Április 17-én, pénteken megkezdődött az új Országgyűlés alakuló ülésének formális előkészületei a három parlamenti párt – a Tisza-parti, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk (Mi Hazánk) – delegációival a parlamentben, ahol mindkét fél „konstruktív és pragmatikus” megbeszéléseket folytat.
A Tisza-küldöttséget vezető Magyar Péter megválasztott miniszterelnök az elmúlt évtized politikai gyakorlatától való eltérésként fogalmazta meg a találkozót. „Azért jöttünk ide, hogy megvitassuk a bizottsági pozíciókat, a parlamenti vezetői szerepeket, a parlament működését és az alakuló ülés megszervezését” – mondta. Magyar hangsúlyozta, hogy a Tisza-pártiak kompromisszumos kormányra készülnek, és a parlamenti szupertöbbség ellenére is szeretnének meghallgatni más pártok képviselőit is.
Tisza fölényesen győzött az április 12-i választáson, ezzel véget ért Orbán Viktor Fidesz–KDNP 16 éves kormányzása. A Magyar Péter vezette párt 137 mandátumot szerzett a 199 fős parlamentben – ez a szám a levélszavazatok feldolgozása miatt még növekedhet –, így kényelmes alkotmányos többséget kapott. „Ez egy óriási, példátlan mandátum, amely óriási felelősséggel jár” – mondta Magyar, és vállalta, hogy „minden magyart képviselni fog, beleértve azokat is, akik nem ránk szavaztak”.
„Nem akarunk olyan interregnumot, ahol az Orbán-kormány marad, de a miniszterelnököt Magyar Péternek hívják”
A pénteki tárgyalásokon megvitatott konkrét javaslatok között szerepelt a parlament alakuló ülésének időpontja és szerkezete is. Magyar megerősítette, hogy Tisza azt javasolta, hogy az ülést egy május eleji hétvégén – esetleg május 9-én vagy 10-én – tartsák meg, hogy lehetővé tegyék egy nagyszabású tömeggyűlés megrendezését a Kossuth téren. „Az alakuló ülés és a miniszterelnök-választás napjára szeretnénk meghirdetni egy nagy országos nyilvános rendezvényt” – mondta. Azt is javasolta, hogy a miniszterelnököt ugyanazon a napon válasszák meg és esküdjenek le – erre 1990 óta nem volt példa –, amit – jegyezte meg – a résztvevő frakciók elfogadtak.
A leköszönő kormánypártok – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter képviseletében – jelezték, hogy készek az átmenet folyamatosságának biztosítására. Kérte, hogy a parlamenti bizottságok közvetlenül a miniszterelnök-választás után kezdjék meg a miniszterjelöltek meghallgatását. „Nem akarunk olyan interregnumot, ahol az Orbán-kormány marad, de a miniszterelnököt Magyar Péternek hívják” – mondta Magyar, hozzátéve, hogy egyetért a javaslattal.
A megbeszélések központi részét képezték az intézményi megállapodások is. Tisza a parlamenti bizottságok számának 20-ra való bővítését javasolta, és hajlandóságot mutatott a kompromisszumra összetételük tekintetében. Magyar kifejtette azt is, hogy Tisza azt javasolta, hogy az ellenzéki pártoknak három alelnöke legyen, egy-egy pártnak – a Fidesznek, a KDNP-nek és a Szülőföldünknek –, ami elmozdulást jelent az előző ciklushoz képest, amikor a hat alelnöki posztból négyet a Fidesz–KDNP töltött be.
„Gulyás elismerte a veszteség váratlan mértékét és a megújulás szükségességét”
Toroczkai László szülőföldi vezető üdvözölte a megbeszélések hangnemét, kijelentve, hogy „kifejezetten konstruktív légkörben zajlottak a tárgyalások”. Hozzátette: 2022-től eltérően, amikor a tárgyalások megszakadtak, és a felszólaló egyoldalúan meghatározta az álláspontokat, „most úgy tűnik, hogy a három fél meg tud állapodni”. Toroczkai azt is megjegyezte, hogy pártja vizsgálóbizottságok létrehozását javasolta, és támogatta a szimbolikus elemeket, mint például a Szent Korona előtti eskütételt – azokat az elképzeléseket, amelyekre Tisza nyitottságot jelez.
A Fidesz számára a találkozó a 16 évnyi kormányzás után elszenvedett választási vereséget követő belső átértékelési időszak kezdetét jelentette. Gulyás elismerte a veszteség váratlan mértékét és a megújulás szükségességét egyaránt. „Egyértelmű, hogy szükség van egy olyan képviselőcsoportra, amely a Fidesz megújulását jelképezi” – mondta, hozzátéve, hogy a pártnak tapasztalt döntéshozókra is támaszkodnia kell. Elismerte, hogy a szavazás kudarca hozzájárult a verseny téves megítéléséhez: „A felmérések helytelenek voltak… hiba volt rájuk hagyatkozni.”
Gulyás ugyanakkor „helyesnek” minősítette a tárgyalások hangnemét, hangsúlyozva, hogy az új kétharmados többség „ugyanazokat a feltételeket fogja biztosítani az ellenzék számára, amelyeket az előző kormányoldal egyharmados kisebbségnek biztosított”.
The post Az új országgyűlés alakuló ülésének időpontja appeared first on Magyar Konzervatív.