Magyar Péter megválasztott miniszterelnök megtartotta első nemzetközi sajtótájékoztatóját az április 12-i választások után, amely Tisza-párti szupertöbbségi győzelmet eredményezett. A háromórás tájékoztatón Magyar felvázolta a leendő kormány legfontosabb politikáit, köztük a külpolitika több aspektusát is.
„Magyarország történelmét a magyar emberek írják, nem Moszkvában, nem Brüsszelben és nem Washingtonban” – hangsúlyozta, arra kérve más országokat, hogy tekintsék Magyarországot „szabad, független és szuverén európai országnak”, amely az Európai Unió és a NATO tagja. Magyar hozzátette, hogy a Tisza-kormány alatt Magyarország „egyetlen ország belügyeibe sem fog beleavatkozni”, azzal vádolva Orbán Viktort és a távozó vezetést, hogy beleavatkoznak a szövetséges államok belpolitikájába.
Magyar kijelentette továbbá, hogy „a Tisza-kormány békekormány lesz”, elutasítva a Fidesz azon állításait, hogy a kormányváltás háborúba sodorná Magyarországot. Azzal is vádolta Orbánt, hogy elhanyagolja a belpolitikai kérdéseket, például az egészségügyet, az oktatást, a megélhetési költségeket, miközben elsősorban a külpolitikára koncentrál. „A politikát szolgálatnak fogjuk tekinteni, és alapvetően visszahozzuk a politikát az emberekhez” – mondta.
Versenyfutás az idővel az uniós forrásokért
Tisza EU-párti és korrupcióellenes platformon kampányolt. Sokan – köztük a Fideszhez köthető személyiségek – azzal érvelnek, hogy a választási vereség szorosan összefügg azzal, hogy a kormánypártok képtelenek vagy nem akarnak foglalkozni a kampány során felhozott korrupciós vádakkal.
Magyar hangsúlyozta: kormánya egyik első feladata a korrupcióellenes intézkedések végrehajtása lesz, beleértve Magyarország csatlakozásának kezdeményezését az Európai Ügyészséghez, a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozását, valamint annak az alkotmányos korlátnak a bevezetését, amely megakadályozza, hogy nyolc évnél hosszabb ideig bárki miniszterelnöki tisztséget tölthessen be. Azt is ígérte, hogy „mindent megtesz a jogállamiság, a plurális demokrácia, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállításáért”.
„Magyar azt mondta, hogy hivatalba lépése után először Varsóba utazik”
Tisza másik fontos kampányígérete a jelenleg befagyott uniós források felszabadítása volt, amelyeket az Európai Bizottság 2022 decembere óta visszatartott jogállamisági aggályok miatt, ideértve a bírói függetlenséggel, a média- és a tudományos szabadsággal, a migrációs politikával és az LMBTQ-közösséggel való bánásmóddal kapcsolatos kérdéseket. Körülbelül 18 milliárd euró marad befagyasztva a jogállamisági mechanizmus értelmében, és 2026 augusztusa után véglegesen elveszhet, hacsak nem hajtják végre a szükséges reformokat.
Magyar elmondta, hogy hivatalba lépése után először Varsóba, majd Bécsbe, majd Brüsszelbe utazik. „Ez akár egy nap alatt is megtörténhet, hiszen a gyorsaság elengedhetetlen – Magyarország már eddig is rengeteg uniós forrást veszített” – mondta.
Az ukrán hitel vétójának feloldása
Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság arra számít, hogy Magyarország a forrásfelszabadításról szóló megállapodás részeként feloldja vétóját az Ukrajnának nyújtott közös uniós hitellel kapcsolatban. Magyar kijelentette, hogy nem blokkolja a hitelt, de Magyarország fenntartja az Orbán Viktor által 2025 decemberében kialkudott opt-out-ot. Orbán korábban a megállapodás ellenére is megvétózta a hitelt, miután Kijev leállította az orosz olajnak a Druzsba vezetéken keresztüli tranzitját.
Magyar Ukrajna-politikával foglalkozva kiemelte a szomszédos országokkal való együttműködési kapcsolatok fenntartásának fontosságát, különös tekintettel a határon túli magyar kisebbségi közösségekre. Megjegyezte: mintegy 100 ezer magyar él Kárpátalján, így közös érdek a fennálló viták megoldása.
Azzal vádolta az Orbán-kormányt, hogy az Ukrajnával kapcsolatos ügyeket belpolitikai célokra használja fel, többek között a választási kampány során, amikor a Fidesz azt állította, hogy Tisza együttműködik Kijevvel és Brüsszellel.
Magyarország és Ukrajna viszonya az elmúlt években jelentősen megromlott Orbán oroszországi kapcsolatai, az EU Ukrajnával kapcsolatos politikájával kapcsolatos viták, valamint a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő kijevi megszorítások miatt. Magyar kijelentette: a kétoldalú kapcsolatok javításához kisebbségi jogi kérdések megoldására lenne szükség, amit szerinte az ukrán vezetés is megért.
Orosz olaj, migráció, Trump
Oroszországgal kapcsolatban Magyar az előző kormány álláspontjának elemeit visszhangozta, kijelentve, hogy miközben Magyarországnak diverzifikálnia kell energiaimportját, „a diverzifikáció nem jelenti az olcsó orosz olaj elhagyását”. Ugyanakkor Oroszországot biztonsági kockázatnak minősítette, és hangsúlyozta, hogy Európának ennek megfelelően kell felkészülnie.
A migrációval kapcsolatban Magyar „nagyon szigorú álláspontot” ígért, elutasítva „minden paktumot vagy allokációs mechanizmust”, és megerősítette, hogy kormánya 2015-ben meg kívánja tartani az Orbán alatt megépült déli határkerítést. Magyarországra 2024 óta napi egymillió eurós bírságot szabnak ki az EU migrációs politikájának be nem tartása miatt. Magyar elmondta, hogy kormánya megpróbálja elkerülni ezeket a büntetéseket, utalva arra, hogy a jelenlegi helyzet „rossz gazdálkodásnak” minősülhet, ugyanakkor bírálta az EU migrációkezelését is.
„A diverzifikáció nem jelenti az olcsó orosz olaj elhagyását”
Az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokról Donald Trump elnök – Orbán Viktor egyik legközelebbi nyugati szövetségese – idején Magyar kijelentette, hogy „mindent meg kell tenni” az erős kapcsolatok fenntartása érdekében. A választási eredményt ugyanakkor az amerikai MAGA mozgalom „súlyos vereségének” minősítette, Orbánt annak egyik plakátalakjaként emlegette. Hozzátette: nem kíván kapcsolatot kezdeményezni Trumppal, de kormánya nyitott lenne az elköteleződésre, ha Washington megkeresné.
Folytatódott a pragmatizmus?
Magyar pragmatikus együttműködést javasolt a szomszédos országokkal, köztük a magyar kisebbségi pártokkal, annak ellenére, hogy korábban Orbánhoz való igazodást jellemezte. Hangsúlyozta, hogy folytatódik a külhoni magyarok támogatása – így a kettős állampolgárság és a szavazati jog –, de nagyobb átláthatóságot ígért a forráselosztásban.
Javasolta továbbá a regionális együttműködés kiterjesztését egy szélesebb „V8” formátumra, amely potenciálisan magában foglalja Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát és Romániát. A kapcsolatok javításának fontosságát hangsúlyozva bírálta a Robert Fico miniszterelnök vezette szlovák kormányt is a vitatott Beneš-dekrétumok miatt.
Magyar a külföldi befektetésekkel foglalkozva elismerte Kínát a „világ egyik legfontosabb és legerősebb országaként”, kijelentve, hogy a meglévő projekteket felül kell vizsgálni, bár „nem a lebontásuk céljával”. Közölte, kormánya megtartja Orbán keleti nyitási politikájának hatékony elemeit, miközben kijavítja annak hiányosságait.
„A korrupciót ki fogják iktatni, de az ázsiai országok idővel továbbra is kulcsfontosságú gazdasági partnerekké válhatnak” – mondta, hozzátéve, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat erősebben kell pozícióba helyezni az olyan nagyberuházási projektekben, mint a BYD és a CATL.
Tekintse meg a teljes sajtótájékoztatót alább:
The post Magyar Péter felvázolja a kulcsfontosságú politikákat, Orbán visszhangja a migrációról, az orosz olaj appeared first on Magyar Konzervatív.
