Az Országgyűlés július 13-án, hétfőn elfogadta az Alaptörvény ún. A javaslat mellett a kormányzó Tisza-párt mind a 139 képviselője, a keményjobboldali Mi Hazánk hat képviselője pedig nemmel szavazott. A korábbi kormánykoalíciós pártok, a Fidesz és a KDNP bojkottálta az ülést.
A módosítás végleges szövege – pontosabban annak egyik átmeneti rendelkezése – értelmében a hivatalban lévő elnök mandátuma a módosítás hatálybalépését követő napon jár le. A 2024-ben öt évre megválasztott Sulyok elnök a szöveg aláírásáig, kihirdetéséig és hatályba lépéséig hivatalban marad. Az Alkotmánybírósághoz fordulhat eljárási felülvizsgálat céljából. Az Alaptörvény értelmében Sulyoknak öt napja van, hogy megtegye bármelyik lépést.
Sulyok azzal érvelt, hogy az elnök politikai okokból történő leváltása egy személyre szabott alkotmányos rendelkezés révén példátlan Európában, és sérti a demokráciát, a hatalmi ágak szétválasztását és a jogállamiságot. Magyar Péter miniszterelnök ezzel szemben azt mondta, a választók Tiszát bízták meg az Orbán Viktor volt miniszterelnök 16 éves kormányzása alatt kialakult rendszer lebontásával. „A magyar nemzet árulása lenne, ha nem nyúlnánk ehhez az alkotmányhoz” – mondta a parlamentben.
A módosítás számos más erősen vitatott rendelkezést is tartalmaz, amelyek az európai és tágabb értelemben vett nyugati alkotmányos hagyományokhoz képest jórészt előzmény nélküliek. Visszamenőlegesen megtiltja az újbóli indulástól azt, aki 12 évig volt képviselő, vagy háromszor megválasztották. Ez a korlátozás csak az ellenzéki politikusokat érinti, hiszen minden tiszai képviselő, így Magyar is, 2026 májusában kezdte meg első parlamenti ciklusát.
A mandátumkorlát miatt lemondott hétfőn Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, aki azt mondta, nem vezetheti tovább hitelesen az ellenzéki frakciót, miközben alkotmányosan tiltja, hogy induljon egy jövőbeli választáson.
A harmadik központi intézkedés alkotmányos státuszt ad a jogellenesen kezelt közvagyon felkutatásával és visszaszerzésével megbízott Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatalnak (NVVH). A külön jogszabály kiterjedt nyomozati, felügyeleti és ügyészi jogkörrel ruházza fel az új testületet, szokatlanul erős intézményt hozva létre, amely a modern magyar és európai alkotmányos rendszerben kevés precedenst tartalmaz.
A átalakítás több más alkotmányos intézményt is érint. Visszaállítja az Alkotmánybíróság bíráinak 70 éves nyugdíjkorhatárát, lehetővé teszi a Bíróság számára, hogy saját elnököt választhasson, és újjáéleszti az adó- és költségvetési törvények szélesebb körű alkotmányos felülvizsgálatát. Erősíti a bírói önkormányzatot, lehetővé teszi a bírák számára a Kúria és az Országos Igazságszolgáltatási Hivatal elnökének leváltását, szűkíti a sarkalatos törvények körét, eltörli a Költségvetési Tanács vétójogát, kiszélesíti a közvagyon alkotmányos védelmét, visszaállítja a mandátumot. megye (megye) helyett vármegyeeltörli a címet főispán (megyevezető), és feloszlatja az Országgyűlési Őrséget.
Orbán, aki a szavazás előtt hagyta el az országot, hogy az Egyesült Államokba utazzon, hogy részt vegyen a labdarúgó-világbajnokság elődöntőjében és döntőjében, a módosítás elfogadására úgy reagált, hogy közzétette Magyar Péter fényképét „Demokratikus Magyarország: 1990–2026”. A Fidesz és a KDNP képviselői „a zsarnokság kezdeteként” minősítették a módosítást.
Hétfőn késő este gyertyafényes demonstrációra gyűltek össze a törvénymódosítás ellenzői a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A néma tiltakozás, amelyet Kurucz Dániel KözTér műsorvezetője és Skrabski Fruzsina politikai influencer kezdeményezett, 20.30-kor kezdődött. A résztvevők kereszt formájú gyertyákat rendeztek, Magyarországért imádkoztak, hazafias dalokat énekeltek. Navracsics Tibor volt miniszter, fideszes politikus jelen volt, hogy kifejezze együttérzését. Rövid ellenséges énekváltás tört ki több ellentüntetővel, akiket a rendőrség elkísért, de komoly incidensről nem érkezett jelentés.
A módosítás rendkívüli alkotmányos helyzetbe hozza Sulyokat. Vagy alá kell írnia a saját mandátumát másnap megszüntető törvénymódosítást, vagy meg kell tagadnia a kihirdetési folyamat befejezését, ezzel megsértve alkotmányos kötelezettségét, és potenciálisan felelősségre vonási eljárást indíthat, ami szintén mandátuma – bár egy későbbi szakaszban – megszűnését vonná maga után.
Sulyok mandátumának lejárta után az Országgyűlésnek 30 napon belül meg kell választania utódját, a házelnök átmenetileg megbízott államfői feladatokat lát el. A jelöltekhez a képviselők legalább egyötödének – jelenleg 40 – írásbeli jelölésére van szükség, a választás titkos szavazással zajlik. Egy jelöltnek az összes képviselő kétharmados többségére, vagyis 133 szavazatra van szüksége az első fordulóban; ha ezt a küszöböt senki sem éri el, a két vezető jelölt a leadott szavazatok egyszerű többségével eldöntött második fordulóba kerül.
Tisza 139 fős alkotmányos szupertöbbsége tehát ellenzéki támogatás nélkül választhatta meg a párt preferált jelöltjét. Az utód átmeneti mandátuma az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart. Magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is hangoztatta, hogy jobban szeretné a köztársasági elnök közvetlen megválasztását, ami nagyobb demokratikus legitimációt adna a nagyrészt ceremoniális tisztségnek.
Magyar miniszterelnök elindítja a „Purgatórium” hadműveletet Magyarország elnökének leváltására /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i