A Zemplénben van egy gerinc, amelyet feltűnően kevesen járnak, holott minden kanyar után újabb és újabb távlat nyílik. A kövek közt illatozó nyír, a meredek szurdokok, a csöndes falvak peremén csillanó palatetők – mind azt suttogják: „itt még van hely a lélegzetnek”. Ez az útvonal Háromhuta felől kanyarog a Nagy-Péter-mennykő és a Regéci vár sziklás hátára, majd a Kerek-kőn át zár vissza egy elegáns ívben.
„Itt fent olyan a csönd, mintha a szél is láthatatlan lenne” – mondja egy helyi túrázó, és nehéz vele vitatkozni.
Az útvonal röviden
A legszebb kiindulópont a Háromhuta-falvak közül Újhuta, ahonnan jól jelzett ösvény vezet fel a gerincre. A kör kb. 16–18 km, nagyjából 700–800 m szinttel, kényelmesen 5–6 óra alatt járható. A terep közepesen nehéz, több helyen köves és gyökerekkel szabdalt, de technikailag nem bonyolult. A forgalom meglepően gyér, ami a panorámák mellé ritka, ajándék nyugalmat ad.
Miért ilyen üres?
A Zemplén távol esik a klasszikus hétvégi tömegek célpontjaitól, és a falvak közti buszok ritkán járnak. Kevés a harsány attrakció, cserébe sok a szelíd, finoman rétegzett tájkép. Itt az útvonal nem „egy nagy dobás”, hanem folyamatos, hullámzó film – kockáról kockára épülő élmény. „Aki ide jön, az nem rohan, hanem időt kér” – szokta mondani egy közeli panziós.
Nagy-Péter-mennykő: a szélnek kitett perem
Az első komoly csúcspont a Nagy-Péter-mennykő, amelynek pereméről a Zemplén hullámai egészen a távolba fodrozódnak. Onnan látni a völgyek puha íveit, a felhőárnyékok lassú vonulását, és tiszta időben a szlovák hegységek kontúrját is. A kőpárkány mellett mindig fúj valami, a táj „élő” lélegzete, amitől a kilátás még élesebb. Pakolj elő egy falat pogácsát, és csak figyeld, ahogy a napfény forog a dombhátakon.
Regéci vár: történelem a párában
A gerinc ezután lefut a Regéc felé táguló völgyekbe, majd felkapaszkodik a vár szirtjére. A falak közt csendülő szél és a kövek közti füvek különös, régies ízt adnak a pillanatnak. A romokról a környező erdők mozaikos szőnyege és a ködbe oldódó hátságok látszanak – klasszikus, nagyvonalú panoráma. „A múlt itt nem távoli, csak kissé hallgatag” – jegyezi meg valaki melletted a bástyán.
Kerek-kő: a meglepetés díszlete
Visszaúton a Kerek-kő kisebb, de drámai sziklapárkánya újabb látószöget ad. Innen a völgyek és a szétszórt tanyák rajzolnak halk kotta-vonalakat a domboldalra. Jó hely egy rövid pihenőre, mielőtt az ösvény visszafordulna a bükkös mélyébe és lejtve megérkezne az utcák csendjébe.
Mikor és hogyan érdemes menni?
A legszebb fények tavasszal és ősszel érkeznek: ilyenkor kristályos a levegő és nyugodt a hegy. Nyáron a lombok hűvöse véd, de a párás távolság néha eltompítja a kontrasztot. Télen a csúcsok csengőn tiszta képet adnak, de a jeges peremeken fokozott figyelem kell. Víz kevés helyen van, források olykor szeszélyesek, ezért mindig hozz magaddal kellő mennyiséget.
Hasznos tudnivalók
- Indulj korán, mert a peremeken megéri a lágy reggeli fény, és délutánra gyakori a gomolygó pára.
A jelzések többnyire jól követhetők, de legyen nálad friss térkép vagy offline track. Térerő foltokban eltűnik, így az útvonalat érdemes előre letölteni. A csöndes erdőkben sok a vad, tarts távolságot, és készülj kullancsok elleni védelemmel. Parkolni Újhuta környékén több kisebb helyen lehet, hétvégén is viszonylag könnyen.
A ritmus: lépteid és a hegy
Ez a túra nem sprint, hanem lassú, hullámzó lélegzet. A köveken doboló bakancs, a szél susogó szólamai, a fény apró váltásai mind rád hangolódnak. „Itt az ember nem a csúcsot, hanem a légkört keresi” – szól egy félmosoly a kilátó peremén. És valóban: a nap végére nem kilométerek, hanem árnyalatok maradnak a zsebedben.
Kinek ajánlott?
Ez a kör azoknak szól, akik a csendes, nagyvonalú tájképet részesítik előnyben a harsány látványosságok helyett. Akik szeretnek megállni egy mohos tuskónál, és észrevenni a felhőárnyék lassú vándorlását. Akiknek fontos, hogy a panoráma ne csak „szép”, hanem mélyen nyugtató is legyen.
Apró hosszabbítások, finom rövidítések
Ha van még időd, tedd hozzá a vár alatti erdei ösvények egy kanyargós szakaszát, vagy térj le egy pillanatra a gerincperem kisebb kiszögelléseire, ahol a csend még sűrűbb. Rövidítenél? A falvak közt több keresztút ad lehetőséget leereszkedni, ha a fény vagy az erő fogytán van.
Végül pedig hagyd, hogy a hegy diktálja a tempót. A Zemplén nem siet, és nem is vár tapsot. Csak odanyújtja a széles, levegős kilátást, te pedig cserébe otthagyod a napod legszebb, lassú perceit. „Akkor jó a túra, ha estére könnyebb leszel” – mondják errefelé, és ezen a körön nehéz nem egyetérteni.
