A magyar állampolgárok túlnyomórészt a megújuló energiaforrások fejlesztésére irányuló állami erőforrásokra irányulnak, egy új, nemzeti reprezentatív felmérés szerint, amelyet a Mol Energy Company megbízott. A csütörtökön közzétett eredmények erőteljesen tudatában vannak az éghajlatváltozásról és a fenntartható energiamegoldások egyértelmű előnyben részesítését.
A tanulmány kimutatja, hogy a válaszadók 70 % -a úgy érzi, hogy az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja mindennapi életét. Ez az észlelés növekszik a felsőoktatási szinttel és a nagyobb városokban.
A megkérdezettek figyelemre méltó 92 % -a úgy véli, hogy a kormánynak befektetnie kell a megújuló energia bővítésébe. Ezenkívül 64 % -uk támogatja az állami ösztönzőket és a fenntartható üzemanyagok használatának ösztönzését. Összességében 91 % -uk úgy gondolja, hogy Magyarországnak növelnie kell megújuló energiatermelését, 84 % pedig üdvözli a napelemes parkokat a közösségükben. A szélturbinák 74 % -os támogatást kaptak, a jóváhagyás növekszik a képzettebb válaszadók körében.
A magyarok közel 40 % -a hajlandó többet fizetni a megújuló forrásokból származó villamos energiaért, bár a legtöbb csak 10 % -os áremelkedést fogadna el. Hasonló tendencia vonatkozik a bioüzemanyagokra, nagyjából egyharmaduk hajlandó többet fizetni-elsősorban a hallgatókat és a felsőoktatásban részt vevőket.
A feltörekvő zöld technológiák tudatossága változik. A válaszadók csak 6 % -a jól tájékozott a zöld hidrogénről, és 21 % -uk csak hallott róla. A biogáz (biometán) kissé jobban teljesített: 17 % -uk jól ismeri, 44 % pedig kissé ismerős, bár mindössze 38 % -uk tekinti ezt kulcsfontosságú jövőbeli energiaforrásnak.
A geotermikus energia viszont széles körű elismerést és támogatást élvez. A magyarok kétharmada tisztában van az ország kedvező geotermikus körülményeivel, és közel 90 % -uk üdvözli a geotermikus hatalmat Magyarország energia jövőjének részeként. 85 százalék támogatná az új geotermikus növényeket, és 84 % -uk otthon használja az ilyen energiát – különösen, ha olcsóbbnak bizonyul, mint a jelenlegi fűtési módszerek.
Eközben a MOL az évtized végén több mint 4 milliárd dollárt fektet be a fenntarthatósági projektekbe. Legfontosabb kezdeményezései között szerepel a Dunai Finomító, ahol a megújuló hulladékolajokat nyersolajjal együtt feldolgozzák, hogy az alacsonyabb környezeti hatásokat tegyék. A finomító egy olyan zöld hidrogénnövényt is tárol, amely képes évente 1600 tonna szén-semleges hidrogént előállítani-elegendő egy éven át több mint 10 000 hidrogén járművet.
A MOL aktív a megújuló energiatermelésben is. A Tiszaukvár -ban egy új, 48 MW -os napenergia -üzem épül építés alatt, várhatóan mintegy 28 000 helyi háztartást biztosítva. Egy 40 MWh -os energiatároló rendszert telepítünk mellette. A MOL jelenleg kilenc napenergia -parkot üzemeltet Magyarországon és Horvátországban, kombinált kapacitással 111 MW, amelynek célja a 200 MW elérése 2026 -ra.
A Rossi BioFuel Ltd leányvállalata évente 200 000 tonna bioüzemanyagot termel, míg Szarvákban található biogázüzem elegendő villamos energiát termel két kisváros számára. A MOL feltárja a geotermikus fúrási és kísérleti lítiumtermelési projekteket is, jelezve annak szélesebb körű ambícióit a regionális tiszta energiaágazatban.
A felmérés a közvélemény és a Mol stratégiai iránya közötti szoros összehangolást tükrözi, ami arra utal, hogy Magyarország készen áll a zöldebb energiakörnyezet felé történő jelentős átmenetre.
A poszt magyarok a megújuló energiát prioritássá teszik, a Mol Survey azt találja, hogy először jelent meg a magyar konzervatív.
