Magyarországon már több mint 4,6 millió ember dolgozik, akik jelenleg több mint 4,6 millió embernél dolgoznak, a Nemzetgazdaság Minisztériumának államtitkárának, Sáncon Czomba mondta. Az M1 -ről szólva hangsúlyozta, hogy a kormány aktívan célozza meg az inaktív népesség minden szegmensét a munkaerő részvételének fokozása érdekében.
Czomba megjegyezte, hogy míg a foglalkoztatási ráta továbbra is magas, a munkaerőpiac a kulcsfontosságú ágazatokban feszült. A járműgyártó társaságok közelmúltbeli látogatása során a munkáltatók megemlítették a mérnökök, technikusok és képzett kézi munkavállalók folyamatos hiányát.
Az erőteljes foglalkoztatási adatok ellenére Magyarország a foglalkoztatott személyek számában 32 000-rel esett vissza-elsősorban a gyártási és építőiparban. Az oktatásban és az egészségügyi ellátásban létrehozott új munkahelyek nem voltak elegendőek ezeknek a veszteségeknek a kiegyenlítésére.
A demográfia még nagyobb hosszú távú kihívást jelent. A tavalyi évhez képest a munkaképes korú népesség (15–74 éves korú) 60 000-rel csökkent. A jelenlegi tendenciák alapján Magyarország az elkövetkező években évente 30 000–40 000 munkavállalót veszíthet az öregedés és a csökkenő születési arány miatt.
„Pontosan ezért a kormány a családok támogatására összpontosít” – magyarázta Czomba, figyelmeztetve a súlyos következményeket, ha a tendencia nem ellenőrzött.
Rámutatott, hogy a munkanélküliek aktiválásának egyik fő akadálya egyszerűen megtalálja őket, mivel a becslések szerint 50 000–70 000 inaktív személyt nem regisztrálnak hivatalos foglalkoztatási rendszerben.
A változó munkakörhöz való alkalmazkodáshoz Czomba hangsúlyozta az új készségek megszerzésének fontosságát mind formális oktatási, mind felnőttképzési programok révén. A részmunkaidős foglalkoztatás növekszik Magyarországon, nem a teljes munkaidős szerepek helyettesítésével, hanem a munkaerő új belépőinek üdvözlésével.
A regionális különbségek megvitatásakor hangsúlyozta, hogy az olyan területek, mint az északi Magyarország és az északi nagy sík, még mindig elmaradnak az elmúlt 15 év jelentős előrelépése ellenére. „A legfontosabb eredmény az, hogy sikerült munkahelyeket hoznunk olyan régiókba, ahol rendelkezésre állnak a munkaerő” – mondta.
Czomba elismerte Magyarország hagyományosan alacsony munkaerő -mobilitását, megjegyezve, hogy sok polgár nem hajlandó vagy nem képes munkába költözni. Ennek eredményeként a kormánynak közelebb kell hoznia a foglalkoztatási lehetőségeket ahhoz, ahol az emberek élnek.
Azt is kiemelte, hogy Magyarországon mintegy 300 000 ember továbbra is munkát keres, és a foglalkoztatás megtalálásának segítése az elkövetkező időszakban.
A Kossuth Radio külön interjújában Czomba 2030 -ra foglalkozott Ukrajna potenciális EU -csatlakozásával. Figyelmeztette, hogy az ukrán munkavállalók beáramlása a magyar alkalmazottakat elmozdíthatja, ahelyett, hogy kitölti a meglévő munkaerő -hiányosságokat. „A kormány határozott célja a magyar munkavállalók prioritása, amíg rendelkezésre állnak” – mondta. Hozzátette, hogy ez a politika a jövőben folytatódni fog.
A poszt magyarországi demográfiai és regionális munkaügyi kihívások közepette a teljes foglalkoztatást először a magyar konzervatívnál jelentették meg.
