A budapesti polgármester, Gergely Karácsy bejelentette, hogy a város azonnali jogi védelmet nyújtott be annak megakadályozása érdekében, hogy a magyar államkincstár az őszi üzleti adó határideje előtt megragadja pénzeszközeit. Egy hétfői sajtótájékoztatón figyelmeztette, hogy rendkívüli intézkedések nélkül a tőke hamarosan elveszítheti működési képességét.
Karácsy azzal vádolta a kormányt, hogy szisztematikusan gyengítette Budapest pénzügyeit az elmúlt öt évben, és azt a helyzetet írta le, amikor „a hátunkban lévő kést minden évben mélyebben és megcsavarodottan tolja el”. Azt mondta, hogy a kormány pénzügyi nyomása – amelyet úgynevezett formájában céloztak meg, amelyet „hamisan elnevezett szolidaritási hozzájárulásnak” neveztek – elviselhetetlenné vált, az utóbbi években tizenkétszeresére növekedett. E kihívások ellenére, megjegyezte, hogy a város nem csökkentette a közszolgáltatásokat, hanem kibővítette őket, és megvédte a lakosokat a pénzügyi büntetésektől, amelyek szerint a tőke büntetésére szánt pénzügyi szankciókat.
Karácsony szerint a város ebben az évben már 32 milliárd forintot fizetett szolidaritási hozzájárulásokban – ez nagyjából megegyezik a budapesti részvételi állami projektek éves költségvetésével. Az állam továbbra is várható további 51 milliárd forintot, amely azzal fenyeget, hogy destabilizálja a város működését. „Az abszurditás az, hogy Budapest most inkább az állam finanszírozására törekszik, mint a legfontosabb közszolgáltatásokra” – mondta.
A város költségvetése – magyarázta – egy alkotmánybíróság határozatán alapul, amely megerősíti, hogy az önkormányzatok nem lehetnek nettó hozzájárulók a központi kormány költségvetésének. Noha az állammal folytatott korábbi jogi csaták nagyrészt Budapest győzelmeivel véget értek, a kérdés továbbra sem oldódott meg a 2023–2025 közötti évekre.
„Ha a Bíróság nem ad sürgősségi védelmet, akkor az állam további 12 milliárd forintot von le”
Ha a Bíróság nem ad sürgősségi védelmet, akkor az államnak további 12 milliárd forintát vonja vissza a város számlájáról szerdán – ez egy olyan beszámoló, amely már 40–60 milliárd forint hiányt rendez. „Ez azt jelentené, hogy az év hátralévő részében már nem tudunk finanszírozni a közszolgáltatásokat” – figyelmeztette Karácsy.
A polgármester azt is bejelentette, hogy találkozik a közszektorbeli munkavállalókat képviselő szakszervezetekkel, hogy felmérjék a munkájuk és szolgáltatásaik fenyegetését. A budapesti közlekedési társaság, a BKK vezetõjének vezetését arra utasították, hogy készítsen sürgősségi tervet arra az esetre, ha a város kénytelen fizetni az 51 milliárd forintot. Karácsy becslése szerint a tömegközlekedési kapacitást felére kell csökkenteni, ha a kifizetést végrehajtják – bár hangsúlyozta, hogy ez óvintézkedés, nem pedig döntés.
Bírálta azt is, hogy a budapesti közgyűlés tagjai körében a pénzügyi tudatosság hiányát mondják, mondván, hogy sokan továbbra is javasolják a szolgáltatásbővítést anélkül, hogy elismernék a város jelenlegi pénzügyi válságát.
„Most mindannyiunknak fel kell ismernünk a valódi felelősségünket” – fejezte be Karácsy, kifejezve reményét, hogy más politikai csoportok megértik a helyzet gravitációját, még akkor is, ha kevés reményt ad a Fides -i együttműködésre.
A budapest utáni bírósági védelemre törekszik, mivel a város pénzügyi összeomlásának először jelent meg a magyar konzervatívnál.
