Németország egyre gyorsabban közeledik „20–30 pillanatához”, az INSA legfrissebb heti közvélemény-kutatása szerint a jobboldali bevándorlásellenes Alternative für Deutschland (AfD) országos szinten 29 százalékos, és 7 ponttal vezet a Kereszténydemokrata Unió (CDU) előtt.
A német közvélemény-kutatási összesített X fiók által megosztott közvélemény-kutatási adatok szerint Deutschland WähltA május 16-án végzett felmérés szerint a Die Grüne (Zöldek) a harmadik helyen áll 14 százalékkal, míg az ifjabb kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) 12 százalékkal esik ki az első háromból.
BUNDESTAGESWAHL | Sonntagsfrage INSA/BILD am Sonntag
AfD: 29% (+1)
Unió: 22% (-1)
GRÜNE: 14% (+1)
SPD: 12% (-1)
LINKE: 10% (-1)
BSW: 3%
FDP: 3%
Sonstige: 7% (+1)Änderungen zur letzten Umfrage vom 2026. május 09
Verlauf: https://t.co/f9MV7iZ8iJ#btw29 pic.twitter.com/IJPNBDOTOt
– Deutschland Wählt (@Wahlen_DE) 2026. május 16
A 29 százalékos támogatottság rekordmagasságot jelent az AfD számára az eddigi összes országos közvélemény-kutatásban, és mindössze egy ponttal a lélektanilag fontos 30 százalékos küszöb alá helyezi a pártot. Mivel a CDU az alacsony 20-as évekbe, az SPD pedig az alacsony tinédzserek közé omlik, a számok többet jeleznek, mint a kormánnyal kapcsolatos átmeneti elégedetlenséget; rámutatnak a választói megítélésben és a közhangulatban a németek körében tapasztalható szélesebb pszichológiai és strukturális eltolódásra.
Ebben az értelemben a „20–30 pillanat” azt a pontot írja le, amikor egy felkelő, rendszerellenes ellenzéki párt – annak ellenére, hogy szélsőséges szervezetnek minősítették és állami felügyelet alá helyezték – inkább elfogadható kormányzó erőként kezd megjelenni, nem pedig pusztán szélső tiltakozó mozgalomként.
Míg a következő parlamenti választás még viszonylag távoli, jelenleg 2029-re van kitűzve, az AfD folyamatos emelkedése a közvélemény-kutatásokban, valamint a közelmúltban mind a kelet-, mind a nyugat-németországi választási sikerei mind állami, mind helyi szinten rámutatnak arra, hogy országosan egyre inkább eltávolodnak az olyan berendezkedésű pártoktól, mint a CDU és az SPD. Úgy tűnik, hogy ennek nagy része ahhoz a felfogáshoz kötődik, hogy Friedrich Merz kancellár kulcsfontosságú választási ígéretei közül sok nem vált be egy évnyi hatalommal töltött idő után.
A Forsa Institute által végzett közelmúltbeli felmérés szerint nincs olyan jelentős politikai terület, amelyen a németek többsége úgy gondolná, hogy a CDU–SPD kormányzat pozitívan teljesített. A migrációról – a Merz-kormányzat egyik legjobban értékelt szakpolitikai területéről – 60 százalék mondta azt, hogy a kormány megbukott. Az infrastruktúra esetében ez az arány 83 százalékra emelkedett, míg a gazdaság, az árak és a szociális rendszer esetében 89 százalék rosszallotta a kormány teljesítményét.
A CDU szavazóinak többsége – 56 százaléka – szintén elégedetlen a kormány teljesítményével, ez az arány meghaladja a 80 százalékot az SPD szavazók körében. Az ellenzéki szavazók körében a Merz-kabinet rosszallása eléri a 99 százalékot. A Merz személyes tetszésének besorolása időközben történelmi mélypontra, 15 százalék körülire esett.
Egy másik, korábban közzétett INSA közvélemény-kutatás szerint a választók körében a legkedveltebb koalíció a CDU–AfD szövetség lenne.
Nem szabad alábecsülni a „20–30 pillanat” jelentőségét. Számos kortárs példa van arra, hogy egy ilyen támogatottsági küszöb elérése olyan politikai lendületet generálhat, amely kézzelfogható választási áttörést hozhat. Franciaország átélt egy ilyen pillanatot, amikor a Nemzeti Tömörülés elhomályosította a hagyományos jobbközép és balközép pártokat. Jordan Bardella ma a jövő évi elnökválasztás egyértelmű éllovasa.
Olaszország hasonló átalakuláson ment keresztül, amikor a Fratelli d’Italia a politikai peremről közel 30 százalékra emelkedett nemzeti szinten, mielőtt kormányra került Giorgia Meloni vezetésével.
Magyarország a 2024-es európai parlamenti választások során vitathatatlanul megélte a maga „20–30 pillanatát”, amikor Magyar Péter újonnan alakult Tisza Pártja gyakorlatilag a semmiből 30 százalék fölé emelkedett országosan, és végül a szavazatok 39 százalékát szerezte meg.
„Ez a dinamika már látható az AfD körüli politikai tűzfal fenntartására irányuló erőfeszítések fokozódásában”
Sok elemző úgy jellemezte az eredményt, mint az a lélektani fordulópont, amelynél a korábban kiábrándult Orbán-ellenes szavazók nagy része elkezdte azt hinni, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt és a Fidesz–KDNP-t több mint egy évtizedes hatalmon tartás után reálisan le lehet győzni. Az áttörés Magyarország hagyományos ellenzéki pártjait is megsemmisítette, amelyek közül sok gyakorlatilag a választások során megsemmisült, mivel a választók gyorsan tömörültek egyetlen kihívó köré, akiről úgy gondolták, hogy képes elmozdítani a kormányt a hatalomból.
Egy ilyen szimbolikus küszöb elérése a jelek szerint az intézménypártokat is hasonló módon érinti, egyre inkább védekezésre kényszerítve őket a közvélemény elégedetlenségének számszerű súlya alatt, miközben gyengíti a korábban az intézményellenes hangulat visszaszorítására vagy átirányítására használt eszközöket.
Ez a dinamika már látható az AfD körüli politikai tűzfal fenntartására irányuló erőfeszítések fokozódásában, főként azért, mert ez a stratégia egyre inkább ütközik a választási valósággal. Az AfD kizárása az államok kormányaiból vagy a törvényhozói befolyásból fokozatosan nehezebbé válik, ha a párt tovább bővíti parlamenti képviseletét, miközben a közbeszéd nagy részét uralja.
The post Németország teljes gőzzel halad a ’20–30′ pillanata felé appeared first on Magyar Konzervatív.
