás az egyszerűsített honosítás megadásáról az etnikai magyarok számára, a magyar határain túl. Azután Viktor Orbán-vezető vezetője támogatta a javaslatot, míg az uralkodó szocialista párt félelem-vezérelt kampányt vezetett, azzal érvelve, hogy a magyar adófizetők viselik a kettős állampolgárság költségeit. Noha a népszavazás az alacsony részvételi arány miatt kudarcot vallott, tartós hegt hagyott a magyar bal és a határokon átnyúló közösségek közötti kapcsolatokra.
Az Orbán kormányának 2010 -ben az egyik első cselekedete az egyszerűsített honosítás végrehajtása volt, ez a lépés, amely megerősítette támogatását az etnikai magyar kisebbségek körében. Erdély azóta az Orbán Nemzet-egység narratívájának központi szerepe lett, amikor a miniszterelnök nagy politikai beszédeket tartott az éves Bálvámos Nyári Free Egyetemen és a hallgatói táborban (Tusvámos) Bmer Tușnadban.
Ezzel szemben a magyar ellenzék már régóta küzdött a külföldi magyar közösségekkel való kapcsolattartás érdekében. Egyes frakciók még a magyar választásokon történő korlátozását is támogatták, tovább elidegenítve ezeket a szavazókat.
Úgy tűnik, hogy Orbán észlelt Simion jóváhagyása megszakította ezt a régóta fennálló dinamikát. A magyar szavazók egyre inkább nyitottak a Fidz-en kívüli politikai szereplők számára, és az UDMR most újraértékelheti szövetségét a kormányzó kormánygal. Noha ez a változás nem visszafordíthatatlan, potenciálisan jelentős változást jelez. Ha a FIDSZ újra megerősítheti rekordját – hangsúlyozva az etnikai magyarok számára az elmúlt 15 évben, a jövőbeli egyértelmű tervek mellett -, továbbra is képes biztosítani azt a mandátumot, amely óriási jelentőséggel bírhat a 2026 -os választásokon.
A Poster Magyar „Oadea március” című posta a magyar kisebbségi pártokkal való feszült konfrontációval ér véget, először a magyar konzervatívon jelentek meg.