Globális járványok, drákói bezárások, háborúk, elnökgyilkossági kísérletek, cenzúrák, mély társadalmi polarizáció, kultúrháborúk, rejtélyes drónok felbukkanása az égen – úgy tűnik, az emberiség évszázados eseményeket látott csupán néhány év alatt.
Ahogy 2025-be lépünk, a világ válaszút előtt áll, és számos szempontból a jelentős áttörések szélén áll. A világrend átalakulóban van. A mesterséges intelligencia olyan új mérföldkövek elérésére készül, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak. Számos természeti vagy mesterséges válság átformálta a geopolitikai tájat, és próbára tette társadalmaink ellenálló képességét. Az új év azonban megvan a lehetőség arra, hogy ezeket a kihívásokat a megújulás, a növekedés lehetőségévé alakítsa, és megerősítse azokat az értékeket, amelyek emberként összekötnek bennünket, és évszázadok óta meghatározzák nyugati civilizációnkat. Szerintem mit várhatunk az új évtől.
Az ukrajnai háború az év végén véget ér. Európa-szerte és az amerikai adófizetők körében egyre nagyobb a fáradtság a háború miatt. Orbán Viktor miniszterelnök, majd egyre több európai államférfi (beleértve Volodimir Zelenszkijt is) kiált – magán- vagy nyilvánosan – vagy egy útitervet a békéhez. Donald Trump amerikai elnök hangsúlyozta eltökéltségét egy igazságos béke megkötésére, amely mind Oroszországnak, mind Ukrajnának megfelelő biztosítékot ad. Az amerikai eltökéltség ebben a kérdésben meghatározó lesz az orosz ambíciók szempontjából más európai területeken, valamint a kínai célkitűzések szempontjából a Dél-kínai-tengeren és Tajvanon.
Továbbá ugyanilyen valószínű, hogy a közel-keleti konfliktus elcsitul. A Hezbollah, a Hamász és Irán a konfliktus vesztes oldalán áll majd. Mindhárman erősen legyengültek, amint azt a néhány héttel ezelőtti Szíriában történtek is mutatják. Várható, hogy az új Trump-adminisztráció visszatér az Iránra nehezedő maximális nyomásstratégiához, ami tovább gyengíti a közel-keleti országot, és ezzel együtt annak megbízottjait is.
Az Abraham-megállapodások, amelyeket Trump elnök az első mandátuma idején támogattak, megváltoztatónak bizonyultak a közel-keleti konfliktusok hosszú távú békés megoldásának keresésében, amit az elmúlt két évben számos arab ország reakciója is mutat. az Izrael elleni támadás. Úgy gondolom, hogy az amerikai elnök közvetítésével Szaúd-Arábia lesz a legutóbbi ország, amely csatlakozik az egyezményekhez.
Az Egyesült Államokban a bevándorlás és az adócsökkentés lesz az első napirendi pont a 47. elnök belföldi napirendjén. A fiskális terhek csökkentésére és a deregulációra irányuló gazdaságpolitikája a GDP növekedését felfelé fogja tolni, jobban, mint Biden elnökségének utolsó évében. Trump sikeresen alkalmazza a vámokat tárgyalási taktikaként Mexikóval és Kanadával a szigorúbb bevándorlási intézkedésekért cserébe. A kínai importot az általa fenyegetett vámokkal sújtja, Európa pedig az orosz helyett az amerikai gáz megszerzésének (kényszer)tárgyalásával és a tisztességesebb kereskedelmi megállapodások megkísérlésével válaszol.
Ami az illegális bevándorlást illeti, úgy gondolom, hogy visszatér a Mexikóba való visszatérés politikája, amely sikeresnek bizonyult a déli határátkelők számának csökkentésében. Az új Trump-adminisztráció folytatja a bűncselekményeket elkövető és az Egyesült Államok biztonságát veszélyeztető illegálisok kitoloncolását. Nem látom azonban előre az illegálisok kitoloncolását, akik alkalmazkodtak az ország életéhez, és nem jelentenek veszélyt. A következő elnök azonban nem vásárolja meg Grönlandot, és nem teszi lehetővé a Panama-csatorna irányításának áthelyezését ebben az évben. Eközben Kanada a konzervatívok eddigi legnagyobb győzelmét adja, Pierre Poilievre-nek adva a miniszterelnöki hivatalt.
Európa folytatja jobbra tolódását, mivel az elit továbbra is a nem reprezentatív döntéshozatal útján halad. Az európai konzervatívok és számos jobbközép párt, amerikai társaik ösztönzésére, elmélyítik együttműködésüket. Javier Milei reformjainak sikere nyomán az Egyesült Államokban – különösen a kormányhatékonysági minisztérium várható eredményei mellett – biztos a kínálati oldali reformok ösztönzése, valamint Európában, ahol Orbán miniszterelnök a dereguláció, az adócsökkentés fő szószólója. hatékony kormányzati kiadások és magasabb termelékenység.
„Európa folytatja jobbra tolódását, mivel az elitek továbbra is a nem reprezentatív döntéshozatal útján haladnak”
Németországban valószínűleg Friedrich Merz lesz az új kancellár, a Zöldek vagy az SPD pedig junior partner. Ez egy olyan koalíció lesz, amelyet nem köt semmilyen közös nézet vagy közös projekt. Ez szerintem tovább fogja lendíteni az AfD-t, amelyet továbbra is Elon Musk támogat majd. Musk továbbra is támogatja a Reformpártot az Egyesült Királyságban. Utóbbiak várhatóan választások előtt állnak, amelyek egy függő parlamentet eredményeznek, a konzervatívok és a reformok relatív többségével.
A NATO-tagok növelni fogják védelmi kiadásaikat, az amerikaiak nyomása pedig nő, hogy ez az arány elérje a GDP 3 százalékát. A BRICS-országok nem fognak jelentős áttörést elérni; és a NATO-val vagy a G7-ekkel való sikeres, tartós versenyre tett erőfeszítéseikben sem fognak jelentős mérföldkövet elérni. Oroszország, Észak-Korea, Kína és Irán ennek ellenére fokozni fogja együttműködését. A további nyugati szétválás Kínával és a kritikus iparágak ellátási láncainak eltolódása, ideértve a technológiát, a gyógyszereket és a ritkaföldfémeket, stratégiai sürgősségnek tekintendő, és támogatást fog nyerni, ahogy a világrend egyre többpólusú lesz.
A wokeizmussal és más kulturális változásokkal szembeni ellenállás továbbra is fennmarad, és az Atlanti-óceán mindkét partján alakítani fogja a közbeszédet. A DEI kezdeményezéseinek befolyása rohamosan csökken, és túlkapásaik segítették Donald Trump újraválasztását. A hagyományokat, a nemzeti szuverenitást és a családi értékeket hirdető mozgalmak és pártok lendületet kapnak, különösen a demográfiai hanyatlás és a társadalmi széttagoltság által sújtott régiókban.
A kibertámadások, a nem szokványos hadviselés és a szélhámos államok vagy nem állami szereplők fenyegetései arra kényszerítik a nemzeteket, hogy újítsák meg védelmi képességeiket. A mesterséges intelligencia, a kvantumszámítástechnika és a biotechnológia előrelépést jelent, és lehetőségeket és kihívásokat is hoz. Új verseny lesz az űruralomról, a főbb áttörések a SpaceX-től származnak.
Az energiaszektor 2025-ben is fókuszpont marad, mivel a nemzetek függetlenségre és fenntarthatóságra törekszenek. Európa különösen arra törekszik majd, hogy egyensúlyt teremtsen a megújuló energiára való átállással kapcsolatos céljai és az energiabiztonság iránti igény között. Ez valószínűleg lassítani fogja az Európai Bizottság által kitűzött klímacélok elérését.
Az afrikai erőforrásokért folytatott geopolitikai verseny erősödni fog, Kína, az Egyesült Államok és Európa befektetések és partnerségek révén verseng a befolyásért. Az olyan országok, mint Nigéria, Kenya és Etiópia, az innováció és a gazdasági növekedés központjaivá válnak, vonzzák a külföldi befektetéseket és elősegítik a regionális együttműködést. A politikai nyugat és a kelet egyaránt versenyezni fog az afrikai kontinens befolyásáért, ami alakítja annak politikai és gazdasági pályáját.
Ezek pusztán mától ismert tényezőkön alapuló várakozások, amelyek év végére teljesen megváltozhatnak. Az olvasók nem értenek egyet; saját elvárásaik lehetnek. Mégis, ezek a forgatókönyvek hihetőek legyenek, és 2025 végén újra meg fogom vizsgálni őket. Mindazonáltal az új év felé haladva a döntéseink, amelyeket nemzetekként és egyénekként meghozunk, az elkövetkező generációk számára alakítják a világot.
The post Megújulás, ellenálló képesség és újradefiniálás — Elvárások 2025-ről appeared first on Magyar Konzervatív.
