Az iráni – Izrael háború, amely 2025. június 13 -án kezdődött, a két állam közötti konfliktusra váltott, amelyek potenciálisan megfertőzhetik Európát, és így jelentősen megfertőzhetik Magyarországot. A háború az Európába irányuló migrációs új hullám fenyegetését jelent, és ezzel fennmarad a terrorista támadások növekedésének kockázatát.
Míg a tűzszüneti megállapodás hivatalosan hatályba lépett a két fél között, a Közel-Keleten lévő ilyen megállapodások gyakran rövid életűek, általában csak addig tartanak, amíg az egyik fél meg nem sérti a feltételeket.
Nemzetközi félelem
A másik menekültválság félelmét nemcsak Viktor Orbán miniszterelnök, hanem az ENSZ Filippo Grandi menekültek főbiztosa hangsúlyozza, kijelentve: „Ez a régió már több, mint a háború, veszteség és elmozdulás részesedése – nem engedhetjük meg, hogy egy másik menekültügyi válság gyökereződjön.” Grandi sürgette a nemzetközi közösséget, hogy a lehető leghamarabb csökkentse a konfliktust, és hozzátette: „Amint az emberek kénytelenek menekülni, nincs gyors út-és túl gyakran a következmények nemzedékek óta tartanak fenn.”
Orbán Viktor, aki híres az illegális migráció elleni küzdelemről Európában, szintén figyelmeztette, hogy az iráni – izraeli háború tiltakozásokkal és fokozott terrorista fenyegetésekkel érinti Európát. Hangsúlyozta, hogy Magyarország erős helyzetben van, mert soha nem engedte meg a tömeges migrációt. Biztosította, hogy a kormány minden szükséges lépést megtesz az ország békéjének és biztonságának biztosítása érdekében.
„Miután az embereket kénytelenek elmenekülni, nincs gyors visszaút”
Szijjár Péter, a magyar külügyminiszter és a kereskedelem miniszterje már megvitatta a régió biztonsági helyzetét és az illegális vándorlás veszélyeit társaival, Amir Ohana -val Jeruzsálemben, az Irán és Izrael közötti háború kitörése előtt. Abban az időben Szijjár Péter hangsúlyozta, hogy Izraelhez hasonlóan Magyarország is helyesen cselekszik azáltal, hogy szigorúan ellenőrzi a határokat, és nem engedi meg az illegális belépőket. Azt mondta: „Ez biztonságunk egyik legfontosabb alapja.”
Belső elmozdulás
A vegyes migrációs központ elemzése szerint Izrael és Irán közötti közelmúltbeli eszkaláció jelentős belső elmozdulást váltott ki az Iszlám Köztársaságban, és több ezer civil lakosság elmenekült a fő városi centrek – többnyire Teherán – intenzív légi bombázásokkal és egyre növekvő félelemtől a további esz -fokozódástól. A konfliktus korai napjaiból származó jelentések széles körben elterjedt pánikot mutattak, mivel a lakosok az izraeli légitámadások által megcélzott városok evakuálására csapódtak. A helyzetet tovább súlyosbította mind az izraeli, mind az Egyesült Államok vezetõi által kiadott hivatalos figyelmeztetések, amelyek azt javasolták az iráni civileknek, hogy hagyják el a valószínű céloknak tekintett területeket.
Noha a tűzszüneti megállapodás azóta hatályba lépett a két fél között, a Közel-Kelet történelmi precedense azt sugallja, hogy az ilyen trükk gyakran törékenyek és rövid élettartamúak. Sokak számára, akik elmenekültek otthonukból, a tűzszünet csak óvatos megkönnyebbülést kínál. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült családok most nehéz várakozási idővel szembesülnek, felmérve, hogy valóban biztonságos-e a visszatérés, vagy ha a megújult ellenségeskedés küszöbön áll-e.
„Sokak számára, akik elmenekültek otthonukból, a tűzszünet csak a megkönnyebbülés óvatos érzetét kínálja”
A határokon átnyúló elmozdulás lehetősége
Noha eddig nem történt nagyszabású menekültmozgalom Irán határain, a határokon átnyúló elmozdulás lehetősége továbbra is magas. Szerényen növekszik a szomszédos országokba belépő irániak száma, például Türkiye, Örményország és Irak. Ezek a számadatok azonban gyorsan emelkedhetnek, ha a biztonsági helyzet tovább romlik, különösen a rendszer összeomlása, a belső konfliktus eszkalációja vagy a polgári rend lebontása esetén. Az instabilitás hosszan tartó időszaka olyan feltételekhez vezethet, amelyekben százezrek, ha nem több, arra kényszerülnének, hogy Irán határain túl biztonságot keressen.
Irán társadalmi-gazdasági profilja azt sugallja, hogy ha elmenekülnek, sok állampolgárának viszonylag jobb helyzetben lehet, mint a korábbi regionális válságok menekülteinek. Az ország népessége erősen urbanizált és általában jobban képzett, és az egy főre jutó GDP továbbra is magasabb, mint Szíria, a polgárháború kezdetén. Ezenkívül Iránnak jelentős és jól megalapozott diaszpórája van, amelynek becslése szerint 4 és 8 millió között van, Európában, Észak-Amerikában és a Közel-Keleten elterjedt, ami kritikus támogatási hálózatokat nyújthat a távozó személyek számára. Ezek a tényezők együttesen azt sugallják, hogy egy nagyon mobil menekültpopuláció képes gyorsan és potenciálisan jelentős távolságon áthelyezni.
Iránban lakó menekültek
Ezenkívül az Iránban már lakó becslések szerint 4,5 millió afgán menekültet és bevándorlót egyre inkább veszélyes és bizonytalan helyzetben fogják el. Legtöbbjüknek nincs formális jogi státusza, és a társadalom haszonkulcsaira korlátozódnak, gyakran informális vagy kizsákmányoló munkaerőre támaszkodnak a túlélés érdekében.
Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésük súlyosan korlátozott, és az olyan alapvető költségek, mint az élelmiszerek, a lakhatás és a szállítás, felfújt költségeknek vannak kitéve. Az elmúlt hónapokban ez a már kiszolgáltatott népesség egyre növekvő nyomás alá került a tömeges deportálások hulláma és az állami ellenség fokozódó hulláma közepette. Egyedül 2024 -ben az iráni hatóságok becslések szerint 750 000 afgánot deportáltak, és a terveket bejelentették, hogy 2025 márciusáig 2 millió -ig kiürítik.
A hivatalos utak bezárásával és a határok lezártakkal, különösen Türkiye és Afganisztán felé, sok afgán jogi és pénzügyi korlátok miatt nem képes Iránon belül mozogni, és nem képes elhagyni az országot.
Az idegengyűlölet egyre növekvő éghajlata növeli a sebezhetőségüket. Az elmúlt hetekben az iráni állami média és a helyi online platformok állításokat terjesztettek, miszerint egyes afgán állampolgárok együttműködtek Izraelrel vagy kémkedésben részt vettek, további nyilvános neheztelést táplálkoztak, és megerősítik a gyanú és az ellenségeskedés narratíváját.
A Post Viktor Orbán: „A terrorista fenyegetés növekszik; A rendkívüli biztonsági intézkedések hatályba léptek ”először a magyar konzervatívon jelentek meg.
