Ez a vontató minden egyes manőver során több száz kiló kerozint takarít meg a repülőgépek számára

Bárki, aki repült már repülőgépen, átélte már ezt a jelenetet. A gép eltávolodik a kaputól, a hajtóművek zúgni kezdenek, és a következő húsz percben – vagy negyvenben, ha nagy a repülőtér – a repülőgép csigatempóban halad a felszálló kifutópálya felé. Mi, utasok, türelmetlenül nézünk ki az ablakon, miközben a hangosbemondó azt mondja, hogy „felszállósorban vagyunk”.

Kevesen tudják, hogy ez az ártatlannak tűnő manőver több tonna üzemanyagot éget el, és jelentős mennyiségű szennyező kibocsátást eredményez. A probléma egyszerűen érthető: a repülőgépeket 900 km/h-s repülésre tervezték, nem pedig 20 km/h-val aszfalton.

Hatalmas hajtóműveik utazósebességgel történő mozgatására ugyanolyan hatékonyak, mint egy tűzoltóautóval kenyeret vásárolni. Mostanáig azonban nem volt gyakorlati alternatíva.

Az APU és a láthatatlan fogyasztás

A kapuban várakozás közben a főmotorok nem járnak. A gépet az APU (Auxiliary Power Unit) tartja életben, a farokban található kis turbósugárzó, amely áramot és légkondicionálást biztosít. Amikor elérkezik a tolatás ideje, egy vontatónak nevezett jármű ráakad az első futóműre, és hátratolja a gépet.

Ebben a pillanatban a pilóta beindítja a fő hajtóműveket, alapjáratra állítja őket, és a vontató lekapcsolása után a gép magától gurulni kezd. A probléma az, hogy ezek a motorok még alapjáraton is meglepően sok üzemanyagot fogyasztanak.

Taxibot repülőgépek 2 700x394

Egy 20 perces gurulási manőverért egy repülőgép szó szerint több száz kiló kerozint éget el. És ami még rosszabb: ezek a motorok szén-dioxidot, nitrogén-oxidokat és finom részecskéket bocsátanak ki közvetlenül a talajszinten, a repülőtéri környezetben, ahol az utasok és a dolgozók lélegzik.

Az ágazat évtizedek óta keresi a megoldásokat. Egyes repülőtereken olyan elektromos vontatórendszereket szereltek fel, amelyek villamoshoz hasonlóan húzzák a repülőgépeket. De ezek a létesítmények nagyon drágák, nehéz infrastruktúrát igényelnek, és sok esetben sokkal problémásabbak, mint az elkerülni kívánt szennyezés.

TaxiBot: a vontatóhajó, amely pilótaként gondolkodik

Az Amsterdam-Schiphol repülőtér által tesztelt megoldás elegánsabb. TaxiBot-nak hívják, és úgy néz ki, mint egy hagyományos vontatóhajó, kabinjával és vezetőjével. De belül egy gyökeresen más jármű.

által kifejlesztett Intelligens repülőtéri rendszerek A TLD-vel és az Israel Aerospace Industries-szel együttműködve a Taxibot egy félig robotizált jármű, amelyet a pilóta a pilótafülkéből irányít. A művelet olyan egyszerű, mint amennyire zseniális: ahelyett, hogy a vontató visszalökné a gépet, majd lekapcsolná, hogy a hajtóművek átvegyék az irányítást, a TaxiBot egészen a felszállási kifutóig a futóműhöz kötve marad.

Taxibot repülőgépek 1 700x394

A pilóta az üléséből ugyanazokkal a kezelőszervekkel irányítja a vontatót, mint amilyenekkel a gépet irányítja: a kormánykerékkel és a pedálokkal. Az elektromos TaxiBot áthúzza a repülőgépet a repülőtéren, miközben a fő hajtóművek teljesen kikapcsolva maradnak. Csak rövid ideig világítanak, mielőtt elérik az aktív kifutópályát, épp elég ideig ahhoz, hogy felszállás előtti ellenőrzéseket hajtsanak végre.

A rendszer nem igényel szerkezeti módosítást a repülőgépen. A TaxiBot egy forgócsapos rögzítőplatform segítségével van a futóműhöz rögzítve, és a repülőgép rendszerei úgy értelmezik a vontató mozgását, mintha az a hajtóművek saját tolóereje lenne. Átlátszó a pilóta és a repülőgép számára.

Megtakarítás: 80%-kal kevesebb károsanyag-kibocsátás

A számokat nehéz figyelmen kívül hagyni. A fejlesztők szerint a TaxiBot akár 80%-kal is csökkentheti a filmezéssel kapcsolatos kibocsátást. Egy Schiphol méretű repülőtéren – amely évente csaknem 69 millió utast fogad, és Európában a negyedik a forgalomban – óriási megtakarítás lenne. Nem csak az üzemanyagban, hanem a motor kopásában, karbantartásában és zajszennyezésében is. A TaxiBot által vontatott repülőgépek gyakorlatilag némák.

A Schipholban indult kísérleti programban az EasyJet is részt vesz, amely többről lemondott Airbus A320neo a tesztekhez az Airbusszal és a Menzies Aviation repülőtéri szolgáltató vállalattal együttműködve. A cél a rendszer érvényesítése valós működési körülmények között: utasokkal a fedélzeten, csúcsidőben és mindenféle időjárási körülmény között.

Vége az üvöltésnek a szárazföldön?

A TaxiBot nem varázslatos megoldás. A nagyszabású végrehajtás azt követelné meg a repülőterektől, hogy fektessenek be e vontatóhajók flottájába, a légitársaságok pedig módosítsák működési eljárásaikat.

A koncepció azonban bemutat valami fontosat: néha a kibocsátás csökkentésének leghatékonyabb módja nem egy csodaüzemanyag feltalálása, hanem a műveletek újragondolása intelligens technológia és józan ész segítségével.

Szólj hozzá!