Orbán felkészültségre szólít fel, amikor az USA iráni nukleáris létesítményeket sztrájkol

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap megígérte, hogy megteszi a szükséges lépéseket Magyarország békéjének és biztonságának garantálására, válaszul Donald Trump amerikai elnök szombaton tett bejelentésére, miszerint az Egyesült Államok csatlakozott Izraelhez az iráni nukleáris létesítmények légitámadásában.

„Magyarországnak a Közel -Kelet konfliktusának eredményeként három fő kihívással kell szembenéznie: egyre növekvő terrorista fenyegetés, növekvő energiaárak és Európára gyakorolt ​​migrációs nyomás növelése.” E kihívások kezelése érdekében Orbán vasárnap összehívta a Védelmi Tanácsot, míg a Magyar külügyminiszter és a kereskedelem, Szijjtár Pészer és Kereskedelmi Miniszter konzultációkat folytatott az érintett országok számos külügyminiszterével, köztük orosz társaival, Szergej Lavrov -nal és az izraeli külügyminiszterrel. Szijjártó telefonon is beszélt Rafael Mariano Grossi -val, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójával, akinek megerősítette, hogy Magyarország támogatja a globális nukleáris biztonságot, és hogy Magyarország érdeke, hogy megakadályozza az új nukleáris arzenálok megjelenését.

Június 21 -én Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok három kulcsfontosságú iráni nukleáris helyszínen légitámadásokat folytatott – Fordow, Natanz és Isfahan. A Midnight Hammer Operation néven elnevezett művelet 125 repülőgépet, köztük a B-2 bombázókat, valamint a tengeralattjáró-elindított Tomahawk rakétákat és a 30 000 fontos bunker-zárt bombákat vett részt. Trump a missziót „látványos katonai sikerként” írta le, hangsúlyozva, hogy az összes amerikai repülőgép biztonságosan kilépett az iráni légtérből.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy a sztrájk sikeresen megfosztotta Iránt a nukleáris fegyverek fejlesztésének képességétől. Hozzátette, hogy a művelet nem az Iránban a rendszerváltozás megteremtésére irányult, hanem az Irán nukleáris programja által okozott amerikai nemzetbiztonság fenyegetéseinek „semlegesítése”. Trump előzetes kongresszusi jóváhagyás nélkül elrendelte a sztrájkokat.

Irán válaszolt az Egyesült Államok sztrájkjaira azzal, hogy kijelentette, hogy az amerikai erők által a régióban használt amerikai bázis megtorlással megcélozható. „Amerika megtámadta az iszlám világ szívét, és helyrehozhatatlan következményekre kell várnia” – mondta Ali Akbar Velayati, az iráni Irna állambeli hírügynökség, az iráni legfelsõbb vezető, Ayatollah Ali Khamenei tanácsadója. Masoud Pezeshkian elnök azt is megígérte, hogy az Egyesült Államok „választ kap” a támadásokra.

Az iráni nukleáris létesítmények bombázására vonatkozó amerikai döntés Izrael június 13-án követte Izrael nagyszabású katonai műveletét, amelyben öt hullámhullámot indított több mint 200 repülőgép segítségével, több mint 330 lőszert dobva körülbelül 100 iráni célpontra. A Mossad szabotázs műveleteket végzett az iráni légi védekezés és a rakétainfrastruktúra ellen is. Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanyahu dicsérte Trump döntését, kijelentve, hogy az Egyesült Államok „sok erővel cselekedett”.

A fejleményekről szóló beszámolás során az amerikai mainstream média a sztrájkokat Irán elleni háborúnyilatkozatként fogalmazta meg. Marco Rubio államtitkár vasárnap tisztázta, hogy Washington nem háborúban van Teheránnal, hangsúlyozva a Fox News interjújában, hogy az adminisztráció továbbra is nyitva áll a békés tárgyalásokra. Hozzátette, hogy az Egyesült Államokat nem érdekli az iráni rendszerváltás, és hogy nincsenek „tervezett katonai műveletek” Irán ellen, mindaddig, amíg a perzsa állam nem támadja meg az amerikaiakat. Trump azonban észrevételeket tett Rubio álláspontjának ellentmondásával, és az igazság társadalmi közzétételével: „Nem politikai szempontból helyes a„ rendszerváltozás ”kifejezést használni, de ha a jelenlegi iráni rezsim nem képes újra nagyszerűvé tenni Iránt, miért nem lenne a rendszerváltás ???

Az olajárak már növekedtek a június 13 -i kezdeti izraeli sztrájkok után, és a szombati amerikai támadás után az iráni parlament jóváhagyta az intézkedést, amely támogatja a Hormuz -szoros bezárását, az olajszállítás egyik fő útvonalát. A világ olaj- és gázának kb. 20 % -a áthalad a keskeny csatornán, amely a Perzsa -öböl és az Ománi -öbölhez kapcsolódik. A mozgás, amely naponta 1 milliárd dolláros olajszállításokat blokkolhat, valószínűleg az olajárakat szárnyalja.

Az Orbán posta felkészültségre szólít fel, amikor az amerikai sztrájkok az iráni nukleáris létesítmények először jelentek meg a magyar konzervatívnál.