Magyar Péter miniszterelnök pénteken közölte, hogy a Tisza-párt három elnökjelöltet javasol megfontolásra képviselőcsoportjának, akik közül augusztus 11-én, kedden dönt arról, kit választ meg az Országgyűlés.
Magyar kiemelte azt a „hosszú konzultációs folyamatot”, amelyen a párt „nagy számú jelöléssel” ment keresztül, miután javaslatokat kért a magyaroktól. Megjegyezte, nagyjából tíz olyan név van, amely reálisan szóba jöhet egy ilyen fontos pozíció betöltésére. A Tisza vezetése megtárgyalta ezeket a neveket, és ezek közül hármat javasol a képviselőcsoportnak.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy „nincs meglepetés” a nevek között. „Aki az elmúlt napokban követte a híreket, nagyjából tudja, mi a helyzet” – tette hozzá, valószínűleg arra a közösségi oldali castingra utalva, amelyet Tisza indított el, miután főjelöltje, Polgár Judit sakknagymester júliusban visszautasította Magyar ajánlatát.
A magyar sakkkirálynő visszautasította Magyar miniszterelnök elnökjelöltségét
/*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i A tisztség megüresedett, miután Tisza kétharmados parlamenti többséggel július 13-án megszavazott 17. alaptörvény-módosítása alapján Sulyok Tamás köztársasági elnököt leváltották. Maga Sulyok hirdette ki a módosítást annak ellenére, hogy határozottan bírálta az eltávolítását, törvénytelennek és a jogállamiság hatalmas hiteltelenségének nevezte azt. Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke távozása óta gyakorolja az elnöki jogkört. Magyar Péter széles körű egyeztetést ígérve július 18-ra, azon a napon, amikor Sulyok aláírta a törvénymódosítást, másnap nyilvánosan támogatta Polgárt, és közölte, hogy Tisza őt jelöli. Kommunikációja hatalmas visszhangot váltott ki a támogatók körében és a párton belüli zűrzavart, elsősorban az ígért egyeztetéssel való ellentmondás miatt. Polgár másnap elutasította az ajánlatot, mondván, nem érzi magát alkalmasnak arra, hogy vállalja a mélyen megosztott ország egyesítésének „történelmi felelősségét”. Magyar később elismerte, hogy a jelölés elhamarkodott volt, a sikertelenséget saját kommunikációjának tulajdonította. Másnap elkezdődött a közösségi média castingja. Magyar és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter elkezdett fényképeket publikálni a potenciális jelöltekről anélkül, hogy hivatalosan azonosították volna őket, így a közösségi médiát gyakorlatilag informális tesztterületté változtatták. Elsőként Fülöp Botond ügyvéd jelent meg, majd két nappal később Romsics Ignác történész. Baka András volt Legfelsőbb Bíróság elnöke a héten csatlakozott hozzájuk. A három markánsan eltérő profilt képvisel. Fülöp, ismertebb nevén Vidéki prókátor leleplezte azt a 2024-es elnöki kegyelmi botrányt, amely Novák Katalint lemondásra késztette, és elősegítette Magyar hatalomra jutását. Romsics Magyarország egyik legjelentősebb történésze, Széchenyi-díjas akadémikus. Baka korábban 17 évet töltött az Emberi Jogok Európai Bíróságán, mielőtt a Legfelsőbb Bíróság elnöke lett. A három közül Baka egyértelműen favorit lett a magyar médiában. A találgatások felerősödtek, miután Magyar csak néhány órával azelőtt tette közzé találkozójukat, hogy Tisza kitűzte a keddi elnökválasztás időpontját. Index Bakát „elsöprő favoritnak” minősítette, csütörtökön pedig arról számolt be, hogy több forrásból származó információ utalt a jelölésére, és arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg „csak Baka András tudja kiütni Baka Andrást” az elnökválasztási versenyből. „Baka egyértelműen kedvenc lett”
Baka választása nagyon hasznos lenne Tisza számára: a Legfelsőbb Bíróság elnöki mandátumát 2011-ben az Orbán-kormány rövidítette meg, hasonlóan ahhoz, ahogyan Sulyok köztársasági elnököt távolították el, egy átmeneti alkotmányos rendelkezéssel és a Legfelsőbb Bíróságot Kúriává alakító igazságszolgáltatási rendszer átalakításával. Az Emberi Jogok Európai Bírósága később úgy döntött, hogy Magyarország megsértette Baka jogait azzal, hogy elmozdította őt. Baka esete a leggyakrabban felhozott ellenérv, amikor a Fidesz jogellenesnek támadja Sulyok eltávolítását. A Fidesz a 17. törvénymódosítás után „illegitimnek és tekintélyelvűnek” minősítette Magyarország új alkotmányos rendjét, és megígérte, hogy bojkottálja a szavazást. Hazánk Tóth Máté energetikai jogászt jelölte meg, rámutatva két doktori fokozatára és szakértelmére, amely képessé teszi Magyarország alkotmányos hagyományainak védelmére.
Magyarország következő elnökét a közösségi médiában közvetítik /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i
