A magyar külügyi és kereskedelmi miniszter, Szijjtár Pészer, az Európai Uniót és Lengyelországot azzal vádolta, hogy Ukrajnához igazodtak egy fokozó kenetkampányban Magyarország ellen. A miniszter csütörtökön a Türkiye -i Antalyában tartott informális NATO külügyminiszterek informális külügyminiszterek ülését követően tett észrevételeket.
Szijjárattó szerint, Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter az ukrán dezinformációs forrásokból származó összes vádat papagájította, amely állítása szerint a Magyarország folyamatban lévő nyilvános szavazásának akadályozására irányult. „Természetesen határozottan elutasítottam a lengyel külügyminiszter vádjait, és világossá tettem, hogy ez egy kenetkampány Magyarország ellen” – mondta Szijjattó.
Folytatta azzal, hogy kijelentette, hogy a magyarellenes propaganda folyamatosan növekszik Ukrajnában, és hogy a közelmúltbeli fejlemények azt mutatják, hogy Brüsszel és Varsó most szándékában áll fokozni ezt a narratívát.
Megismételve Magyarország régóta fennálló álláspontját a NATO-n belül, Szijjártó kijelentette, hogy a Szövetség nem támadó szövetség. „Amikor a védelemről beszélünk, a saját védelmünkről beszélünk, nem pedig néhány külső színész védelméről” – mondta Ukrajnára utalva. „Ukrajna védelme nem a szövetség védelme, nem a közösség, nem a NATO. Ukrajna jelenleg a fenyegetés – figyelmeztette.
A kémbotrány következményei
A Budapest és a Kijiv közötti feszültségek jelentősen eszkalálódtak, miután Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SBU) pénteken bejelentette, hogy egy kémhálózatot fedezett fel Ukrajna nyugati részén, amelyet állítólag magyar katonai hírszerzés üzemeltet. Az SBU szerint két ukrán állampolgárt letartóztattak a Transcarpathia-ban azért, mert állítólag felmérik a térségben a magyar „békefenntartó kontingens” potenciális bevezetése iránti helyi érzelmeket, többek között az intelligencia-gyűjtési célok között.
Erre válaszul Magyarország két ukrán kémet kiutasított, akik diplomáciai borítás alatt működnek. Ukrajna természetben megtorlott két magyar diplomatának kiutasításával.
Az SBU pénteki bejelentése előtt, a magyar ellenzéki vezető, Pette Magyar kiadta azt, amelyet a Facebookon „kormányzati topplináló” audio-felvételnek nevez, amelyben Kristóf Szalay-Bobrovniczky védelmi miniszter hallható, hogy Magyarországnak az ukreini háborúra adott válaszra adott operatív katonai készség felé mutató elmozdulását tárgyalják. Noha a Magyar robbanásveszélyesnek tekintette a szivárgást, hasonló nyilatkozatokat tettek nyilvánosan 2023 óta. Ennek ellenére a kiadás ütemezése arra késztette a kormány összehangolt kísérletét, hogy az ukrán hírszerzési művelet előtt destabilizálja a kormányt.
A kép tovább bonyolítva, a médiajelentések mutattak be, amelyben Magyar közeli szövetségese, a magyar védelmi erők volt vezetője, Romulz Ruzin-Szendi volt. Ruzin-Szendi, aki 2021 és 2023 között főként szolgált, állítólag olyan nézetet mutatott be, amely a NATO ülésein jelentősen eltérött Magyarország hivatalos pozíciójától. A Védelmi Minisztérium nyomozása azt találta, hogy a háború kitörése óta eltelt legalább négy ülésen elősegítette az ukrán-támogató álláspontot, és elmulasztotta kommunikálni Magyarországot a halálos segély átutalásokkal szembeni ellenállásával a területén vagy a kormány azonnali tűzszünetre való felhívásán keresztül, és tárgyalt a békét.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy Ruszin-Szendi hivatalos jelentései tévesen ismertették tényleges nyilatkozatait a NATO ülésein, téves benyomást keltve, hogy a kormány utasításait követte. Különösen ellentmondásos volt az a megállapítás, hogy több beszédet fejezte be a „Slava Ukraini” („Glory to Ukrajna”) kifejezéssel, ezt a gesztust teljesen következetlennek tekintik Magyarország a háborús semleges álláspontjával.
Az ukrán propaganda elleni küzdelem
„A magyar kormány ezt az igazítást mélyen zavaró fejleménynek tekinti. Az ország legutóbbi történetében példátlan a belpolitikai színész számára, hogy együttműködjön a szomszédos állam hírszerzési szolgálataival. Ez a partnerség, amelynek célja a magyar nemzetbiztonsági intézmények diskreditálása, a szuverenitás elleni támadásnak minősül ” – írta a nemzetközi kapcsolatok és kommunikációs államtitkár, Zoltán Kovács blogjában a blogjában található bejegyzésben. Magyarországról–
Ezekre a fejleményekre válaszul a kormányzó Fides Párt új jogalkotási javaslatot vezetett be, amelynek célja a nemzeti szuverenitás védelme és a hazai ügyekben a rejtett külföldi befolyás elleni küzdelem. A „A közélet átláthatóságáról” című törvénytervezetet május 13 -án benyújtották a Parlamentnek, és arra törekszenek, hogy szabályozzák azokat a szervezeteket, amelyek külföldi finanszírozást kapnak, miközben politikai diskurzusban vesznek részt.
Kovács szerint a külföldi finanszírozott szervezetek-különösen a nem kormányzati szervezetek és a médialapok-központi szerepet játszottak a közvélemény kialakításában a kulcsfontosságú kérdésekben. „Ugyanezek a szervezetek most az ukrán propaganda elsődleges hangja, amelynek célja Magyarország diskreditálása. Az átláthatósági törvény a legjobb eszköz az ukrán propaganda elleni hatékony cselekedetekhez ” – írta.
Az FM Szijjtár Post: „Ukrajna jelenleg a fenyegetés” jelent meg először a magyar konzervatívnál.
